Ha így haladunk, a „hercegek és grófok kiváltsága” lehet a személyautó
Hová vezetnek a járműiparban és a közlekedésben végbemenő folyamatok?
Hová vezetnek a járműiparban és a közlekedésben végbemenő folyamatok?
Okok: elvándorlás, a mobilitás hiánya, röghöz kötöttség, a nem megfelelő iskolai felkészítés.
A cég társalapítója elárulta, mi a válaszuk Magyarországon az Uber visszatérésére.
Nem halványodnak a kérdőjelek a közlekedés jövője körül.
Sadiq Khan nem fordítaná vissza az idő kerekét, de...
Vannak, akik könnyebben mozdulnak, míg mások inkább határon belül maradnak.
Sokkal több kellene ezekből a szakemberekből.
A családok helyzetének stabilizálódását érzékeli az Ökumenikus Segélyszervezet.
Az orosz–ukrán konfliktus jelzi az európai uniós országok energiaellátás-biztonságával kapcsolatos problémákat.
Mutatjuk a részleteket.
Felmérést végzett a Trenkwalder a munkaerőpiacon, nem túl jók az eredmények.
Az élet nem áll meg, az emberek közlekednek, az áruk vándorolnak.
A Mobility Design Laben jártunk.
Szerintük jól átgondolt, előretekintő stratégiára van szükség.
Csak oda megyünk, ahová muszáj.
Az emberek látszólag azt hiszik, minden rendben.
Az applikáció jelentősen megkönnyítheti a külföldi részképzésben gondolkodó hallgatók dolgát.
A gépkocsik számának egy százalékos növekedése fél százalékkal emeli a szennyezőanyag kibocsátást a fővárosban.
Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár jelentős visszaesésével magyarázható.
Hiába magasabb a fizetés egy településen, ha közben egyre nehezebb ott saját lakást vásárolni, az eltántoríthat a költözéstől.
Egy középosztálybelinek nem okoz problémát, hogy kifizesse a lakhatási költségeit? Tévhit. Bárkiből bármi lehet, ha eléggé szorgalmas? Hazugság. Két nemzetközi kutatás vizsgálta a fejlett világ társadalmait, az eredmény lesújtó.
Tovább egyszerűsítik a támogatási feltételeket, hátha így enyhül a munkaerőhiány.
Határokon átívelően enged majd hozzáférést fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz.
Helsinkiben már utasokat szállítanak, Bécsben év végén állnak forgalomba, Budapesten a Várnegyedben kezdhetnek. Egyszer.
A globalizációt csinálhatnánk teljesen másképp is, csak rajtunk múlik. Nem kéne lehülyézni a vidékieket, nem szabad összemosni a bevándorlást a vendégmunkásokkal, a szabadkeresekedelmi egyezményekből kevesek profitálnak, a közgazdászoknak pedig szerényebbnek kéne lenniük a társadalmi vitákban. Dani Rodrikkal, a Harvard egyik sztárközgazdászával interjúztunk.
A vendéglátóipart érinti legsúlyosabban az elvándorlás, aki egyszer elmegy, jellemzően nem jön haza. Legalább 350 ezren dolgoznak külföldön, de az utóbbi években a visszaáramlás is jelentős.
Vagy végül lecsúszol. Magyarországon az oktatási rendszer miatt kirívóan alacsony a foglalkozást váltók aránya, így nem csoda, hogy sok a betöltetlen állás.
Legalábbis a kormány újra kiírta a munkásszállók építésére vonatkozó támogatási programot.
Teljesen racionális döntés, hogy valaki nem költözik el a bulinegyedből.
Az USA-ban a szegény fehéreket összetöri az amerikai álom. És aki feladja a reményt is a felemelkedésre, annak elég gyorsan leég a gyertyája.
Alacsony szinten áll a mobilitás, a magyarok munkája jó eséllyel ugyanaz, ami az apjuké volt. A modernizáció félbemaradt, aminek a legnagyobb vesztesei a férfiak.
Tavaly a magyar dolgozók 16 százaléka váltott munkahelyet.
Olasz közgazdászok vizsgálták meg, hogy melyik családok voltak gazdagok 1427-ben és most.
Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, miközben van egy csomó munkanélküli. Miért megy mindenki Németországba Győr helyett, és hogyan lehetne betölteni az üres álláshelyeket?
Vagyis váltanánk, de inkább ragaszkodunk a biztos álláshoz, mert nincsenek jó kilátások.