Japánban az ötvenes évek óta több tucat olyan esetet jegyzett fel az orvostudomány, amikor olyan embereknél mértek komoly alkoholfogyasztást feltételező véralkoholszintet, akik bizonyítottan egy kortyot sem ittak előtte. A japán orvosok a meitei-sho kifejezést használták erre a tünetegyüttesre, amit az angol szaknyelv később úgy vett át, hogy auto-brewery syndrome, magyarul önsörfőző-szindróma.
Évtizedekig legendának tartották az egész jelenséget, de a kétezres évek elejére összegyűlt annyi bizonyíték és kutatási eredmény, hogy az orvostudomány elismerje: vannak emberek, akiknek egyszerűen alkoholt termel a gyomruk.
Hallott már a homunculusról? Nem? Pedig önben is van pár millió, ha férfi, legalábbis a középkori alkimisták szerint. A homunculus latin eredetű szó, kis embert jelent, és pontosan ezt jelentette az alkimisták szerint is: egy apró emberi lényt, aki a spermában élt, és csak fel kell nőnie felnőtt méretre. Az elmélet a 16. században volt népszerű az alkimisták körében. A koncepció megjelenik a preformacionizmus nevű biológiai elméletben és a korai népművészetben is.
A németekkel kapcsolatos egyik legerősebb sztereotípia, hogy nem különösebben humoros emberek – ez annyira elterjedt hiedelem, hogy még a South Park is szentelt neki egy emlékezetes epizódot. Hogy ennek mennyi valóságalapja van, azon persze lehet vitatkozni, de mi most ehelyett ismerkedjünk meg a német humorérzék egy máig megfejthetetlen, misztikus rejtélyével, a Vacsora egy főre (angol eredetiben Dinner for one, németben Der 90. Geburtstag, vagyis A 90. születésnap) című brit kabaréjelenettel.
A negyven éven át futott amerikai űrsiklóprogram ugyan sok kritikát kapott, és két súlyos katasztrófa is beárnyékolja a történetét, azt aligha lehet elvitatni tőle, hogy az űr meghódításának fontos epizódja fűződik hozzá, hatalmas eredményekkel és tudományos áttörésekkel. A hetvenes években indult projekt egyik híres jellemzője volt, hogy az űrsiklók felszerelése nehezen tudta követni a technológia fejlődését, és mivel az átalakítás nagyon idő- és energiaigényes lett volna, az űrsiklók számítógépes rendszereit egy idő után már ősöregnek számító szoftverek és hardverek adták. Ez egyébként is jellemző az űrkutatásra: a Hubble űrteleszkópot a mai napig egy 486-os processzor irányítja, míg a Nemzetközi Űrállomás vezérlő számítógépei 386-os processzorokat használnak.
Az űrsiklók számítógépei még ezeknél is régebbi Intel-processzorokra épültek, 8086-osokra, amelyek a kétezres évek elejére már annyira ókori ritkaságnak számítottak, hogy a cserékhez, javításokhoz a NASA az Ebayen próbált felhajtani tartalék példányokat, amikor már rég nem gyártotta azokat senki.
A 19. századi matematikus, Urbain Le Verrier 1843-ban észrevette, hogy a Merkúr pályája nem pontosan olyan, ahogy azt a klasszikus mechanika megjósolta. Szerencsére (azt hitte), a megoldást is megtalálta: kell lennie még egy (törpe)bolygónak a Nap és a Merkúr között, amit el is nevezett Vulcanusnak, a rómaiak vulkánistenéről. A Star Trekben is van egy Vulcan bolygó, de a kettőnek nincs közük egymáshoz.
A hím csimpánzok és az fiúk nagyjából ugyanakkorára nőnek, ugyanolyan súlyúak lesznek, mégis nagyon különbözően növekednek: az első évben az ember kétszer annyit nyom, mint a csimpánz, de nyolcévesen a csimpánz kétszer akkora, mint az ember. A csimpánz 12 éves korára eléri felnőtt súlyát, hat évvel korábban, mint a felnőtt. A hím gorilla is egy gyorsabban növekvő emlős: egy 150 kilós hím gorilla 50 kilót nyom ötévesen, 120 kilót tízévesen.
