Óriási titokra derült fény Írországban.

Örök élet a föld alatt.

Genetikai változások állnak a háttérben.

Az interferonok segítenek jelezni a veszélyt.

Ezt lehet tenni annak érdekében, hogy távol tartsuk a betegséget.

Kisebb biológiai botrány van kilátásban.

Régen védett a kórokozóktól, ma súlyos betegséget okoz ez a gén.

Olyan géneket fedeztek fel, amelyek a depresszióért felelnek.

Lehet, hogy a DNS-t okolhatjuk, ha nem megy a salátafalás.

Forradalmi lesz, ha embereken is működik!

135 az új színszám.

Az előd 600 millió évvel ezelőtt élhetett.

Magyar rákkutató cég került be Joe Biden programjába.

Az örökletes szembetegségből élhető hétköznapok.

Lecsaphat ránk a szőrgén.

Az állatvilág kortárs popsztárja egyedülállóan intelligens.

A Magyarországon élő sokféle állat adja az élelmiszer-termelés alapját.

Válogathatnak-e a szülők az egészséges embriók közül?

Egy új feltételezés szerint a nagyszülőknek meglepő evolúciós előnyei vannak, amiket a fertőző gonorrhoea váltott ki.

Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.

Nem elég az éjszaka és a hegyes fog ahhoz, hogy kizárólag vérrel táplálkozzon egy vérszopó.

A négy barlangból álló barlangkomplexum az UNESCO Világörökségének része.

A felfedezésnek mezőgazdasági, gyógyszerészeti és ipari jelentősége is van.

A főorvos szerint platón van a koronavírus-járvány, de a szigorú korlátozásokkal hamarosan csökkenhet a fertőzöttek száma.

A jelenlegi járvány nem a tavaszi fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye.

Az ELTE kutatói olyan génváltozatokat azonosítottak, melyek átlagos élethosszú kutyáknál nincsenek jelen.

A kialakulásáért és növekedéséért felelős gének miatt ráadásul a rák esélye is csökken.

És miért lett balhé a POKEMON-nak keresztelt társából? Az emberi gének elnevezésének különös története.

Elsőre ijesztőnek tűnik, hogy több helyen dolgoznak a vírus szintetikus verzióján. Pedig így juthatunk közelebb a legyőzéséhez.

Ez sokat segíthet a járvány leküzdésében.

Ebből 30-at még sose hoztak kapcsolatba az autizmussal.

Ezt egy friss génkutatás derítette ki, a kutatók is meglepődtek az eredményen.

Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.

A krónikus esetekről nem a baktériumok tehetnek, hanem csak úgy magától dől a szag.

Sikerült elkülöníteni a világ legbüdösebb gyümölcsének bűzgénjét.

A hosszú törzsű állatoknál az Oct4 gén felel a növekedésért, és ez az embereknek is jól jöhet.

Csak egy gént kell blokkolni.

Amerikai kutatók szerint egy génvariáns is szerepet játszik a súlyos betegség kialakulásában.

Ennek a génvariánsnak a hordozása olyan, mintha az ember plusz 21 évig lenne kitéve a napsugárzás hatásainak.

Ezek az oktatásban töltött évek magasabb számával hozhatók kapcsolatba.

Génmutáció, vagy annak a hiánya felelős, de még az is, hogy melyik agyfélteke irányítja a beszédet.

A szélsőséges viszonyokat jól tűrő lény hatezer génje más fajtól származik.

És alkonyat előtt. Az eredmény alapján hatékonyabban lehet majd gyógyszer szedni.

Ne keseredjen el, a tudósok is csak most állították össze, pedig 13 éve próbálkoznak vele.

Több mint száz gént, köztük 83 eddig ismeretlent találtak, ami hajlamossá tesz a skizofréniára.

Na nem most, hanem néhány száz éven belül, ha megritkulnak a felhők Skócia egén.

A szakemberek szerint a gyenyiszovai ember adta át a gént, ami csak a hegyek között kezdett el terjedni.

Ismert gének lehetnek feleslegesek, és találtak olyan DNS-szakaszokat, amelyekről nem is tudták, hogy gének.

Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy kihalt vagy veszélyeztetett állatokat klónozzon az ember. Génbankok őrzik állatok tízezreinek fagyasztott sejtjeit, a kutatók kezdenének valamit ezekkel.

A neandervölgyi ember génjei befolyásolják az európaiak anyagcseréjét, agyfelépítését és alkalmazkodását a hideg éghajlathoz.

A közép-európaiaknak már ezer éve nem okoz gondot, más népek ma is hasmenést kapnak tőle.

A betegséggel összefüggő APOE-e4 génnel születettek agya máshogy fejlődik az átlagosnál.

Az őseink közt gyakori lehetett a fajok közti szex. A gyenyiszovai ember volt a legszaporább.

A DNS 4000 szakasza befolyásolja a fejlődést. A cél a születési rendellenességek megismerése.

Egy kutatócsoport azonosított egy gént, ami megakadályozhatja a vírus terjedését.

Termetükhöz képest hosszú ideig, 41 évig is élhetnek, genetikai elemzéssel már tudjuk, miért.

Az FTO gén hordozóiban magasabb az éhséghormon szintje, és erre érzékenyebbek is.

A bangladesi embercsoportnak evolúciós előnyt jelentett a betegséggel szembeni ellenállás.

Az NRAS gén hibája a vastagbéldaganatos betegek tíz százalékát érinti.