Index Vakbarát Hírportál

Digitális létünk egyik nyilvánvalóan legfölöslegesebb kattintása (vagy kijelzőtapintása), amikor a szoftvergyártók arra kényszerítenek bennünket, felhasználókat, hogy ugyan legyünk szívesek arról nyilatkozni, hogy elolvastuk, egyetértünk vele és elfogadjuk a felhasználási feltételeiket.

A Pentagon nem egyszerűen az amerikai védelmi minisztérium főhadiszállása, az ötszög alakú épület egyben a világ legerősebb nagyhatalmának egyik legismertebb ikonja is. Az viszont kevésbé köztudott róla, hogy kétszer annyi vécét építettek bele, mint amennyit az ott dolgozók száma indokolt volna.

Emlékeznek a régi szép időkre, amikor még kilenc büszke bolygó keringett a Naprendszerben? És arra a szomorú 2006-os augusztusi napra, amikor a Plútót a tudomány egy tollvonással kisbolygóvá silányította? Ha az önök szívében is (kis)bolygó méretű lyuk tátong azóta, mostantól Új-Mexikó lesz a kedvenc amerikai államuk.

2013. szeptember 13-án négy embert halálra ítélt Újdelhiben egy indiai bíró, mert csoportosan megerőszakoltak és meggyilkoltak egy nőt 2012 decemberében. Indiában érvényben van a halálbüntetés, a bíróságok viszonylag sok esetben hoznak halálos ítéletet, de a végrehajtását általában felfüggesztik, és elenyésző azon esetek száma, amikor egy elítéltnek az életével kell fizetnie tettéért (1995 óta öt kivégzés történt Indiában).

Hogy miért elevenítjük fel a 2013-as esetet? A Reuters akkori tudósítása kitér ugyanis egy érdekes mozzanatra az ítélethozatallal kapcsolatban: a bíró – Yogesh Khanna – akasztás általi halálra ítélte a négy vádlottat, majd „egy szimbolikus gesztussal eltörte a töltőtolla hegyét, hogy ne kelljen még egy ilyen ítéletet aláírnia”.

Bár csábító gondolat a frissen lefőtt kávé illatára ébredni, különböző alvós-szaglós kísérletek inkább abba az irányba mutatnak, hogy nem érdemes kávéfőzőre cserélni az ébresztőórát, legalábbis ha időben akarunk beérni a munkába.

Tudják, hol vannak a Titanic roncsai, nem? Mármint persze, nem tudják, szóval térkép és tengeralattjáró nélkül el se induljanak, de biztos láttak már felvételeket a tengerfenéken nyugvó roncsról, 900 kilométerre Új-Fundland déli partjaitól. (Ha nem bírnak magukkal, itt vannak a koordináták: é.f.sz. 41° 43' 32"; ny.f.h. 49° 56' 49".)

A maradványokat 1985-ben fedezte fel Robert Ballard, a Rhode Island-i Egyetem oceanográfusa. A technológiát is ő fejlesztette hozzá, a projektet az amerikai haditengerészet finanszírozta. Egy páratlan történelmi leletet sikerült felfedezni. Az ünneplésben senki nem gyanakodott arra, hogy

Nehéz eldönteni, hogy Elvis Presley hangja vagy haja volt dúsabb és bársonyosabb. A pop két másik királya, Michael Jackson és Zámbó Jimmy csodálatos hajkoronákkal parádézott, de Elvis lezselézett sérója egy egész generáció ízlésére nyomta rá a bélyegét. Még a sokadik epigonjai is számíthattak a világsikerre.