Ugye, önt is mindig iszonyattal töltötte el a kedves lovakkal, vidám bárányokkal és nyugatnémet nagybácsikra emlékeztető napkeleti bölcsekkel tarkított betlehemi történetben az a fordulat, amikor Heródes katonái beügetnek az idillbe, majd kardélre hányják a város összes csecsemőjét?
Megnyugodhat: az egyik legbrutálisabb bibliai történet valószínűleg egy koholmány. Ami mégis nyugtalanító: Heródestől simán kitelt volna egy ilyen akció.
Vajon lehet-e, illetve szoktak-e az űrhajósok alkoholt fogyasztani odafenn? Egy csomó űrhajós orosz, olyan meg nincs, hogy egy orosz bárhol, bármilyen körülmények között ne igyon, adja magát a sztereotip válasz. A valóság azonban az, hogy a NASA szabályzata szigorúan tilt mindenféle alkoholt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. De az alkoholtilalom nem volt mindig ilyen szigorú.
Buzz Aldrin, a második Holdra szálló űrhajós például rögtön egy pohár borral kezdte a felfedezést, ahogy kilépett a leszállóegységből. Sajnos azt a tréfát kihagyta, hogy Armstrong legendás "Kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek" szövege után hozzáfűzze, hogy "és egy hosszúlépés nekem".
Francisco Macías Nguema Egyenlítői-Guinea diktátora (a hivatalos titulusa szerint elnök, isten, valamint a tudományok és a kultúra nagymestere) volt 1968 és 79 között. A történészek szerint a rémuralma rosszabb volt, mint a náciké, egyedül Pol Pot kambodzsai vérengzése fogható hozzá. Uralkodása alatt az országból több mint százezren menekültek külföldre, különböző források 50 és 80 ezer közé teszik az államellenes cselekményekért kivégzettek számát. Államellenes cselekménynek számított például az elnök kritizálása is, bár kis szerencsével ezt meg lehetett úszni 30 év börtönnel. A számok igazi súlyát akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy ország lakossága a hatalomra jutásakor 300 ezer körül volt.
Nguema rémuralmának egyik mélypontja 1975 karácsonya volt, amikor az elnök 150 "ellenzékit" végeztetett ki a szeretet ünnepén. Az időzítés valószínűleg annak hangsúlyozására is szolgált, hogy betiltotta a kereszténységet az országban. A nyilvános kivégzésnek a főváros focistadionja adott otthont (a nemzeti válogatott abban az évben játszotta első meccsét, egyébként kikaptak Kínától 6:2-re, ezután 10 évig nem játszottak senkivel). A kivégzőosztag tagjai Mikulás-ruhába öltöztek, és a stadion hangszóróiból egy korabeli romantikus-melankolikus sláger, a Those were the days (a magyar feldolgozás Ábrándos szép napok címen ismert) szólt.
Aki járt már decemberben Amerikában, látta a díszbe öltöztetett házakat, teljes joggal hiheti, hogy a karácsony ebben az országban szent és sérthetetlen. Annyira, hogy különféle szervezetek rendszeresen bojkottot hirdetnek az olyan cégek ellen, amelyek nem átallják az év végi reklámkampányukban a kellemes ünnepeket (happy holidays) kifejezést használni a boldog karácsonyt (merry christmas) helyett. Ehhez képest minimum meglepő, hogy az első telepesek, a Zarándok Atyák (nem összetévesztendők az Alapító Atyákkal) kimondottan a karácsony ünneplése ellen voltak, szó szerint betiltották azt, évtizedeken át letartóztatásra és bírságra számíthatott mindenki, aki megtartotta az ünnepet.
