Itt a válasz, mi okozta a magyarországi földrengéseket
Kiderült, milyen gyakoriak a földrengések az országban, és mit kell tenni ilyen helyzetekben.
Kiderült, milyen gyakoriak a földrengések az országban, és mit kell tenni ilyen helyzetekben.
Az utórengésekkel együtt több mint 80 földrengést regisztráltak.
Feltétele a gravitációs összeomlás.
Ez az esemény volt a valaha mért legnagyobb kitörés.
Nyomós oka van.
Attól tartanak, hogy „végső roham” indulhat a magyar tudományos élet ellen.
Egy doktorandusz és egy Nobel-díjas közös tanulmánya.
A klasszika-filológus az uniós pénzek tudományra vonatkozó finanszírozásáról beszélt nemrég.
Kutatók vizsgálják a folyómederben a halállományt.
Elektronikai és lézertechnológiai úttörést jelenthet a felfedezés.
Megremegett a vörös bolygó.
Az új magyar eljárás lesz a nemzetközi protokoll alapja.
2022 elején indul a projekt.
Az eszközök környezeti termikus, illetve vibrációs forrásokból nyernek energiát.
Aki akar, beszállhat a kutatásba.
A tudományos kiválóságot a világban sokfelé megkérdőjelezi a középszer: Lovász László, az MTA elnöke az Index stúdiójában.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait.
Freund Tamás kritizálta a kutatóhálózat elvételét, de bizonyos kutatóktól ő is megszabadult volna.
A kutatórendszer feje nem mondja meg, milyen tanácsokat adott Orbánnak, és mindegy, hogy mit gondol az Akadémia megcsonkításáról.
Maróth Miklóst, a saját barátját és tanácsadóját nevezte ki Orbán az Akadémiától elvett kutatóintézetek vezetőjének. A migránskampány tudós arca már a Kádár-rendszerben is jó kapcsolatokkal rendelkezett.
Az Akadémia korábbi alelnöke lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnöke.