Hogyan hat az életmódváltás a mikrobiomunkra és a génjeinkre?
Dr. Tombácz Dórával, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének docensével beszélgettünk.
Dr. Tombácz Dórával, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének docensével beszélgettünk.
A problémamentes terhesség és az egészséges gyerek valójában egy csoda. Mert a genetikai eredetű ártalom nem válogat.
Egyszerűen indult, több millió ember génjeinek összehasonlításába torkolló félsiker lett a magasság öröklődésének kutatása.
A homoszexuális párok gyerekvállalása még mindig hatalmas vitákat generál. Most azonban nem vitatkozni hívunk, hanem a genetika csodás világába.
Balkezes emberek a világ minden részén azonos arányban fordulnak elő.
A hosszú Covid jelenség a későbbiekben szív- és érrendszeri, idegrendszeri vagy veseproblémákat is okozhat.
Távol a világ zajától egészen elképesztő külsejű emberek bújnak meg Indonéziában.
Jelenleg tilos újszülöttkorban genetikai szűrést végezni Magyarországon, kérdés, hogy ez változhat-e. Ha igen, mit kezdünk az így szerzett tudással?
Ráadásul megtermékenyítetlenül. A szelektív tenyésztés teszi lehetővé az öttojásos rántottát a reggelinél.
Inkább odébbállnak, de a májukat nem adják.
DNS-vizsgálattal állapították meg, hogy a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.
Az örökölt túlsúlyt tudatos táplálkozással és néhány fontos tápanyag rendszeres bevitelével vissza lehet fogni.
A környezet és öröklés szerepének megértéséhez fontos kulcsot adott a külön nevelkedő egypetéjű ikrek vizsgálata. Mi az, amit eddig tudunk?
Visszaütött a kutatókra egy szórakoztató névadási gyakorlat, ezért kénytelenek voltak változtatni.
Az eltérő színű haj és szakáll genetikai okra vezethető vissza.
Lehet, hogy a kettős spirálú DNS csak egy pillanatnyi állapot, és az örökítőanyag számos különböző formációban fordulhat elő.
A Kárpát-medencében sokak ereiben csordogálhat „királyi vér”. Királysírból lett meg a honfoglaló uralkodóház génje, nagy nemzetközi adatbázisból olvasnák ki az ősöket. Hunok vagyunk, perzsák vagy finnugorok? Van egy ősi, 4500 éves nyom Afganisztánban is.
Az áttörés egyes öröklött betegségek megértéséhez és később gyógyításához vezethet.
Egy új DNS-vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat a két népcsoport korai keveredésére.
Három tényező megnöveli a trombózis kialakulásának esélyét, ám kezelésükkel megelőzhető a kór.
Húsz éve jelentették be a sokáig sci-finek tűnő Humán Genom Projekt sikerét: szekvenálták az emberi génkészletet, sikerült elolvasni saját genetikai kódunk betűit. De mire jutottunk azóta? Tényleg itt a genetikai orvoslás kora?
Az, hogy milyen színű lesz a kicsi szeme, a szülői gének variációitól, azaz az alléloktól függ.
Nagyik és unokák képeit vágták egymás mellé: nemcsak egyidősek a fotókon, de szinte ugyanolyanok is.
A Neander-völgyiek nehezen alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, ami jelentősen csökkentette fennmaradásuk esélyét.
Elképesztő történetek bizonyítják, hogy az ikrek közti kapcsolat még akkor is különleges, ha csak felnőttként ismerik meg egymást.
Súlyosabb megbetegedést okozhat, ha az ApoE génből két másolata van az embernek.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Lenyűgöző, hogy ezek a lányok mennyire hasonlítanak édesanyjukra.
Mivel az állatok között is ez a helyzet, nem foghatjuk az emberi társadalom sajátosságaira.
A tudatalattinak nagy szerepe van abban, hogy tartós és sikeres legyen a fogyókúra.