A hagyomány, és az egyház úgy tartja, karácsony Jézus születésnapja, és az időszámítás mérőszalagjának a nulla pontja egyben. Valójában azonban egyik állítás sem igaz, és erre már a Bibliában is bizonyítékokat találhatunk. Hogy a keresztény egyház a karácsonnyal valójában a pogány télinapforduló-ünnepre próbált rátelepedni, azt legkésőbb a Da Vinci-kód óta mindenki tudja. Na de hogy akkor mikor van Jézus igazi születésnapja? Ez nem egyértelmű, a hónap, és az év sem, csak az látszik biztosnak, hogy nem decemberben, és nem 1-ben történt. 0-ban meg nem is történhetett, mert ilyen év nem volt, időszámításunk előtt 1-ről időszámításunk szerint 1-re fordult a naptár.
Ha úgy hozza a szükség, hogy az embernek nyilvános vécére kell ülnie, három alapvető stratégia adja magát a higiénia megőrzésére. Lehet egy kis plusz lábizomedzésként a kagyló fölé guggolni, lehet vécépapírral megágyazni magunknak, hogy a bőrünk ne érintkezzen az ülőkével, és lehet nagy ívben tenni az egészre, és csupasz fenékkel ráülni. Utóbbi megoldással kapcsolatban az az általános népi bölcsesség, hogy ne csináljuk, mert mindenféle csúnya fertőzéseket lehet így összeszedni. Na és vajon mi az orvostudomány álláspontja a témában? Mindjárt kiderül, de előbb lássuk, hogyan oldják meg ezt a helyzetet az Index olvasói!
Na, megvan a tippje? Akkor eláruljuk:
Sőt, mivel ez idén májusi adat, elképzelhető, hogy mostanra megvan, vagy legalábbis elérhető közelségbe került az ötmilliós határ is. Csak éppen a tulajdonosa nem kerít neki különösebben nagy feneket, hiszen amerikai, ott meg mérföldben mérnek. Ennek megfelelően tavaly, a 3 millió mérföldes határ átlépésekor volt nagy ünneplés (most 3 039 122 mérföldön áll a számláló).
A szex az űrben nagyjából azóta izgatja az emberiség fantáziáját, mióta Gagarin először járta meg a világűrt és tért haza épségben. A téma persze kicsit lerágott csont, mindenki tudja, hogy a NASA szemérmes álláspontja az, hogy ilyesmi hivatalosan nem történt, nem hivatalosan meg az űrhajósok magánügye. Ahogy az is közismert, hogy elég sok asztronauta házaspár vett már részt közös űrrepülésen, és jó eséllyel akadt közöttük olyan, aki kipróbálta a dolgot.
(Egyébként mióta a Földön is elérhető a zérógravitációs repülés, akadnak tapasztalaton alapuló beszámolók a témában: Laura Woodmansee a Sex in Space című könyvébenazt írja, a lecsökkenő vérnyomás miatt gond lehet a merevedéssel, és hogy rögzítés nélkül minden mozdulatból akrobatikus mutatvány lesz a súlytalan űrszex közben.)
A massachusettsi Chaubunagungamaug-tó 5,23 kilométer hosszú, 1,81 kilométer széles, 584 hektár a vízfelszíne, és 27 kilométer hosszú partja van. Meg igen hülye neve. Ez persze csak becenév: a teljes az
A harmadik Hobbit-filmmel teljessé vált a Középfölde-ciklus a mozikban (már ha Peter Jackson ki nem találja, hogy A szilmarilokból is le lehet forgatni egy trilógiát), és ha más nem, hát a látvány miatt mindenképpen elégedettek lehetünk azzal, hogy ilyen sokáig tartott a regények megjelenése után a filmváltozat elkészítése. Pedig az 1954–55-ös könyvmegjelenés világsikere után Hollywood azonnal jelentkezett Tolkiennél az ötlettel, hogy filmet készítenének a történetből, de az író sokáig ellenállt. Végül 1969-ben adta el a megfilmesítés jogait a United Artistsnak, azzal a kitétellel, hogy minden filmtervre vétójoga van. Még abban az évben váratlan jelentkező akadt a film elkészítésére:
A Rés a pajzson című film eredeti címe – Broken Arrow – az amerikai katonai szótárban arra az eseményre utal, amikor nukleáris fegyverekkel váratlan esemény történik, mégpedig olyan, ami nem fenyeget a nukleáris háború közvetlen veszélyével. Ilyen esemény például
Régi sztereotípia, hogy az öreg embereknek sajátos testszaguk van. Egy viszonylag friss kutatás szerint az előítélet nem alaptalan: az időseknek is épp olyan egyedi illatuk van, mint az új autóknak.
