Index Vakbarát Hírportál

A félreérthető angol márkanevek nyilván elsősorban az angol anyanyelvűeket sarkallják vicces asszociációkra. (A többiek kérjenek tolmácsot, ha nem értik.) A Lucky Strike esete is ilyen: a cigarettamárka elnevezése és szlogenje miatt igen sokáig tartotta magát a pletyka, hogy fű van benne. A lucky magyarul szerencsést jelent, a strike ige pedig (ki)húzást. (Please strike the last sentence – kérlek, húzd ki az utolsó mondatot.) Innen a legenda, hogy minden sokadik dobozban elrejtettek egy szál füves cigit, és ennek a kihúzása a lucky strike, a szerencsés húzás.

Valószínűleg a humorista sem gondolta, hogy egy ártatlan viccéből tömegpszichózist kiváltó önbeteljesítő jóslat lesz. Pedig így történt. 1973 decemberében Carson a saját tévéműsorában ezt mondta:

Tudják, mi tűnik el a szupermarketek polcairól? A vécépapír. Az Egyesült Államokat akut vécépapírhiány sújtja.

1963. november 22-én lőtték agyon John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. A gyilkossággal kapcsolatban a történészek és a konteósok több köbkilométernyi szakirodalmat halmoztak föl, így a részletekkel most nem foglalkoznánk.

Minden őshonos ausztrál állat erszényes, de nem minden erszényes állat őshonos ausztrál, ahogy Észak-Amerika egyetlen erszényes emlőse, az oposszum sem az. A kenguru-patkány crossdresser-világbajnokság állati aranyérmese nemcsak emiatt különleges, hanem a fura szokásai miatt is.

Tudják, melyik a világ legfallikusabb épülete? Az amerikai Cabinet magazin is kíváncsi volt a válaszra, így 2003-ban versenyt hirdettek, mert az olvasók segítségével szerették volna kideríteni a választ.

1939 novemberének utolsó napján, két hónappal a második világháború kitörése után a sztálini Szovjetunió megtámadta Finnországot, miután az nem volt hajlandó elcserélni az országa déli részét némi orosz tajgára (ez a szovjeteknek azért kellett volna, hogy a határhoz közeli Leningrád védettebb legyen). A szovjet hadsereg sokszoros túlerőben volt, háromszor annyi katonával, harmincszor akkora légierővel és százszor több tankkal, mint a finnek – így jogosan várták azt, hogy legfeljebb 1-2 hét alatt ledarálják az ellenállást.

Nem így lett, a téli háború több mint három hónapig tartott, a Vörös Hadsereg hatalmas veszteségek árán (125 ezer halott és 190 ezer sebesült katona, 3500 kilőtt tank) tudta csak megadásra kényszeríteni a finneket. Ez főként annak volt köszönhető, hogy Sztálin hírhedt tisztogatása után alig maradt tapasztalt tiszt a szovjet seregben, és az amúgy sem túl acélos morált porrá zúzták az áldozataikat tucatszám szedő finn mesterlövészek.

Az első olyan fényképet, amin felismerhető emberi alakok is szerepelnek, 1838-ban, Párizsban készítette Louis Daguerre, a fotózás egyik úttörője. Ez az a kép, az első lefotózott emberek a kép bal alsó részén, az utcasarkon láthatók.

A fotó keletkezési körülményei érdekesek csak igazán. Daguerre ugyanis nagyjából hétperces záridővel dolgozott, vagyis nem Párizs utcái voltak szokatlanul üresek, hanem az átlagos járókelők és a közlekedés egyszerűen nem töltött elég időt ahhoz a látómezőben, hogy elég fény kerüljön be róla a fényképezőgépbe. Ez alól csak egy, a Boulevard du Temple utcasarkon épp a cipőjét fényeztető úr, illetve a cipőfényesítő volt kivétel.

Ez eddig a fotótechnikai történelem, a friss hír az, hogy most egy kicsit alaposabban is megvizsgálták a felvételt, és találtak néhány olyan részletet, amelyek akár további emberek (illetve kutyák) lehetnek. Az alábbi kiemelések közül az első a már ismert és híres eső embert (és a cipőpucolót) mutatja, a másodikon az elhúzott függöny mögül kibámuló kisfiút sejtenek az elemzők (vagy egy macska az, vagy egy váza), a harmadiktól a hatodikig pedig különböző, embernek látszó dolgok vannak. Na jó, az ötödiken pont egy szőnyeg lóg, de ha jobban megnézik, a szőnyeg mellett egy könnyűbúvár áll, a légzőkészülék csövével a szájában.

Ha úgy akarjuk látni a képet, ahogy azt Daguerre látta, a többi dagerrotípiához hasonlóan ezt is meg kell tükröznünk, a francia feltaláló eredetileg ugyanis tükörképben fotózott.

1918. november 11-én 11 órakor lépett életbe az első világháborút lezáró fegyverszünet, a háború utolsó amerikai áldozatát 10:59-kor lőtték le a németek. Biztos nem értesült időben, hogy véget ér a háború – gondolhatnánk, pedig Henry Gunther tudta, hogy perceken belül életbe lép a fegyverszünet.

Mindannyian vágtuk már meg a kezünket papírlap élével, és mindannyiunknak élénk emlékeink vannak róla, hogy azok az egészen apró sebek bizony pokolian tudnak fájni. Az a helyzet, hogy a tudomány szerint ez valóban így van: a papírvágások nyoma sokkal fájdalmasabb, mintha mondjuk egy késsel vágtuk volna meg magunkat. De vajon miért?

Rengeteg online cikk, blogposzt, sőt, Wikipedia-bejegyzés szól Maarrat an-Numán nevű város egyszerre legendás és hátborzongató középkori ostromáról. Nem véletlenül: állítólag az első keresztes hadjárat katonái a csata után kannibálokká változtak, tömegesen főzték meg és fogyasztották el áldozataikat.

A várost egy hónapos ostrom után 1098. december 12-én foglalták el a keresztesek. A támadóknak akkor már alig volt mit enniük, és azt várták, hogy városban találnak majd élelmet - de tévedniük kellett. A Tancredi geszta szerint a keresztesek „megfőzték a felnőtteket és nyárson megsütötték a gyerekeket”, egyes források szerint türelmetlenségükben sokan nyersen is ettek az áldozatokból, akik a legdurvább becslés szerint húszezren voltak. Erre azonban ugyanúgy nincs történelmi bizonyíték, mint például a nyársra húzásra. Maga az emberevés az ostrom után azonban bizonyított ténynek tűnik.

Kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz – így lehetne röviden, de lényegre törően összefoglalni az orosz belpolitika legdurvább sormintáját: 1825 óta ugyanis ez a szabály határozza meg, hogy ki vezeti az országot.

I. Miklós óta ugyanis igaz az, hogy váltják egymást a kopasz és a hajas fejtetővel rendelkező vezetők. A kopasz Miklóst II. Sándor váltotta, aztán jött a kopasz III. Sándor, majd a magas homlokkal, de sok hajjal rendelkező II. Miklós. Ő 1917-ig uralkodott, ekkor meggyilkolták, de ez az év sem törte meg a hagyományt, annak ellenére sem, hogy rövid idő alatt hárman is vezették az országot. Először a kopasz Lvov, aztán a jófiú-frizurás Kerenszkij, akit a kopasz Lenin váltott. Sztálinnak rengeteg haja volt (bár a potsdami konferencián készült fényképeken már mintha kopaszodna), Hruscsovnak viszont szinte semennyi. Annál több az őt váltó Brezsnyevnek, akit az az Andropov követett, akinek csak oldalt volt sok haja. Csernenkó ősz volt, de nem kopasz, Gorbacsovnak pedig nem is kellett haj, hiszen volt helyette ikonikus anyajegye. Jelcinnek olyan sok haja volt utána, hogy össze is kuszálta a szél és a vodka, és ezzel el is értünk napjainkba.

Most, hogy Putyin és Medvegyev váltogatja egymást az elnöki és miniszterelnöki pozícióban, és mindketten elég fiatalok, sokáig biztosnak látszik a sorminta fennmaradása. Hacsak Medvegyevnek ki nem hullik a haja, vagy Putyinnak ki nem nő.

A városi legendák (és a Wikipédia) szerint a történelem valaha kiszabott leghosszabb börtönbüntetése 384 912 év volt. Ez azonban mégsem szerepel a Guiness-rekordok könyvében, mert valójában csak az ügyész kérte ezt a büntetést, a bíró végül csak 14 év 2 hónapot ítélt meg. 

De mi az a szörnyű bűn, ami bármilyen ügyészség szerint ekkora büntetést érdemel? 1972 márciusában a 22 éves Palma de Mallorca-i postás, Gabriel March Grandos

Mindegyikért egyenként kilenc évet adott volna neki az ügyész.

A vécé és az ott elvégzett nagydolog utáni tisztálkodás már elég régóta velünk él: az ókori görögök köveket és agyagdarabot használtak személyes higiéniájuk rendben tartására. A vécépapírról sokan úgy gondolják, hogy a modern idők találmánya. Nem tévednek sokat, de azért nem kimondottan új dologról van szó.

Hogy melyik minden idők legjobb James Bond-filmje, és melyik a legjobb főgonosz, arról minden rajongónak megvan a maga véleménye, de hogy a Goldfinger, és annak címszereplője helyet követel magának minden komolyan vehető toplista élmezőnyében, az biztos. Ez a film határozza meg a mai napig a Bond-kalandok alapvető dramaturgiáját, ez volt az első igazán nagy költségvetésű, és nagy bevételt termelő darab a sorozatból, és ez volt az első, amiben Bond a mai napig a névjegyének számító hitech kütyüket használta. A fiatal Sean Connery által alakított ügynök ellenfele a filmben Auric Goldfinger, a szuperbűnöző, aki az amerikai aranytartalék elrablására készül. Ebben a filmben hangzik el a máig sokat idézett párbeszéd, miszerint:

- Azt várja, hogy beszéljek?

- Nem, azt várom, hogy meghaljon.

Bár a név (azt jelenti, Aranyujj) tökéletesen illeszkedik a sztoriba, azt a Bond-regények írója, Ian Fleming egy valódi személytől kölcsönözte, a jellemvonások nagy részével együtt. Az illetőt úgy hívták, Goldfinger Ernő, és mint az a keresztnévből sejthető, magyar volt.

Zanzibár egy apró sziget Afrika keleti partjainak közelében, Madagaszkártól kicsit északra. A lakóit jól megverte a történelem, nyögtek perzsa, arab, portugál és brit uralom alatt is, míg 1964-ben elnyerték a függetlenségüket, és azzal a lendülettel csatlakoztak is Tanzániához. A hadtörténelem legrövidebb villámháborújának története a brit uralom idején játszódik, 1896-ban, amikor az ország államformája szultanátus volt erős brit gyámság alatt. Szerződés rögzítette például, hogy a szultán halála esetén az utódot csak a britek engedélyével jelölheti és nevezheti ki az uralkodó család.

Az Oxford English Dictionary a leghíresebb és legfontosabb angol nyelvű értelmező szótár. Ez tulajdonképpen az angol nyelv definitív alapműve, azzal szokott bekerülni a hírekbe, ha szlengszavakat is bevesznek a szerkesztő nyelvészek az új kiadásba (legutóbb például a szelfit és a twerkelést), és azok ezzel hivatalosan is az angol nyelv részévé válnak. A legelső kiadást 1857-ben kezdték el írni, de annyira hatalmas volt, hogy az angol nyelvészek önkénteseket toboroztak az egyes szócikkek megírásához – vagyis az OED kicsit úgy született, mint közel másfél évszázaddal később a Wikipedia. Viszont még így is 31 évig tartott, mire sikerült eljutni addig, hogy az első kötet megjelenjen. Ez az A betűvel kezdődő szavakat írta le és értelmezte 352 oldalon. Az ábécé végéig 12 kötettel később, 1928-ban sikerült elérni.

Amikor a lexikon szerkesztője, Sir James Augustus Henry Murray az első kötet kiadása után meglátogatta a legtermékenyebb önkéntes szócikkírókat, hogy személyesen köszönje meg nekik a munkát, egészen megdöbbent. A legtöbb szócikk írója és egyben egy újszerű, a munkát felgyorsító idézetkövetési rendszer megalkotója nem egy unatkozó könyvtáros, lelkes nyelvész vagy tanár volt.

