Ha így haladunk, a „hercegek és grófok kiváltsága” lehet a személyautó
Hová vezetnek a járműiparban és a közlekedésben végbemenő folyamatok?
Hová vezetnek a járműiparban és a közlekedésben végbemenő folyamatok?
Okok: elvándorlás, a mobilitás hiánya, röghöz kötöttség, a nem megfelelő iskolai felkészítés.
A cég társalapítója elárulta, mi a válaszuk Magyarországon az Uber visszatérésére.
Nem halványodnak a kérdőjelek a közlekedés jövője körül.
Sadiq Khan nem fordítaná vissza az idő kerekét, de...
Vannak, akik könnyebben mozdulnak, míg mások inkább határon belül maradnak.
Sokkal több kellene ezekből a szakemberekből.
A családok helyzetének stabilizálódását érzékeli az Ökumenikus Segélyszervezet.
Az orosz–ukrán konfliktus jelzi az európai uniós országok energiaellátás-biztonságával kapcsolatos problémákat.
Mutatjuk a részleteket.
Felmérést végzett a Trenkwalder a munkaerőpiacon, nem túl jók az eredmények.
Az élet nem áll meg, az emberek közlekednek, az áruk vándorolnak.
A Mobility Design Laben jártunk.
Szerintük jól átgondolt, előretekintő stratégiára van szükség.
Csak oda megyünk, ahová muszáj.
Az emberek látszólag azt hiszik, minden rendben.
Az applikáció jelentősen megkönnyítheti a külföldi részképzésben gondolkodó hallgatók dolgát.
A gépkocsik számának egy százalékos növekedése fél százalékkal emeli a szennyezőanyag kibocsátást a fővárosban.
Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár jelentős visszaesésével magyarázható.
Hiába magasabb a fizetés egy településen, ha közben egyre nehezebb ott saját lakást vásárolni, az eltántoríthat a költözéstől.
Egy középosztálybelinek nem okoz problémát, hogy kifizesse a lakhatási költségeit? Tévhit. Bárkiből bármi lehet, ha eléggé szorgalmas? Hazugság. Két nemzetközi kutatás vizsgálta a fejlett világ társadalmait, az eredmény lesújtó.
Tovább egyszerűsítik a támogatási feltételeket, hátha így enyhül a munkaerőhiány.
Határokon átívelően enged majd hozzáférést fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz.
Helsinkiben már utasokat szállítanak, Bécsben év végén állnak forgalomba, Budapesten a Várnegyedben kezdhetnek. Egyszer.
A globalizációt csinálhatnánk teljesen másképp is, csak rajtunk múlik. Nem kéne lehülyézni a vidékieket, nem szabad összemosni a bevándorlást a vendégmunkásokkal, a szabadkeresekedelmi egyezményekből kevesek profitálnak, a közgazdászoknak pedig szerényebbnek kéne lenniük a társadalmi vitákban. Dani Rodrikkal, a Harvard egyik sztárközgazdászával interjúztunk.
A vendéglátóipart érinti legsúlyosabban az elvándorlás, aki egyszer elmegy, jellemzően nem jön haza. Legalább 350 ezren dolgoznak külföldön, de az utóbbi években a visszaáramlás is jelentős.
Vagy végül lecsúszol. Magyarországon az oktatási rendszer miatt kirívóan alacsony a foglalkozást váltók aránya, így nem csoda, hogy sok a betöltetlen állás.
Legalábbis a kormány újra kiírta a munkásszállók építésére vonatkozó támogatási programot.
Teljesen racionális döntés, hogy valaki nem költözik el a bulinegyedből.
Az USA-ban a szegény fehéreket összetöri az amerikai álom. És aki feladja a reményt is a felemelkedésre, annak elég gyorsan leég a gyertyája.
Alacsony szinten áll a mobilitás, a magyarok munkája jó eséllyel ugyanaz, ami az apjuké volt. A modernizáció félbemaradt, aminek a legnagyobb vesztesei a férfiak.
Tavaly a magyar dolgozók 16 százaléka váltott munkahelyet.
Olasz közgazdászok vizsgálták meg, hogy melyik családok voltak gazdagok 1427-ben és most.
Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, miközben van egy csomó munkanélküli. Miért megy mindenki Németországba Győr helyett, és hogyan lehetne betölteni az üres álláshelyeket?