Az 1800-as évek végén Oroszországban még nem volt fogyasztói társadalom, így vásárlói rohamokkal sem találkozhattak (a szovjet tervgazdaság és az üzletek előtt húsjegyekkel sorban álló emberek nem tartoznak ide). Mégis, ami II. Miklós orosz cár koronázási ünnepségén történt, az súlyosabb volt, mint bármelyik Black Friday.
A lent látható kép Margaret Hamiltonról készült, aki a NASA híres holdraszállás-programján, az Apollón is dolgozott. Méghozzá programozóként. Pedig akkor a geekek feltűnése és a feminizmus kirobbanása még évtizedes távolságban voltak.
Gasztrohipszterek és műkedvelő nyelvészek népszerű témája, és ezt imádják is minél többször a tudatlan néptömegek tudomására hozni, hogy a paradicsom a közvélekedéssel ellentétben valójában nem zöldség, hanem gyümölcs. Ennek ugyan az égvilágon semmi gyakorlati jelentősége nincs - hacsak annyi nem, hogy akkor a lecsó valójában gyümölcslevesnek számít - azért érdemes megvizsgálni, vajon igazuk van-e.
Szokta ön is néha az ujjperceit ropogtatni? A csuklóját, a nyakát, a térdét, tetszőleges ízületét? Vallja csak be nyugodtan, elég sokan vagyunk így vele, annak ellenére, hogy az ilyesmitől az embert a szülei rendszerint igyekeznek leszoktatni, szörnyű következményeket belengetve. Konkrétan azt, hogy a recsegtetés-ropogtatásnak az lesz a vége, hogy tönkremennek az ízületek.
Csakhogy az orvostudomány szerint az ízületi gyulladás (osteoarthritis) kialakulása semmilyen összefüggésben nem áll az ujjak ropogtatásával. Azt persze nem állítjuk, hogy ez precedensértékű, és most az összes hasonló, homályos egészségügyi alapokon álló szülői intelemben meg kellene rendülnie a hitének, de jobb ha egészséges szkepticizmussal fordulunk feléjük, például az "edd meg a borsófőzeléket, mert az egészséges" kimondottan gyanús lehet.
James A. Garfield az Egyesült Államok huszadik elnöke volt. Alig fél évet töltött a hivatalában, amikor egy merénylő végzett vele, így Lincoln után ő lett a második elnök, akit megöltek. Elnöksége alatt fontos lépéseket tett többek között a kongresszusi korrupció ellen, a feketék jogainak megerősítéséért, illetve a haditengerészet megerősítéséért, de mégis a meggyilkolása miatt emlékeznek rá legtöbben.
Hagyná, hogy a kisbabáját érzéstelenítés nélkül operálják?
A kérdés nyilván teljesen abszurd, hiszen mi szükség a szülő beleegyezésére: melyik orvos lenne annyira elvetemült, hogy egy csecsemőn fájdalomcsillapítás nélkül akarjon komolyabb sebészeti beavatkozást végezni?
Ami azonban ma felfoghatatlan barbárságnak tűnik, pár évtizede mindennapos gyakorlat volt. És ne a múlt század elejére, esetleg a harmadik világ valamelyik sötét zugára gondoljanak: más országok mellett az Egyesült Államokról van szó, és a 80-as évekről.