A majdnem tökéletes könyvhamisítás évekig extázisban tartotta a tudományos elitet, amely meg volt győződve a semmiből előkerült különleges Galilei eredetiségéről, és arról, hogy az forradalmasítani fogja a tudománytörténetet. Egy outsider fiatal kutató kivételével, aki felfigyelt arra, ami másoknak nem szúrt szemet, és hiába hülyézték befutott professzorok, ő kitartott az álláspontja mellett. Egy könyvtolvaj, aki politikai kapcsolatai miatt könyvtárigazgató lesz, hogy nagyipari szinten űzhesse a lopást; egy túl tökéletes hiúzos pecsét; és egy nagy rakás átvert szakértő a könyvtörténet egyik legnagyobb hamisítási botrányában.

Néhány évvel ezelőtt Texas államban egyre több gondot okozott a vaddisznók elszaporodása. Persze, nem túl nagyot. Texas egy tisztességes republikánus állam, ahol van hagyománya a fegyvertartásnak és az öngondoskodásnak. Szóval törvénybe iktatták, hogy nyugodtan lehessen vaddisznóra lőni, akár 9 milliméteres Berettával, akár sörétes puskával, akár csúzlival. A törvény miatt republikánus texasi fegyvertartónak lenni mostanában jobb, mint vaddisznónak.

A szarkazmust hagyományosan nem szokás különösebben nagy becsben tartani, Oscar Wilde például egyenesen a szellemesség legalacsonyabb formájának nevezte, pedig az valójában a 132 centis Brad Williams.

Azóta kutatások sora bizonyította, hogy jóval kifinomultabb humornemről van szó, mint korábban gondolták. Furcsa, hogy ennek ellenére ma se örvend széles körű elismerésnek, pedig a tudomány eredményei más témákban hagyományosan tömegek véleményét képesek egy csapásra megváltoztatni.

Murphy törvénye egyike a huszadik század legnépszerűbb, legtöbbet idézett szállóigéinek, azt sem túlzás kijelenteni, hogy ezerféle mutációjával együtt a szöveges mémek ősatyjának lehet tekinteni. Az „ami elromolhat, az el is romlik” elvről valószínűleg mindenki hallott, aki életében csak egyszer is próbált már megszerelni egy makacsul csöpögő csapot, vagy vitte vissza tizedjére a szervizbe a megint bedöglött tragacsát.

A katolikus egyház kétezer éves története során több mint 260 pápa váltotta egymást. Pontosan nem is olyan egyszerű összeszámolni őket, ami viszont biztos, hogy mindannyian férfiak voltak. Pedig sokáig tartotta magát egy középkori legenda egy röviden regnáló 9. századi pápáról, akiről csak akkor derült ki, hogy valójában nő, amikor egy körmenet során elszülte magát.

A konspiratológusok kedvenc témája a holdraszállás. Könyvespolcnyi irodalma van annak, hogy az amerikaiak miért nem szállhattak le a Holdra 1969-ben. A kétkedőknek jogos kérdései is vannak, sőt, teljesen normális, hogy kézzelfogható bizonyítékokat várnak.

De ahol a hit és a meggyőződés erősebb, ott hatástalan minden bizonyíték. Messziről jött ember azt mond, amit akar, a Hold meg tényleg rohadt messze van, a Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer, közte meg vákuum, azon úgyse jön át a messziről jött ember akármitmondása. Bármilyen bizonyítékot tett közzé a NASA, akik hitkérdést csináltak a dologból, minden kőzetet, fényképet, filmet és cáfolatot félresöpörtek.

A tornádóröptetés szakirodalma elszigetelt esetekből áll össze, és ezek alapján nem mondható doppingmentes, szabályozott körülmények között végzett sportnak. Hogy nem csinálnak belőle rendszert, annak nyilván az az oka, hogy jó eséllyel bele lehet halni. Az alacsony részvételi arány miatt a ritka kivételekből könnyen lesznek rekorderek.

Ilyen ritka kivétel Matt Suter is.

Közismert városi legenda, hogy az egyetlen, emberi kéz alkotta tárgy, ami a Holdról is látszik szabad szemmel, a kínai nagy fal. Ez persze képtelenség, ami nyilvánvaló is mindenki számára, aki csak látta a NASA űrfelvételeit a Földről, nézett már le 10 ezer méteres magasságban repülő utasszállítóról, és tudja, hogy a híres kínai fal alig 9-10 méter széles.

