Visszatért a légkörbe a december 27-én indított, a végfokozatánál meghibásodott új, orosz Angara–A5 hordozórakéta. Kárt nem okozott, a harmadik fokozat és a műholdaknak szánt helyre pakolt tömegszimulátor magyar idő szerint január 5-én éjjel a csendes-óceáni Francia Polinéziától keletre belépett a légkörbe, és elégett.
Az indulásakor 19,5 tonnás rakéta tömegének nagy része az oxigén és kerozin keverékéből álló hajtóanyagból származott, a légkörbe visszatérő rész már „csak” 3,5 tonnát nyomott. Ez szinte maradéktalanul elégett az óceáni lakatlan területek fölött.
Ahogy arról korábban írtunk, a Pleszeck űrrepülőtérről indított Angarának a próbarakományt geostacionárius pályánál magasabbra (vagyis távolabbra) kellett volna eljuttatnia, ám a Föld körüli pályán a harmadik fokozat csak egyszer indult be, így a rakéta irányíthatatlanul alacsony pályán maradt. Az Angara–A5 az első nehéz hordozórakéta, melyet Oroszországban fejlesztettek a szovjet űrprogram leállása, a Szovjetunió felbomlása óta.
A Kazahsztánban kirobbant zavargások és összecsapások nem érintik a bajkonuri űrbázist és a közeli bázist sem, melyet Oroszország Kazahsztántól 2005 óta bérel – írja az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetőjének, Dmitrij Rogozinnak nyilatkozata alapján az Űrvilág.
Kazahsztánban az elmúlt napokban halálos áldozatokat követelő fegyveres összecsapásokba torkolltak a január 2-án indult tiltakozások. Az egész országra szükségállapotot hirdettek, a kazah elnök pedig a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a volt szovjet tagállamok orosz dominanciájú katonai szervezetének segítségét kérte. Az orosz katonák Oroszország szerint békefenntartóként érkeztek Kazahsztánba, tehát a rend helyreállításában nem vesznek részt, de az Oroszország számára fontos objektumokat védik.
Ilyen a bajkonuri űrrepülőtér is, melyet most megerősített orosz katonai védelemmel láttak el. Rogozin közleménye szerint az űrrepülőtéren és Bajkonur városában is változatlanul nyugodt a helyzet, a munka a megszokott módon folyik.
A Roszkoszmosz kulcsfontosságú létesítményeinek védelmét megerősítették.
Oroszország űrprogramjának egyik legfontosabb indítóállomása a Bajkonur városa mellett található űrrepülőtér. A mai Bajkonurt a Szovjetunió alatt, 1955-ben alapították az oroszok az űrrepülőtér kiszolgálására Lenyinszk néven, az eredeti Bajkonur egy bányászattal foglalkozó település a maitól néhány száz kilométerre található északra. Bajkonurból indult az első műhold és az első ember is az űrbe 1957-ben és 1961-ben.
A város a Szovjetunió felbomlása után az önálló Kazahsztánhoz került, az orosz jelenlét azonban az űrrepülőtér miatt folyamatos maradt. Oroszország 2005-ben kötött szerződést Kazahsztánnal, melynek értelmében 50 évig bérli a várost és az űrrepülőteret évi 115 millió dollárért. Bajkonur utódja az Oroszország távol-keleti régiójában, a Ciolkovszkij városa közelében 2011-ben építeni kezdett Vosztocsnij űrrepülőtér lehet. A több milliárd rubeles sikkasztással megépült űrrepülőteret 2016-ban avatták fel, azóta több sikertelen és sikeres rakétaindítást is elvégeztek a Kínához közeli központból.
Vosztocsnij elhelyezését sokan kritizálták már a projekt bejelentésekor is. Az orosz űripar gyártóbázisai az ország európai régióiban helyezkednek el, ahonnan Bajkonurig 1500-2500 kilométernyit kell szállítani például a rakéták elemeit. Ezzel szemben a Vosztocsnijig tartó út hosszabb 5500 kilométernél, ami jelentősen megnöveli a költségeket. A kozmikus ipar mellett a katonai vezetés sem igazán érdeklődött az önálló Oroszország egyik fő űrprojektje iránt, a katonai célra is szánt Angara hordozórakétákat az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakétáknak épített indítóhelyből átalakított Pleszeck űrrepülőtérről indítják.
(Borítókép: Rakéta indítás a bajkonuri űrrepülőtérről 2021. december 6-án. Fotó: Roscosmos Press Office / TASS / Getty Images)