A múlt század második felében az amerikai kórházak többségében bevett klinikai gyakorlatnak számított, hogy az újszülötteket, csecsemőket altatás nélkül, minimális vagy zéró fájdalomcsillapítás mellett műtötték, és csak izomlazítót kaptak, hogy mozdulatlanok maradjanak. Totálisan éberen, ám mozgásképtelenül kellett végigszenvedniük, amíg például hasi vagy mellkasi operációt végeztek rajtuk.
Dr. Janecskó Mária a 80-as években a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság főtitkára volt. Az Indexnek elmondta, ő is tud arról, hogy a szakmában egy időben voltak olyan jelzések, felvetések, melyek szerint a csecsemőknek nincs fájdalomérzetük, ezért szükségtelen annak kikapcsolása. Magyarországon azonban, mint mondja, ennek semmilyen foganatja nem volt, a csecsemőknek mindig biztosították az érzéstelenítést és a megfelelő fájdalomcsillapítást.
Ezt biztosan a 60-80-as évek gyakorlatáról tudja kijelenteni, és bár az azt megelőző évtizedekben aktív altatóorvosok, mint mondja, már nincsenek köztünk, szerinte a szakma tudna róla, ha korábban annak ellenére nem érzéstelenítették volna a csecsemőket, hogy a modern aneszteziológia eszközei már rendelkezésre álltak.
A ma már iszonyúnak tűnő gyakorlat kialakulásának pontos körülményeiről nem sokat tudni. Annyi biztos, hogy a 19. század végén kezdtek napvilágot látni és az orvosképzésben is meghonosodni azok a tudományos nézetek, hogy az újszülöttek, csecsemők csak reflexből sírnak, mert az idegrendszerük még nem elég fejlett a fájdalominger továbbításához és a fájdalom emlékének megőrzéséhez. Ezzel összhangban úgy vélték, nincs szükség érzéstelenítésre, mert még az erős fájdalom sem okoz fiziológiai vagy pszichés károsodást a kisbabáknak, akik viszont így mentesíthetők az ópiátalapú készítmények hatásának kockázatai alól.
Akkoriban a veleszületett szívbetegségek és a gyomorkapu-szűkület volt a csecsemőknél a két leggyakoribb műtéti ok, ezerből nyolc újszülöttnél diagnosztizálták valamelyiket. 1950-1990 között az USA-ban átlagosan évi 3,5 millió gyerek született: az évtizedek alatt csak az Egyesült Államokban akár egymillió gyerek is áteshetett a pokoli tortúrán. A fájdalomcsillapítás elhagyása azonban egyes visszaemlékezések szerint a csecsemőkori daganatos betegségek, sőt az égési sérülések kezelésére is kiterjedt.
Különös módon a gyakorlat egyáltalán nem volt széles körben ismert, a szülőknek általában fogalmuk sem volt, min ment keresztül a műtőben a gyerekük. A csecsemők kínzása a 80-as évek közepéig zavartalan folyt, és akkor is csak azért lett vége, mert egy nő országos kampányt indított, amikor 1985-ben megtudta, hogy a koraszülött kisbabáját érzéstelenítés nélkül operálták meg.
Az esetből óriási botrány lett, ráadásul kiderült, hogy sok helyen annak ellenére műtötték továbbra is kizárólag izomlazítóra és a felületes hatású dinitrogén-oxidra hagyatkozva a csecsemőket, hogy a 80-as évek eleje óta egyre több olyan kutatás látott napvilágot, melyek szerint a kisbabák nagyon is érzékelik a fájdalmat, hatására jelentősen megnő a stesszhormon-szintjük.
Később az is kiderült, hogy a fájdalom érzékelése csecsemőkorban nemhogy kialakulatlan, de épp ekkor a legintenzívebb, és az évek múlásával csak gyengül. A 80-as évek végére teljesen felülbírálták a korábbi álláspontot, azóta az új protokolloknak megfelelően még a koraszülötteket is teljes körűen érzéstelenítik.