A Laugh-In egy nagy sikerű vígjátéksorozat volt az amerikai NBC csatornán 1968 és 73 között; olyasmi, mint a Monty Python repülő cirkusza vagy a Saturday Night Live, önálló, egymással különösebb kapcsolatban nem levő kisebb-nagyobb jelenetekből, szkeccsekből álló humoros show. A műsornak volt egy visszatérő rovata, a News from the Future, vagyis Hírek a jövőből. Ez a BBC egyik hírműsorának, a heti hírösszefoglaló That Was the Week That Wasnak volt a paródiája, amiben húsz évvel a jövőből származó fiktív híreket olvastak be, amelyek természetesen kivételesen nagy blődségek voltak. Kivéve, amikor utólag kiderült, hogy mégsem.

Az ausztriai Fucking alighanem a világ legviccesebb nevű települése, már ha a vicces fogalmát nem feltétlenül az intellektuális humor, hanem egy átlagos ötödikes irányából közelítjük meg. Ha a minimálisnál is kevesebbet ért angolul, segítünk: ez az angol nyelv szánalmasan szűk káromkodáskészletéből a leggyakrabban, már-már univerzálisan használt szó. Sokan városi legendának tartják a létezését, de nem az, valóban így hívnak egy kis falut Salzburgtól északra, a német határ közelében.

View Larger Map

Az ördög ügyvédje a köznyelvben azt az embert jelenti, aki egy vitában szándékosan a népszerűtlen, nehezen felvállalható oldal mellett érvel, amivel nem is feltétlenül ért egyet. Ezt pedig azért teszi, hogy ezzel minden vélemény és minden érv hangot kapjon, a vita konstruktívabb és kiegyensúlyozottabb, az eredmény pedig igazságosabb legyen. Ezen kívül egy remek filmet, amiben Al Pacino zseniális, mint mindig, Charlize Theron gyönyörű, mint mindig, Keanu Reeves pedig, khm, Keanu Reeves, mint mindig.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy egy ikerpár két tagja nem ugyanakkor fogan meg: magyarán a terhes nő teherbe esik még egyszer. A jelenség neve szuperfetáció, és az állatvilágban aránylag gyakran előfordul, kimutatták már rágcsálóknál, sertéseknél és szarvasmarhánál is. Emberek esetében azonban extrém ritka dolog, az orvostudomány az elmúlt 50 évben mindössze hét ilyen bizonyított és dokumentált esetet jegyzett fel.

Nauru egy apró szigetország a Csendes-óceán déli részén, Új-Zélandtól északra, 21 négyzetkilométer a területe, annak is a nagy része lakhatatlan, a maradékon nagyjából 10 ezren élnek. Ez az ország vezeti toronymagasan a WHO világ legkövérebb országai toplistáját: a felnőtt lakosok átlagtömege 100 kiló, a túlsúlyosak aránya a férfiak között 97, a nőknél 93 százalék. Az elhízottak aránya 71%, ez 30 feletti testtömegindexet jelent. A testtömegindexét ön is kiszámolhatja például itt, de hogy legyen mihez viszonyítani: 30-as BMI azt jelenti, hogy valaki 175 centis magasság mellett 92 kilót nyom. Na ennél kövérebb Nauru bő kétharmada. A járványszerű elhízás egyenes következménye, hogy a lakosság 40 százaléka cukorbeteg.

De hogyan alakulhatott ez ki egy igazi trópusi paradicsomban?

Dugovics Titusz a magyar történelem egyik legismertebb, tragikus sorsú hőse, neve egybeforrt az önfeláldozással és a halált megvető bátorsággal. Minden magyar megtanulja már gyerekkorában, hogy Nándorfehérvár ostromakor a hős várvédő másképp nem tudta megakadályozni, hogy a török harcosok kitűzzék a várfokra a zászlajukat, így magával rántotta a zászlótartó török katonát a mélybe. A bátor tett feltüzelte a várvédőket, a hatalmas túlerőben levő török hadsereg harci morálját viszont lerombolta. Nem kis mértékben Dugovics Titusz hősi halálának köszönhetően Hunyadi János serege végül legyőzte a török ostromlókat, megállította a török hódítást, 70 évre volt szükségük a törököknek, hogy újra összeszedjék magukat, és meginduljanak Magyarország ellen (ez a hadjárat aztán Moháccsal, majd a 150 éves hódoltsággal végződött) – szól a közismert történet.