A Holdról is látható fal mítosza egyébként meglepően régi, az első írásos emlék róla 1754-ből származik, a Stonehenge feltárásával híressé lett brit régész, William Stukeley leveleiből. A dolgot a 19. század vége felé kezdték készpénznek venni tudományos körökben is, amikor a Mars csatornáinak esete (pár csillagász egy optikai illúzió áldozataként ilyen képződményeket vélt látni a bolygó felszínén) miatt általánosan elfogadottá vált, hogy az aránylag vékony, de hosszú dolgok jól láthatók bolygóközi távolságból is. 1932-ben aztán a Ripley's Believe or Not című népszerű amerikai magazin a köztudatba is átemelte a legendát. Ez a lap a felelős egyébként a rossz tanulók által előszeretettel hangoztatott „Einstein megbukott matematikából” tévhit elterjesztéséért is.

Az Amerikai Egyesült Államok elnökének lenni a világ legjobb állása, nem? Feltéve, hogy a hatalomtól tépünk be - elvégre az látszólag korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre. Látszólag. Valójában még a 15 éveseknek is több joguk van bizonyos dolgokhoz, mint az USA elnökének. Például ők vezethetnek autót, az elnök meg nem.

Mindenki ismeri Bugs Bunnyt, magyar nevén Tapsi Hapsit, a Warner Bros. Cartoons répazabáló rajzfilmnyulát. Bunny először a negyvenes években tűnt föl a tévé képernyőjén. Nem tudni, hogy már az első adásban is megvolt-e a jellegzetes réparágcsálós karaktere, de az elmúlt csaknem nyolcvan évben már így égett be a nézők tudatába.

A nyúl háziasítása jóval régebbre nyúlik vissza. Állítólag a nyúlevés az ókorban kezdődött – Mózes is a tenyésztett, de nem fogyasztható állatok között említi –, de a nyúltartásra vonatkozóan csak a XIV. századtól maradtak fenn tárgyi bizonyítékok. A házi nyulakat főleg a bundájuk és a húsuk miatt tartották, házi kedvenc csak a XX. századra lett belőlük.

A forró vasalóban és a jégkockában nem sok közös tulajdonság van, de mindkét tárgy fájdalmat okoz, ha hozzáérünk. A különösen forró vagy különösen hideg tárgyak érintése hasonló folyamatokat indít el az agyunkban.

A világ hétmilliárd lakosából 1,1 milliárd mindennap a szabadban végzi a dolgát. A vécéhez való hozzáférés és a szennyvízkezelés fejlesztésén dolgozó Millennium Development Goal (MDG) mindent megtesz, hogy javítson ezen a helyzeten, de még mindig nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Ezzel szemben más területeken, például a telekommunikációban ugrásszerű a fejlődés:

Aki valaha vásárolt már sört, vagy csak végigment egy szupermarketben a polcok között, ahol tartják őket, nyilván észrevette már, hogy a sörök óriási többsége vagy zöld, vagy barna üvegben van. Elvétve előfordul az átlátszó üveg is, de az összes többi színt gyakorlatilag sosem használják. De vajon miért? A dolog hátterében sokkal összetettebb és büdösebb ok húzódik, mint hogy így szoktuk meg.

A manikűrösöknek és a lótenyésztőknek valószínűleg kevés újdonságot tartogat ez a cikk, de mindenki más rácsodálkozhat arra, hogy az újszülöttek végtagjai milyen extra védelemmel vannak ellátva, nehogy felsértsék anyjuk méhét vagy szülőcsatornáját.

Gyakran fáradt?

Na jó, de mi van, ha eleget alszik, mégis állandóan ásítozik munka közben, vagy csak kimerültnek érzi magát, nem tud rendesen koncentrálni? Az AsapSCIENCE nevű Youtube-csatorna szedte össze, milyen okok járulhatnak hozzá ehhez, amiből persze az is következik, hogy hogyan lehet javítani a helyzeten.