Mára az is bebizonyosodott, hogy az életük elején érzéstelenítés nélkül operált, időközben felnőtt populáció körében nagyon magas a más okra nem visszavezethető poszttraumás stresszbetegség előfordulása: ha tudatosan nem is emlékeznek rá, az átélt gyötrelem gyakran még ma is kínozza őket.
Micsoda? A legmagasabb hegy a Földön a Mount Everest, leánykori nevén Csomolungma, 8848 méterrel, ezt mindenki tudja, aki elért legalább az ötödik osztályig az általános iskolában, vagy van ismeretterjesztő csatornája a kábeltévén. Csakhogy ez így nem teljesen igaz. A földrajzkönyvek a legmagasabb hegycsúcsot úgy határozzák meg, hogy az a pont, ami a legnagyobb távolságra van a tengerszinttől - ez pedig minden, csak nem egzakt definíció.
Ha egy kereskedőnek nagyon jó a szövege és nagyon meggyőző, azt szokták mondani rá, képes lenne eladni a turistáknak az Eiffel-tornyot. Victor Lustig, akit minden idők legügyesebb szélhámosának tartanak, tényleg megcsinálta ezt a világraszóló átverést. Kétszer. És csak utána indult be igazán a karrierje.
A cápa az egyetlen állat, ami sosem lesz rákos – tartja a közhiedelem, és erre óriási biznisz épül, a különféle cápaporc-kivonatok forgalma évi több tízmillió dollárra rúg. A védő hatás alapja az úgynevezett angiogenezis, az új vérerek képződésének folyamata. Ez a jelenség fontos a test számára: az újonnan termelődő sejteket a frissel létrejövő vérerek látják el tápanyaggal és oxigénnek. A rákos daganatok számára pedig alapvető, hiszen a daganat valójában nem más, mint megállíthatatlanul és nagyon gyorsan burjánzó sejtek halmaza. Innentől már beindul a csodaszergyártók logikája.
Gondolta volna, hogy a világ legnépszerűbb mogyorós-csokis édessége, az émelyítően édes Nutella idén volt 50 éves? Egy olasz cukrász, Pietro Ferrero találta ki, és dobta piacra 1964-ben. A név nem véletlenül ismerős: a Nutella mindent elsöprő sikerére mára egy több milliárd eurós édesipari óriáscég épült fel, és a család nevét viseli az egyik népszerű termékük, a Ferrero Rocher csokigolyó. A cég terméke még a Kinder-tojás, és a Tic-tac mentolos drazsé is, de ezeknek a népszerűsége mind eltörpül a Nutelláé mellett.
A jóságos, ajándékokat osztogató Mikulás figurája egy 4. századbeli görög püspök, Myrai Szent Miklós alakja körüli legendákból született, ezt mindenki tudja. Miklós életéről kevés megbízható történelmi forrás létezik, de azok mind egyetértenek abban, hogy a püspök a családjától örökölt vagyon nagy részét a szegények és rászorulók megsegítésére fordította, és sokszor osztogatott ajándékot a gyerekeknek, névtelenül, az éjszaka leple alatt - ebből fakad a Mikulás legendája.
Miklóst a jótéteményei miatt sokan tartják a védőszentjüknek, bár a katolikus egyház hivatalosan csak a zálogházak és a pékek védőszentjeként ismeri el. Nem hivatalosan azonban Miklóst tartják évszázadok óta védőszentjüknek többek között a tengerészek, az íjászok, a diákok, Kecskemét városa, és a prostituáltak is.
A marketing első szabálya: ne feltételezz semmilyen alapvető tudást a fogyasztóról. Drágán tanulta meg ezt a leckét az amerikai A&W gyorsétteremlánc a nyolcvanas években, amikor egy új burger bevezetésével megpróbáltak nekimenni a McDonald'snak. Az esetet azóta tanítják reklámosoknak, és riogatják vele az amerikai oktatás gyatra állapotával riogatható tömegeket.