Október 28-án este Párizsban adják át a világ labdarúgásának legnagyobb presztízsű egyéni díját. Idén is 30 jelölt közül kerül ki a nyertes, a közvélekedés szerint pedig három játékos emelkedik ki a mostani mezőnyből. Ugyanakkor a spanyol lapok már hetekkel ezelőtt biztosak voltak benne, hogy a Real Madrid kétszeres Bajnokok Ligája-győztes támadója, Vinícius Júnior viheti haza a 2023–2024-es labdarúgóidény legjobbját megillető Aranylabdát. A meglepetésfaktort ezzel együtt sem lehet kizárni, ami viszont biztos, hogy 2024-ben sem Lionel Messi, sem Cristiano Ronaldo nem kaphatja a trófeát.
Mielőtt kitérnénk a bevezetőben említett három futballistára, tekintsünk vissza a múltra. Az Aranylabdát először 1956-ban ítélték oda és az angol Sir Stanley Matthews érdemelte ki.
Egyetlen magyarként eddig Albert Flórián kapta meg a díjat, 1967-ben. 2008-tól kezdődően egyre több és hangosabb kritika érte a rangos elismerést (amit Wesley Sneijder, Xavi, Andrés Iniesta vagy éppen Franck Ribéry sem kapott meg, csak hogy említsünk pár klasszist), amelyet attól az évtől két kivétellel két játékosnak adtak.
Az argentin Lionel Messi nyolcszor, a portugál Cristiano Ronaldo ötször bizonyult a legjobbnak, csupán a horvátok zsenije, Luka Modric (2018), valamint Karim Benzema (2022) tudta megtörni Messiék sorozatát.
Az ötletgazda France Football 2022 márciusában jelentett be több változást az Aranylabda-díjjal kapcsolatosan.
Attól a ponttól már nem a naptári évre vonatkozóan veszik górcső alá a teljesítményeket és az eredményeket, hanem szezont illetően. Ezért volt az, hogy a 2022-es katari férfi-világbajnokság már a 2023-as díjba számított bele, így mikor Argentína a döntőben legyőzte a franciákat, szinte borítékolható volt, hogy Messi kapja majd a 2023-as Aranylabdát, végül tényleg rá érkezett a legtöbb szavazat.
A férfiaknál és a nőknél egyaránt 30 jelölt kerül fel a listára, míg a legjobb kapusnak járó Jasin-díjra és a legjobb 21 éven aluli labdarúgónak járó Kopa-trófeára vonatkozóan 10-10 játékosból áll a felsorolás.
Az Aranylabdát eredetileg csak európai születésű, európai klubokban játszó játékosok kaphatták, de 1995-ben kivezették ezt a szabályt. A libériai válogatott George Weah, az AC Milan egykori játékosa lett az első nem európai játékos, aki elnyerte a díjat.
A szabályokat 2007-ben ismét megpiszkálták, hogy az Európán kívül futballozó játékosok is reménykedhessenek a jelölésben, ha valami nagyot alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a szaúdiaknál játszó Cristiano Ronaldo vagy a tengerentúlon levezető Messi akár még tovább is gyarapíthatja az aranylabdái számát a visszavonulása előtt. Ez most biztos nem történik meg, 2003 óta először fordult elő, hogy egyikük sem került fel a 30-as listára.
Miután a hagyományos monacói UEFA-gála az Aranylabda-ceremónia szerves részévé vált, ezért a már meglévő díjak mellé bejött további kettő, az év legjobb férfi és női edzőjét is megválasztják Párizsban.
Az első kiírásban még 16 főből álló zsűri a későbbiekben 170-esre duzzadt, ezt a számot visszanyesték 100-ra. Ez a nemzetközi szövetség aktuális ranglistájának első száz országát jelenti, a nők esetében ötvennél húzták meg a határt a nagyobb szakértelemre hivatkozva.
A zsűritagok három fő kritérium alapján szavaznak:
A férfi Aranylabda esetében minden szavazó kiválaszt tíz játékost a harmincas listáról, akik sorrendben 15, 12, 10, 8, 7, 5, 4, 3, 2 és 1 pontot kapnak. Pontegyenlőség esetén az a játékos mozog feljebb, akit többen tettek az első helyre. Ha így is iksz az állás, akkor a második helyek számát vizsgálják, és így tovább.
Nem lövünk nagyon mellé, ha azt írjuk, minden bizonnyal Vinícius Júnior nyeri a 2024-es Aranylabdát (ebben az edzője is teljesen biztos). A Real Madrid tehetsége óriási fejlődésen ment át az elmúlt években, alapember lett a csapatában és a brazil válogatottban, utóbbi mondjuk nem a legszebb korszakát éli, 2002 óta egyszer sem tudott eljutni vb-döntőig.
Ami tény, hogy Vinícius a világ legjobb támadói közé tartozik, amikor a futballra koncentrál. Viszont az is igaz, hogy a magatartásával vannak problémák a pályán, sokszor szövegel az ellenfél játékosaival és a bíróval, olykor provokálja a közönséget, és dél-amerikai sportoló lévén tőle sem áll messze a színészkedés a gyepen. Ezek teszik őt antipatikussá sokak szemében.
A körülötte kialakuló érzelmi viharok nyomán az elmúlt években több rasszista támadás is érte őt, a helyzet odáig fajult, hogy az egyik sajtótájékoztatóján még el is sírta magát. Ezek a megnyilvánulások természetesen mélyen elítélendők, de a hírek szerint már a Real Madridon belül is sok embert zavarnak a fair-play szellemével összeférhetetlen jegyek, amik a viselkedését jellemzik, ezért megkérték a brazilt, hogy sürgősen változtasson az attitűdjén, mert az rossz fényt vet rá és a klubra is.
