Miért nő egy barna hajú férfinak vörös szakálla? Így magyarázza a genetika a szembetűnő színkülönbséget
Az eltérő színű haj és szakáll genetikai okra vezethető vissza.
Az eltérő színű haj és szakáll genetikai okra vezethető vissza.
Lehet, hogy a kettős spirálú DNS csak egy pillanatnyi állapot, és az örökítőanyag számos különböző formációban fordulhat elő.
A Kárpát-medencében sokak ereiben csordogálhat „királyi vér”. Királysírból lett meg a honfoglaló uralkodóház génje, nagy nemzetközi adatbázisból olvasnák ki az ősöket. Hunok vagyunk, perzsák vagy finnugorok? Van egy ősi, 4500 éves nyom Afganisztánban is.
Az áttörés egyes öröklött betegségek megértéséhez és később gyógyításához vezethet.
Egy új DNS-vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat a két népcsoport korai keveredésére.
Három tényező megnöveli a trombózis kialakulásának esélyét, ám kezelésükkel megelőzhető a kór.
Húsz éve jelentették be a sokáig sci-finek tűnő Humán Genom Projekt sikerét: szekvenálták az emberi génkészletet, sikerült elolvasni saját genetikai kódunk betűit. De mire jutottunk azóta? Tényleg itt a genetikai orvoslás kora?
Az, hogy milyen színű lesz a kicsi szeme, a szülői gének variációitól, azaz az alléloktól függ.
Nagyik és unokák képeit vágták egymás mellé: nemcsak egyidősek a fotókon, de szinte ugyanolyanok is.
A Neander-völgyiek nehezen alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, ami jelentősen csökkentette fennmaradásuk esélyét.
Elképesztő történetek bizonyítják, hogy az ikrek közti kapcsolat még akkor is különleges, ha csak felnőttként ismerik meg egymást.
Súlyosabb megbetegedést okozhat, ha az ApoE génből két másolata van az embernek.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Lenyűgöző, hogy ezek a lányok mennyire hasonlítanak édesanyjukra.
Mivel az állatok között is ez a helyzet, nem foghatjuk az emberi társadalom sajátosságaira.
A tudatalattinak nagy szerepe van abban, hogy tartós és sikeres legyen a fogyókúra.
Mintha csak régi, jó ismerősünk lenne, úgy ismerjük az új koronavírust, pedig négy hónapja még azt sem tudtuk, hogy létezik. Bemutatjuk a vírus génkészletét és fehérjéit. Valahol ezek között rejlik az ellenszer kulcsa.
Semmit sem tudunk arról, hogy az öröklött tulajdonságok mennyit számítanak a koronavírus-fertőzés súlyosságában. Pedig lehet, hogy ez a kulcs a fiatal, egészséges betegek eseteinek megértéséhez.
Az Oncompass Medicine rákkutatói által kifejlesztett orvosi szoftver nyerte meg a 2019. évi Informatikai Innovációs Díjat.
A kutatók arra keresik a választ, hogy miért élnek egyesek 110 éven túl is, míg mások nem.
A gének különös játékától lett ilyen a cica arca.
Genetikai értelemben is létezett egy Ádám és egy Éva.
Tudósok megalkották a rákos daganatok eddigi legpontosabb genetikai profilját.
Hiába tűnik úgy, hogy egyesek csak lányt vagy fiút tudnak nemzeni, valójában ez a véletlen műve.
Elsőre ijesztőnek tűnik, hogy több helyen dolgoznak a vírus szintetikus verzióján. Pedig így juthatunk közelebb a legyőzéséhez.
Emberként a többi fajnál különlegesebbnek, kivételesnek érezzük magunkat. De vajon joggal?
Kiderült, hogy ha génszerkesztéssel kitörlik a sejtjeiből két protein valamelyikét, nem képes terjedni.
A korszakalkotó tanulmány 38 ráktípus 2658 daganatának részletes genetikai kódját összegzi.
