A november 15-i orosz rakétatesztet követően előtérbe került a bolygónk körül keringő űrszemét kérdésköre, az Egyesült Államok ráadásul katonai prioritássá tette. Míg az űrben ténykedő országokat felelősségteljes viselkedésre szólítja fel a kormányzat, addig az amerikai űrhaderő, a U.S. Space Force már azon dolgozik, hogy magánvállalatok bevonásával takarítsa a Föld környezetét.

Oroszország november 15-én egy új műholdak ellen bevethető rakétát tesztelt, mellyel kilőtt egy 1982-ben pályára állított, már használaton kívüli szovjet katonai műholdat. A nagyjából két tonnás műhold 458 kilométeres magasságban keringett a Föld körül, amikor az orosz Nudol rakéta eltalálta a használaton kívüli űreszközt. A műhold az amerikaiak szerint több százezer darabra robbant a rakétatalálattól, az űrszemét jelentős része pedig évekre-évtizedekre is azon a pályán maradhat, amin a műhold keringett.

Ez nagyon közel van ahhoz a 420 kilométeres magassághoz, amin a Nemzetközi Űrállomás is kering a Föld körül. A jelenleg az ISS-en szolgáló űrhajósoknak a vészhelyzeti protokollt követve az űrhajóikba kellett vonulni a rakétatesztet követően, hogy ha az elpusztított műholdból bármilyen törmelék belecsapódna az űrállomásba, evakuálhassanak. Ahogy arról az Index is írt, az amerikai kormányzat szerint Oroszország a rakétatesztjével veszélyeztette az ISS-t, rajta pedig a – részben orosz – legénységet is a felelőtlen rakétateszttel. Az oroszok először tagadták, majd elismerték a műholdak ellen bevethető Nudol rakéta tesztjét, azt viszont továbbra is tagadják, hogy ezzel bármely más űreszközt, vagy életet veszélybe sodortak volna.

Szerencsére nem történt tragédia, az ISS legénysége visszatérhetett az állomásra, viszont a munka nem folytatódhatott a tervezettek szerint, a külső modulokat ugyanis biztonsági okokból zárva kellett tartani egy napig. 

Az ISS pályáját például pont november első hetében kellett korrigálni kell egy korábban Kína által kilőtt kínai műhold maradványai miatt, erről az Űrvilág írt. Az amerikaiak szerint 1500 olyan kisebb darabja maradt a kilőtt orosz műholdnak, melyek 90 percenként megközelítik az ISS-t.

A november 15-én kilőtt Kozmosz-1408 műholdból keletkező roncsfelhő csak tovább bővítette a Föld körül megtalálható kozmikus hulladék mennyiségét. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának űrmegfigyelő rendszerével (SSN) 27 ezernél is több olyan, 10 centiméternél nagyobb törmelék útját követik, melyek potenciális veszélyforrások. Az Európai Űrügynökség azt mondja, 900 ezer 10 centiméternél, és 128 millió 1 centiméternél kisebb űrszemét kering folyamatosan bolygónk körül. Ezek pedig nem csak az emberes repüléseket és az űrállomásokat fenyegetik, de a használatban álló műholdas rendszereket is megzavarhatják, tönkretehetik.

Eltakarításukra már több tervet is felvázolt, és kipróbált az emberiség. Apró, hálót használó űrszemétvadász robotot indítottunk; olyan műholdat terveztünk, ami képes robotkarjaival megragadni az űrszemetet; Halálcsillag-szerű lézerrel lőnénk szét a törmelékeket; és az elégethető, fa műholdak fejlesztésével is foglalkozni kezdtünk.

Az amerikai űrhaderő technológiai fejlesztésekkel foglalkozó ága, a SpaceWERX november 17-én elindította az Orbital Prime nevű programot, melynek keretein belül bevonják a magánszektort olyan módszerek kidolgozására, mellyel eredményesen megtakarítható a világűr. Az Orbital Prime első fázisában egy tucatnyi negyedmillió dolláros szerződést köt majd meg az űrhaderő olyan cégekkel, melyek képesek a szemét összegyűjtésére, keringő űrhajók, vagy műholdak feltöltésére, illetve javítására, ezzel megakadályozva, hogy azokból űrszemét váljon. Az első fázis négy hónapon keresztül tart, aki itt sikerrel teljesít, a program második részében már másfél millió dolláros szerződést nyer el. A második fázis végét 2023-ra, rosszabb esetben 2024-re tervezik, ekkor próbálnák ki először a takarító technológiákat élesben az űrben.

Az Orbital Prime programra olyan vállalatok jelentkezését várja az űrhaderő, melyek székhelye az Egyesült Államokban található, és partneri viszonyban áll olyan kutatókkal, akik amerikai egyetemi vagy szövetségi finanszírozású kutatóintézetben dolgoznak. A programot vezető Brian Holt alezredes a Wired magazinnak elmondta, az Orbital Prime célja, hogy egy teljesen új piaci területnek segítsen kialakulni és előre mozdulni.

Kérdés azonban, hogy a probléma méretéhez képest kellő méretű-e a befektetés, melyet az amerikai űrhaderő ígér? A Secure World Foundation szerint az űrben keringő szemét akkora problémát jelent, mint a klímaváltozás, és hasonlóképp kellene reagálni is rá; minél hamarabb lépéseket kell tenni az űr megtisztításáért, ezzel megelőzve a katasztrófát, ami bekövetkezhet.

Jelenleg a Föld körül keringő szemetet úgy kell elképzelnünk, mintha egy hatalmas autópálya lenne, amin roncsok száguldoznak az ép autók között. Azzal viszont, ha a roncsokat nem távolítjuk el, lehetőséget hagyunk arra, hogy baleset következzen be, ami újabb roncsokat termel. A jelenséget, melynek során az alacsony Föld körüli pályán keringő űrszemét-darabok egymással összeütközve nagy valószínűséggel újabb hulladékdarabokat hoznak létre, Kessler-szindrómának (vagy Kessler-effektusnak) nevezik, először 1978-ban írt róla a NASA tudósa, Donald J. Kessler.

Ezzel amellett, hogy egy szemétteleppé válna a bolygónk közvetlen környezete, tönkretehetnénk a műholdakat használó telekommunikációs és navigációs rendszereket is. A SpaceX Starlinkje és a hasonló rendszerek rengeteg új műholdja pedig hosszú távon csak tovább ronthat a Föld körül kialakult helyzeten. Főleg akkor, ha senki nem szedi össze a szemetet, amit az emberiség a bolygó körül hagyott.

(Borítókép: Universal History Archive / Universal Images Group / Getty Images)