Mintha csak régi, jó ismerősünk lenne, úgy ismerjük az új koronavírust, pedig négy hónapja még azt sem tudtuk, hogy létezik. Bemutatjuk a vírus génkészletét és fehérjéit. Valahol ezek között rejlik az ellenszer kulcsa.
Semmit sem tudunk arról, hogy az öröklött tulajdonságok mennyit számítanak a koronavírus-fertőzés súlyosságában. Pedig lehet, hogy ez a kulcs a fiatal, egészséges betegek eseteinek megértéséhez.
Az Oncompass Medicine rákkutatói által kifejlesztett orvosi szoftver nyerte meg a 2019. évi Informatikai Innovációs Díjat.
A kutatók arra keresik a választ, hogy miért élnek egyesek 110 éven túl is, míg mások nem.
A gének különös játékától lett ilyen a cica arca.
Genetikai értelemben is létezett egy Ádám és egy Éva.
Tudósok megalkották a rákos daganatok eddigi legpontosabb genetikai profilját.
Hiába tűnik úgy, hogy egyesek csak lányt vagy fiút tudnak nemzeni, valójában ez a véletlen műve.
Elsőre ijesztőnek tűnik, hogy több helyen dolgoznak a vírus szintetikus verzióján. Pedig így juthatunk közelebb a legyőzéséhez.
Emberként a többi fajnál különlegesebbnek, kivételesnek érezzük magunkat. De vajon joggal?
Kiderült, hogy ha génszerkesztéssel kitörlik a sejtjeiből két protein valamelyikét, nem képes terjedni.
A korszakalkotó tanulmány 38 ráktípus 2658 daganatának részletes genetikai kódját összegzi.
Az, hogy hogyan fog kinézni a gyerek, genetikailag meghatározott. Hogyan működik a dolog pontosabban?
Ez sokat segíthet a járvány leküzdésében.
Sokaknak okoz gondot a szem alatti sötét karikák látványa. A szakértő kategóriákba szedte az okokat és ellenszerüket.
Átszerkesztett gének biztosítanak védelmet az atkákkal és vírusokkal szemben.
Ebből 30-at még sose hoztak kapcsolatba az autizmussal.
Nemcsak a gének, hanem az azokra tapadt metilcsoportok is részt vehetnek az öröklődésben.
A mikrokimérizmus bizarr jelenség: a magzatból sejtek kerülnek át az anyába, majd ugyanazok a sejtek az anyából a későbbi gyermekekbe.
Tudósok már negyedszázada azonosították a „harcos gént”. De vajon a bíróságon is megállja a helyét az örökletes erőszakos hajlam magyarázata?
Az új teszt sokkal gyorsabban és hatékonyabban állít fel diagnózist a ritka betegségekben szenvedő gyerekeknél.
Nem hiszti, megvan rá a tudományos magyarázat.
A kilencéves She’riq és Te’riq szinte kicsit sem hasonlítanak annak ellenére, hogy ikrek. Mindenki meglepődik, amikor megtudják, hogy testvérek.
A dán kutatók Lolának keresztelték el a kék szemű nőt, aki a Balti-tenger egyik szigetén élhetett.
A narancs színt kódoló gén az X nemi kromoszómán található, a kandúrok nem válogathatnak a génváltozatok között.
Eddig azt hitték, a szarvszerű kinövések a semmiből jelentek meg, de erről szó sincs.
A tudósok azt vizsgálták, hogy örökletes hajlam is közrejátszhat-e a depresszió kialakulásában.
Rohamtempóban fejlődik a lakossági genetika, már bárki módosítgathat otthon géneket. Ez jórészt ártalmatlan játék, legalábbis amíg senki nem kezd biológiai fegyverek kotyvasztásába.
A tömött 19. századi városokban a 6 százalékot is elérte a számuk, főleg a munkásosztályban.
Kétmillió éve otthagyta a fogát, de jó helyen. Kiderült, hogy az orangután rokona.