
Szükségállapot az új különleges jogrendben
November 1-je óta megváltozott hazánkban a különleges jogrend, benne a hadiállapot és a veszélyhelyzet mellett a szükségállapot szabályozása is.
November 1-je óta megváltozott hazánkban a különleges jogrend, benne a hadiállapot és a veszélyhelyzet mellett a szükségállapot szabályozása is.
November 1-jétől átalakult a különleges jogrend: mit takar a rendkívüli állapot helyére lépett hadiállapot?
Módosulnak az Alaptörvény különleges jogrendet érintő szabályai is.
Az orosz elnök már alá is írta a rendeletet.
A korábbi hatból a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet marad, a többi kikerül az alkotmányból.
A két ország képviselői megegyezésre jutottak a feszültséget okozó rendszámtábla- vitában.
Az ukrán elnök szerint ettől függetlenül az ország fenyegetettsége nem változott, de márciusban választások jönnek.
Ezt Porosenko jelentette be. December 26-án véget érhet rendkívüli állapot.
A külügyminiszter arról is beszélt a kercsi incidens kapcsán, hogyan viszonyul Magyarország Ukrajnához.
Az Azovi-tengernél fekvő Mariupolban nincs több katona, mint korábban. Két ott élővel is beszéltünk.
Elsősorban nem Oroszország elleni hadüzenetről, hanem belpolitikai játszmáról van szó. De az is tény, hogy az Azovi-tengeren egyre fokozódik a feszültség, főleg, mióta az oroszok hídat építettek a Krímhez.
Az oroszoktól remélnek fegyvereket.
Az ázsiai ország hadserege és a lázadók közötti összecsapások kiterjedtek, az önkormányzatok leálltak.
Bár 1932 óta 11 államcsínyt hajtottak végre, most azt hangsúlyozták, a béke és a rend fenntartása a cél.