Csakhogy a legendás önfeláldozó tett valójában egyáltalán nem így történt, sőt, a történészek szerint a legvalószínűbb, hogy nem is történt meg. Maga Dugovics Titusz pedig bizonyítottan csak a fantázia szüleménye.

Jobb szexuális életet és kapcsolatot szeretne? Ha nincs nagy gond, a szexuálpszichológus felkeresése előtt van egy egyszerű, de nagyszerű tanácsunk, mivel kanadai kutatók megtalálták a megoldást: a szex utáni összebújás, ölelkezés rengeteget segíthet, főleg azoknál a pároknál, akik szülők is.

Sokan ismerik Lajkát, az űrrepülés történetének első kutyáját: nemcsak hogy ő volt az első állat az űrben, de ő volt az első Föld körül keringő állat is. Sorsa viszont szomorúbb, mint ahogy azt a szovjet propaganda évtizedekig elhitette az emberekkel.

Többször írtunk már arról, mik lehetnek az emberi öngyilkosság okai, felmerül a kérdés: csak az emberre jellemző dologról van szó?  Az állatok öngyilkossága vitatott téma a kutatók, etológusok között. Hiába van rengeteg dokumentált eset arról, hogy állatok szándékosan véget vetnek a saját életüknek, senki nem biztos abban, hogy ezeket az eseteket valójában öngyilkosságnak tekinthetjük-e.

A halak tanulás nélkül tudnak úszni: az egész a génjeikben van, néhány genomban, nem tanult viselkedésről van szó. Ezzel jobban meg tudják védeni magukat a ragadozóktól, javítják táplálékszerzési esélyeiket.

Ezért úsznak rajokban a halak; ilyenkor koordinált, szinkronizált mozgásra van szükség. A rajakban úszó halak érzékenyen figyelnek a környezetre, tartják pozíciójukat a rajban, és gyorsan válaszolnak a változásokra, amik a vízben vagy a csoportban keletkeznek.

1961. május ötödikén Alan Shepard lett az első amerikai űrhajós. Viszont nem ő az első, aki vizelt az űrben, mivel már a kilövőálláson, talpig űrruhában könnyített magán. A pisi rövidzárlatot okozott Shepard orvosi érzékelőiben. A NASA rendesen elszámolta magát.

Ma, az online sajtó és a közösségi média világában talán már el sem tudjuk képzelni azt, hogy egyszerűen ne legyenek hírek. Pedig tényleg előfordult már, volt olyan nap a világtörténelemben, amikor egyszerűen elfogytak a hírek. 

Valószínűleg tévében vagy moziban sokan látták már egy atomreaktor belsejét (aki szeretné, élőben is megnézheti a BME reaktorában, bárki bemehet, elég előre időpontot egyeztetni), viszont kevesen tudják, hogy az nem lámpák miatt világít kísérteties kék fénnyel. A valódi felelős az úgynevezett Cserenkov-sugárzás.

Mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy felvételről teljesen másnak hallja saját hangját, mint élőben. Mi ennek az oka? A hang két különböző úton érheti el a belső fület, az utak pedig befolyásolják, hogyan érzékeljük végül. 

• A levegő által vezetett hangot a körülöttünk lévő környezet továbbítja a külső hallójáraton, a dobhártyán és a középfülön keresztül a csigába, egy belső fülben lévő,  folyadékkal töltött spirálba.
• A csontok által vezetett hang közvetlenül a fej szövetein keresztül éri el a csigát.

Amikor beszélünk, a hanghullámok a levegőben terjednek, és a külső hallójáraton keresztül érik el a csigát. Ezen kívül a hang a hangszálaktól egyenesen a csigához jut, viszont a fej mechanikai tulajdonságai erősítik a mélyebb, alacsonyabb frekvenciájú rezgéseket.