Subtropolis az egyik legkülönlegesebb ipari park a világon. Az 1964-ben megnyitott létesítmény alagútjai és termei 45 méter mélyen, Kansas City városa alatt terülnek el. De ne valami sötét és büdös fertőt képzeljünk el, mint amilyeneket posztapokaliptikus scifikben láthatunk! A hófehér mészkőbe vájt termekbe a modern vállalatok telepítették be a gyártósoraikat és más berendezéseiket. 

Rengeteg rémisztő jelenet van Az ördögűzőben, engem mindig leginkább az szokott kikészíteni, amikor pár képkockára bevillan a démon félelmetes arca, de azok, akik érzékenyebbek az orvosi beavatkozásra, biztos emlékeznek arra, amikor az állítólagosan megszállt Regant mindenféle szörnyű kísérletre viszik. Az egyik ilyen során a kislány ereit térképezik fel angiográfiával, Friedkin pedig nem akarta színészekre bízni, hogy hitelesen legyenek, és a New York-i Egyetem medikusait kérte fel, hogy szerepeljenek. Az egyikőjük pedig nem volt más, mint Paul Bateson, aki évekkel később a város egyik újabb feltételezett sorozatgyilkosa lett, és nem mellesleg Friedkin következő filmjének ihletője. (Ő a szakállas asszisztens a jelenetben.)

A régi idők bizarr fogászati megoldásairól többször írtunk már, például a mindenféle gusztustalanságból készült ősfogkrémekről, vagy éppen a hullarablók által életben tartott műfogsoriparról. De a 18. század végi állapotokat talán mindennél jobban jellemzi a kor egyik legnagyobb államférfija, George Washington műfogsorának története.

A fogmosás ma az alapvető higiénia elengedhetetlen része. A boltokban halomban állnak a különböző típusú és árkategóriájú fogkefék: van gyerek, felnőtt, hagyományos, elektromos, nyelvtisztító, minden, ami csak fog-szájnak ingere. Fogkrémekből még nagyobb a választék, hisz vehetünk mentásat, zsályásat, különböző gyümölcsös és egyéb ízesítésűt, de még kifejezetten érzékeny fogakra gyártottat is. Ez azonban nem volt mindig így: a legősibb ismert fogkrém fájdalmat és ínyvérzést okozott, de ez még semmi azokhoz képest, amiket a rómaiak használtak.

Az érintőképernyős okostelefonok világából visszagondolva őskori konstrukciónak tűnik még egy nyomógombos készülék is, hát még annak elődje, a tárcsás telefon. Fiatalabb olvasóink talán nem is emlékeznek rá, de nem is olyan régen a telefon ezt jelentette:

És ahogy kinéz, annál már csak az a viccesebb, ahogy, és amiért feltalálták.

Idehaza gyakran előfordul, hogy az erdőt járva valamilyen ehető bogyót találunk, és azt nyomban be is tömjük. A banán természetes élőhelyén nem lenne ilyen jó a helyzet, alighanem undorodnánk a vadon nőtt gyümölcstől.

A mondás szerint nehéz ágyúval verebet fogni, de ami azt illeti, vízihullát sem lehet könnyebb. Ha egyáltalán könnyebb. A lineáris dinamika szabályai nem zárják ki, hogy egy ágyúval eltaláljanak egy verebet: ha az ágyúgolyó kirepül a csőből, a newtoni gravitációs törvényeknek megfelelő röppályát fog leírni, és ha verébre esik, akkor meg is van az ok-okozati összefüggés az ágyúlövés és a veréb halála fölött.

De ha egy ágyúlövés hatására a felszínre lebeg egy vízihulla, a két jelenség között semmilyen összefüggés nincs. A XIX. században ezt még nem tudták, és gyakran ágyúkkal vadásztak a folyókba fulladt vízihullákra.