Az, hogy hogyan fog kinézni a gyerek, genetikailag meghatározott. Hogyan működik a dolog pontosabban?
Ez sokat segíthet a járvány leküzdésében.
Sokaknak okoz gondot a szem alatti sötét karikák látványa. A szakértő kategóriákba szedte az okokat és ellenszerüket.
Átszerkesztett gének biztosítanak védelmet az atkákkal és vírusokkal szemben.
Ebből 30-at még sose hoztak kapcsolatba az autizmussal.
Nemcsak a gének, hanem az azokra tapadt metilcsoportok is részt vehetnek az öröklődésben.
A mikrokimérizmus bizarr jelenség: a magzatból sejtek kerülnek át az anyába, majd ugyanazok a sejtek az anyából a későbbi gyermekekbe.
Tudósok már negyedszázada azonosították a „harcos gént”. De vajon a bíróságon is megállja a helyét az örökletes erőszakos hajlam magyarázata?
Az új teszt sokkal gyorsabban és hatékonyabban állít fel diagnózist a ritka betegségekben szenvedő gyerekeknél.
Nem hiszti, megvan rá a tudományos magyarázat.
A kilencéves She’riq és Te’riq szinte kicsit sem hasonlítanak annak ellenére, hogy ikrek. Mindenki meglepődik, amikor megtudják, hogy testvérek.
A dán kutatók Lolának keresztelték el a kék szemű nőt, aki a Balti-tenger egyik szigetén élhetett.
A narancs színt kódoló gén az X nemi kromoszómán található, a kandúrok nem válogathatnak a génváltozatok között.
Eddig azt hitték, a szarvszerű kinövések a semmiből jelentek meg, de erről szó sincs.
A tudósok azt vizsgálták, hogy örökletes hajlam is közrejátszhat-e a depresszió kialakulásában.
Rohamtempóban fejlődik a lakossági genetika, már bárki módosítgathat otthon géneket. Ez jórészt ártalmatlan játék, legalábbis amíg senki nem kezd biológiai fegyverek kotyvasztásába.
A tömött 19. századi városokban a 6 százalékot is elérte a számuk, főleg a munkásosztályban.
Kétmillió éve otthagyta a fogát, de jó helyen. Kiderült, hogy az orangután rokona.
Most már gyökértelen szőrszálakból is azonosítani lehet az embert (a valóságban is, nemcsak a Helyszínelőkben). Néhány, békés nyugdíjas éveit töltő sorozatgyilkos most aggódhat.
Egy amerikai spermadonor egy focicsapatnyi autista gyerek biológiai apja lett. A férfi magas, jóképű, de a spermabankok hanyag ellenőrzése miatt el tudott titkolni pár fontos dolgot magáról. Az egyik anya perbe szállt.
A balkezeseknek olyan génmutációjuk van, mint a balra csavarodó házú csigáknak.
A kutatók 38 ezer balkezes ember genetikai térképét vizsgálták.
Egy gén nem határozza meg a viselkedésünket. Csak rengeteg gén és a környezet együttesen.
A DNS-alapú táplálkozási program ma már a jelen!
Megtalálták az összefüggést a betegség és az agyi immunsejtek közt, ez új gyógyszerekhez vezethet.
Se az anya életmódjának, se az oltásnak nincs köze hozzá az eddigi legnagyobb vizsgálat szerint.
A magas intenzitású intervallumedzéssel átverheted a génjeidet.
A rákgyógyításban lezajló hatalmas fejlődés következő terepe az informatika lesz. Az innovációkról Dr. Peták Istvánnal beszélgettünk.
Ez a központi kérdése egy Barcelonában dolgozó magyar genetikusnak, akinek a kutatásait az vetette vissza, hogy a New York-i egereit megfullasztotta a Sandy hurrikán.
Kutatók már azonosították is az elcsúszott bioritmusért felelős gént.
Ikervizsgálatokkal nézték a kutyatartás örökletességét.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.