Vinícius Júnior pazar éven van túl, bajnokságot és BL-t is nyert a „királyi gárdával” (a londoni döntőben gólt is szerzett), és a mostani szezont is remekül kezdte, egy hete például mesterhármast vágott a Borussia Dortmundnak. Legutóbb 2007-ben nyert brazil játékos Aranylabdát, akkor Kaká nevét mondták ki az eredményhirdetéskor. Korábban Ronaldinho, Ronaldo és Rivaldo (micsoda trió!) részesült ebben az elismerésben a honfitársai közül.
Mérget vehetünk arra, hogy a szélvészgyors támadó klubtársa, Jude Bellingham is sok szavazatot kap. Az angol középpályás valósággal rárúgta az ajtót a La Ligára az elmúlt szezon elején, ontotta a gólokat és a gólpasszokat, végül 23 találatot és 13 asszisztot szerzett minden sorozatot nézve. Az Európa-bajnokságon döntőt játszott Angliával, és itt ki kell emelni a Szlovákia ellen szerzett csodagólját, anélkül minden bizonnyal a „háromoroszlánosok” már a legjobb 16 között kipottyantak volna.
A generációs tehetség esélyeit rontja, hogy az új idényt nem kezdte kirobbanó formában, belül talán ő is érzi, hogy idén más kapja a díjat.
Egyvalakiről még muszáj szót ejteni, aki nem más, mint Rodri, aki hosszú ideje világklasszis szinten teljesít a Manchester Cityben és a spanyol válogatottban. Nélküle Pep Guardiola csapata aligha nyert volna sorozatban négy aranyérmet a PL-ben, és az sem véletlen, hogy őt választották az Európa-bajnokság legjobb játékosának (MVP).
A történelem viszont Rodri ellen szól. 1960 óta nem nyert spanyol játékos Aranylabdát, védekező középpályás pedig legutóbb 1990-ben előzött meg mindenkit a voksoláson, abban az évben Lothar Matthäus futott be az első helyen.
Az emberek azt mondják, hogy vagy én kapom az Aranylabdát, vagy Vinícius, akit csodálok. Szerintem ő egy nagyszerű játékos. Már az is büszkeséggel tölt el, hogy egyáltalán felvetődik a nevem a díj kapcsán, nagyon büszke vagyok a befektetett munkám eredményére. Az én szememben ez már győzelem, soha nem álmodtam arról, hogy a legjobbak között emlegetnek majd. Az emberek jobban emlékeznek a nagy gólokra és a látványos cselekre, ezért van több esélyük a támadóknak arra, hogy megkapják az Aranylabdát
– idézte Rodrit a The Mirror című újság az ESPN nyomán.
Az Internazionale kiváló csatára, Lautaro Martínez is top formában futballozta végig a mögöttünk hagyott idényt, gólkirály lett a Serie A-ban, de ami ennél fontosabb, hogy a bajnoki címet is besöpörte a kék-feketékkel. Majd nyáron a Copa Américát is megnyerte Argentínával, ráadásként öt találattal a torna legjobb góllövőjének járó aranycipőt is kiérdemelte.
Lautaro fantasztikus szezont produkált. Gólt szerzett a Copa América döntőjében, szerintem Jobban megérdemli az Aranylabdát, mint bárki más”
– Messi ezekkel a szavakkal méltatta Martínezt a La Gazzetta dello Sportnak adott interjújában, vette észre az Eurosport.
„Számomra a csapat az első, tudom jól, ha egyéni díjat kapok, az a csapattársaimnak, a szakmai stábnak és a szurkolóknak köszönhető” – reagált Martínez a dicsérő szavakra. A 27 éves játékos vasárnap az AS Roma elleni bajnoki rangadón szerezte meg a 133. gólját az Inter mezében, amivel beállította a klub külföldi játékosok által elért gólrekordját, amelyet Nyers István állított fel az 1950-es években.
Nagy meglepetés lenne azért, ha az 1997-es születésű futballista gyűjtené be a legtöbb szavazatot. A FourFourTwo magazinnak egyébként volt egy érdekes észrevétele: ha Viníciusék közül kerül ki a győztes, akkor bizony egy 2000-es években született játékos előbb kapja meg a díjat, mint egy 1990-es években született játékos.
De nem a futball az egyetlen sportág, ahol a 90-es évek gyermekeit beárnyékolták az előttük és utánuk következő generációk, mutatott rá a lap.
A cikk szerzője a teniszt hozta fel példaként, amit évekig uralt az 1980-as években született Roger Federer, Rafael Nadal, Novak Djokovics és Andy Murray alkotta kvartett. Ők annyira kimagaslottak a mezőnyből, hogy a helyüket pár kivételtől eltekintve (Dominic Thiem, Danyiil Medvegyev) a 2000-es évek generációi kezdték átvenni Carlos Alcarazzal és Jannik Sinnerrel az élen.
A magyar szurkolóknak fontos információ, hogy idehaza kizárólag az RTL+ Premium közvetíti élőben a 2024-es Aranylabda-díjátadót október 28-án.
A 2024-es Aranylabda jelöltjei
Férfiak
Nők
Kapusok
A legjobb 21 éven aluliak
Legjobb edző férficsapatnál
Legjobb edző női csapatnál
Legjobb férfi klubcsapat
Legjobb női klubcsapat