2022 még a nyomasztó 2020-ra is rá tudott tenni egy lapáttal. Itt a vég, hol a vég!
Az embernek olyan a biológiai beállítottsága, hogy ha egy véres bárd zuhan felé, igyekszik elugrani, és általában is könnyen megragadják a figyelmét a fenyegetőnek tűnő dolgok. Az önvédelmi ösztön húrjainak pengetése igen fontos eszköz a vallási és politikai kommunikációban, és természetesen a hírversenyben is. Kontraproduktív módon a valóság néha teljesen valós fenyegetésekkel is beszáll ebbe a sodorba. 2022-ben igazán csúcsra jártak a végső pusztulásról szóló hírek – ezeket szemlézzük most a teljesség és rangsorolás igénye nélkül.
A szupererős gravitációjukkal a fényt megállító és a fizika törvényeit összeroppantó fekete lyukak a világegyetem titkait rejtő egzotikus és pusztító égitestek. Nagyon messze vannak, ezért csak erős fantáziával tekinthetők világvége-tényezőnek. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a legközelebbi ismert fekete lyuk a legfrissebb tudásunk szerint 1600 fényévnyire van. Ez a mi fogalmaink és a tényleges fenyegetés szempontjából is messzire van, kozmikus léptékben viszont kifejezetten közel található.
A hMPXV A.1 név úgy hangzik, mint amikor egy zacskó mandarin leborul a kredencről. A vidámabb és jóval megbélyegzőbb nevén majomhimlőt laboratóriumi majmok segítségével azonosították Dániában 1958-ban. Őshazájában, Afrikában egyébként nem majmok, hanem prérikutyák és más rágcsálók terjesztik. Tavaly és idén májusban az Egyesült Királyságban találkoztak vele ismét. Nem fertőz könnyen, és a bárányhimlő-vakcina az esetek túlnyomó többségében véd ellene. Mivel a koronavírus miatt kellőképpen belefáradtunk a járványokba, reméljük, hogy eltűnik, ahogy szokott. Az biztos, hogy az Egészségügyi Világszervezet idén nyáron globális vészhelyzetnek nyilvánította a majomhimlőt.
Kedves csillagunk pufogásai és fortyanásai olyan dolgok, amik kötelezően bekövetkeznek, és zavarokat okoznak mindenben, ami elektromos. Egyfajta biztos világvége-szcenáriónak tekinthető, hogy egy nap elszáll az okostelefon, a net, a közösségi média, az adriai fotók. Hogy erről semmiképp se feledkezzünk meg, idén nyáron egy G3-as erősségű napvihar megpirította az Intelsat egyik távközlési műholdját, és sarki fénnyel borította be az eget a világ különböző pontjain. Az amerikai NOAA egyik kutatója jelezte, hogy az eddig megszokott békés űridőjárásnak most egy időre vége.
Az igazi világvégeínyencek az emberi utasítások végrehajtására optimalizált dolgok engedetlenségétől rettegnek, igen, a robotlázadástól. Hogy ők se maradjanak félelem nélkül, a fejlesztők idén újabb szintre emelték a dolgot: ráépített chipekkel ellátott robotcsótányokat és -legyeket hoztak létre. A csótányok közismerten kiirthatatlan állatok, hát még, ha lázadni kezdenek!
Mivel a robotcsótányokat katasztrófaelhárításra gondolták használni, az ő esetükben a lázadás valószínűleg az, ha a romok alá szorult emberekre fittyet hányva inkább a vajaskenyér-morzsákkal foglalkoznak.
Szerencsére, ha esetleg eddig fajulnának a dolgok, már elkészült a lézerágyús csótánypusztító mesterséges intelligencia, ami jelenleg még emberre is veszélyes, így már világos, hogy a robotháború ittavég-faktora egyáltalán nem olyan nevetségesen elenyésző, mint amilyennek mindenki gondolja.
A robotlázadás korszerűbb formája az embereket feleslegessé tévő mesterséges intelligencia. Mi tagadás, a természet és az univerzum fenyegetései viszonylag kiszámíthatók és stabilak az ember által fejlesztett dolgokhoz képest.
Az intelligens gépek jelenleg nem kívánt tartalmakkal szórakoztatna, vagy nyomasztanak minket, de legyőznek sakkban vagy bármiben, ha kell, deep fake-ekkel becsapnak, aztán a munkánkról döntenek, vagy csak simán romba döntik a kultúrát. A tudósok jelentős része is ettől fél leginkább, aki menő, velük tart.
Idén negyvenfokos hőhullámok perzselték fel az Egyesült Államokat, Európát és Kínát is. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint csak Európában tizenötezer emberéletet követelt, és komoly gazdasági károkat okozott a hőség. A dolog ennél komolyabb már nem lehet, de minden valószínűség szerint lesz. Az összes potenciális világvége közül a hőhullámok voltak, amit széles tömegek nagyon valóságos formában tapasztalhattak a bőrükön.
Már a koronavírus-járvány alatt előjöttek azok a vicces mémek, amelyek szerint a helyzet romlását extrapolálva jövőre körülbelül nukleáris fegyverek bevetése kerül napirendre. Vlagyimir Putyin vette a lapot, lerohanta Ukrajnát, és megfenyegette a világot. Mivel az orosz törvények szerint nem lehet minden rottyra Szarmatát indítani, gyorsan annektálták az elfoglalt ukrán területeket, a különleges művelet így jogilag azonnal honvédő háborúvá avanzsált. A dolgot végül a Nyugat felől érkező ellenkező irányú fenyegetés és a kínai rosszallás egyensúlyozta ki, ennek ellenére továbbra is felettünk lebeg, nemcsak a tömegpusztító fegyverek miatt, hanem Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai erőmű környezetében folyó harcok miatt is.
Új pisztolyt jelentenek a háború színpadán az világűrben keringő eszközök, amelyeknek komoly befolyásuk van az események kimenetelére. Az utóbbi években egyre agresszívabban folytatódott a fegyverkezés az űrben, és Elon Musk űrinternetes rendszere, a Starlink Kína és Oroszország felől is komoly fenyegetést kapott. Egy milliárdos önmagában nem lehet hadviselő fél, de ha kitör a műholdháború, hosszú évtizedekig nem mehetünk a bolygóról se a Marsra, sem sehová.
(Borítókép: Erdőtűz Athén közelében 2022. július 19-én. Fotó: Iason Raissis / NurPhoto / Getty Images)