Az antianyag szállításával talán megfejtik a világ keletkezésének titkát
Próbálják megfejteni, hogy miért létezünk.
Próbálják megfejteni, hogy miért létezünk.
Hallott már a fáradt fény elméletről?
Hogy kerültek sűrű galaxisok szupermasszív fekete lyukakkal a korai világegyetembe?
Talán egy fa, talán egy lufi, talán egy vasútállomás, talán minden is.
Az orosz elnök még viccelődött is, amikor bemutatták.
Nagyon közel van az idők kezdetéhez, de nem olyan, mint amilyennek az elmélet jósolta.
Felfalja a kisebb univerzumokat a világegyetem?
Alzheimer-kórban szenvedett.
A téridő szövetén keletkezett hasadások megrázhatják a világot.
A kozmológia válaszút előtt áll.
Ha van egy atomreaktorunk, önmagában még az sem garancia a sikerre.
Gigantikus lufik ütköztek és alakították a világot.
A Nap elbújhat mellette.
Hány fokon gyullad a papír, és milyen színben izzik az ezer fokos acél? Hol mértek a legmelegebbet hazánkban? Miért van extrém forróság a Vénuszon, és hány fok van egy fekete lyukban? Infografikánkból minden kiderül az égésről és az univerzum legforróbb helyeiről.
Minden eddiginél részletesebb kozmikus térképet készítettek.
Kérdés, hogy utóbbi működhet-e.
Ritka részecskén múlhatott, hogy a semmi helyett valami van.
Az egyetem tudósai mindenre rájöttek.
A HD1 mintegy 100 millió évvel korábbi lehet az eddig ismert legkorábbi és legtávolabbi csillagászati objektumnál.
Ez a tágulás és a sötét anyag egyik lehetséges magyarázata.
Nehéz megtalálni a nyomát, de sok mindent megmagyarázna az univerzumról.
Az új mérések nem klappolnak a sötét anyag eddigi modelljével.
Párhuzamos valóságok, más világokból érkező alteregók, az ellentétes irányban forgó Föld, Marvel?
A kozmikus háttérsugárzás segítségével készült térkép nem segít kideríteni, milyen gyorsan tágul a világegyetem.
A mai napig nem tudjuk, miért nem semmisült meg az univerzumot alkotó anyag az antianyaggal találkozva. Egy új megfigyelés segíthet megérteni.
Olyan gyorsasággal generálták az energiát, ami már robbanáshoz vezet. Így nézhetett ki az ősrobbanás is.
Persze ez lehetetlen. Úgy tűnik, a világmindenség pontos koráról, ifjú éveiről szóló elméleteinkkel vannak nagy bajok.
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Olyannyira, hogy újfajta fizikára lehet szükség a jelenség megértéséhez.
Az ősrobbanás után létrejött hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
Mert hogy vége lesz, az biztos.
Az idő visszafelé haladt, az anyag helyett antianyag volt.
Végy egy arany atommagot: váratlanul rekonstruálták a tökéletes kvarkfolyadékot.
Az ősrobbanás utáni generációból származó égitestet találták, relatíve egy köpésre.
Egy űrhajóra telepíthető műszer alapjait fektette le, amivel észlelhetők a párhuzamos univerzumok.
Úgyse mérhető, és ami most van, úgyis független tőle. De ettől még az idő kezdete előtt is volt idő.
Először találták meg a sötét univerzmot megvilágító első égitesteket. Öregek, mint a világ.
13 milliárd évvel nézett vissza az univerzum múltjába a Hubble-űteleszkóp.
Főleg ilyen messze. 13 milliárd fényévnyire van tőlünk, és 800 milliószor nehezebb a Napnál.
Einstein először lehülyézte, aztán rajongott érte, a Vatikán a katolicizmus tudományos alátámasztásaként ünnepelte.
A saját galaxisunk pora vezette félre a tudósokat a gravitációs hullámokkal kapcsolatban.