Egy beszéd, 13 év. Néhány kiragadott kép Orbán Viktor évértékelőiből. Az első kép 2004-es, az utolsó pedig a mai beszéden készült:

A magyarok eleget szenvedtek, a bizonytalan, tehetetlen, „böszme” vezetőktől, akik azt magyarázták, mit miért nem lehet, a körülményekre hivatkoztak. Az önsajnálat a legrosszabb. Égre emelt tekintettel magunkat sajnálni, másokra mutogatni és akadályozni azokat, akik tesznek valamit, ez az, ami a szocialista kormányzást jellemezte.

Az önsajnálat kultúrájából mostanra sikerült átlépni a cselekvés kultúrájába.

Nincs módunk középszerűnek lenni, idézte Márait Orbán Viktor, és szavai szerint ez a magyar politika alapelve is.

A jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor odaértek, úgy érzik, ehhez nem is volt szükség a vezetőikre. 

Azt mondta, hogy az elégedetlenség hangjai miatt soha nem szabad megsértődni, mert „a sértődött miniszterelnökök nem nyújtottak felemelő látványt", viszont elbizonytalanodni sem szabad.

Szerinte ebben az öt kérdésben egyértelmű választ kell adni, ha Magyarországot győztes országnak akarják 2017-ben is. Mindegyik mögött a nemzetek önrendelkezési joga húzódik meg, mondta. Szerinte kérdezniük kell, maguk mellé kell állítani az embereket, hogy a magyarok „ne hagyják, hogy a fejük felett döntsenek róluk".

Orbán Viktor szerint a nemzeti politikának 5 súlyos kérdésre kell válaszolnia:

1. Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést. Meg tudjuk-e védeni ezt, ragaszkodjunk-e ármegállapítási jogunkhoz?
2. A migráció napirenden marad, sok menekült korlátlanul utazhat Európában. Őrizetbe vegyük-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk? 
3. A nemzetközi szervezetek aktivitása erősödik. Titokban külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Engedünk-e az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérleteknek? Nem a másoknak segítő civil szervezetekről van szó, hanem nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról. Olyan nagytestű ragadozók úsznak a vízben, mint Soros György és szervezetei. Akarunk-e tiszta vizet a pohárba? Akarunk-e átláthatóságot ebben?
4. Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magának, szociális pillér néven. Akarjuk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát?
5. Brüsszel támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat. A nemzetek dönthessék-e el, hogy akarnak-e ilyen támogatásokat adni a vállalkozásoknak? 

Neveljük-e a gyerekeket hazafias érzelmekre és patrióta gondolkodásra? Vajon nekik is olyan szenvedélyük lesz a hazájuk, mint nekünk? Csak akkor maradhatunk meg független nemzetként, ha a nemzetünket szeretjük.  

„Most kell szerénynek lenni, mert most van mire" – mondta azonban a jövőre nézve. Azt mondta, nemcsak a holnappal, hanem a holnaputánnal is kell foglalkozni, az a kérdés, mi lesz a magyarokkal tíz-húsz év múlva. Szerinte van összefüggés abban, hogy „képes-e hinni egy nemzet önmaga jövőjében, és hogy hány gyereket akarnak felnevelni". Mint mondta, öregedésnek indult népből is lehet fiatal, csak akarni kell.

2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a pedagógusok keresete, nő az orvosok, ápolók fizetése is, 71 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézetet építettek, sokat felújítottak. Fontos külkereskedelmi megállapodásokat kötött Magyarország. A holnap miatt nincs okunk idegeskedni. 

Orbán azt mondta, hogy a határokat megvédik, a közbiztonságot kézben tartják, a rendőrség eredményes. „A katonáink várják, hogy újra Kelet-Európa meghatározó méretű hadseregében szolgálhassanak."

Juhász Péter, az Együtt elnöke azzal kezdte beszédét, hogy meglepő, hogy ennyien vannak a tüntetésen, ez ötször annyi, mint amennyire számított. Ez meglehetősen fura, mert kb. 100-150 ember volt mindössze (rendőrökkel és újságírókkal együtt).

Elmondta, hogy a füttyszó nagyon fontos, mert Orbán Viktorhoz ma már máshogy nem lehet eljutni. Választhatnák az óbégatást vagy a böfögést is, de ők inkább maradnak a füttyszónál.

Azzal zárta le a beszédét, hogy egészséges, nyitott, sokszínű társadalmat akarnak.

A magyarok jövője biztosítva van, és ezért mi dolgoztunk meg. Adósságunkat folyamatosan ledolgozzuk, a bérek emelkednek, hamarosan mindenkinek lesz munkája. Magyarországon egy gyerek se nőjön fel úgy, hogy nem látja a szüleit dolgozni, hirdette meg Orbán. 

Ehelyett becsüljük meg a jól elvégzett munkát és az itt dolgozókat. A takarítónőket, útkaparókat, a culágereket is tisztelni kell. Ezért emeljük a minimálbért.  

„Az igazi menekülteket be fogjuk fogadni" – mondta. Majd a közönség derültségére a hollandokat, franciákat, németeket említette, „rémült politikusokat, és újságírókat, akik az otthon elvesztett Európájukat nálunk akarják megtalálni"

Sikerült leküzdeni a munkanélküliséget, erősíteni a családok támogatását, csökkenteni az adókat, nem szorultunk IMF-hitelre. Sikerült megállítani a menekülteket, pedig azt mondták, ezt nem lehet. 

Fekete bárányok voltunk, sikertörténet lettünk.

Újra kellett újra meghúzni a politika és a gazdaság, az állam és a piac közötti határokat, hogy a rendszer ne inogjon meg. A politika stabilitása most a legfontosabb, mondta Orbán. Amikor megingott a politika, abból a történelemben nem származott jó dolog, különösen nem nálunk.  

Orbán rátért Magyarországra, amit szerinte az európai és nyugati folyamatokban érdemes szemlélni. „Mi már túl vagyunk a lázadáson" – mondta. Szerinte a magyarok az elsők között, talán legelsőként lázadtak fel 2010-ben, ők pedig hét év alatt felépítették a NER-t.

A helyszínen megjelentek az olimpiaellenes népszavazás standjai is, ahol aláírások gyűjtése mellett ingyensípot is osztogatnak az embereknek.

Orbán szerint a globalista politika urai a nemzeteket hibáztatják, nem adják fel hadállásaikat. Ahol nem ők nyernek, arról az országról kihirdetik, hogy ott megszűnt a demokrácia. Ha az elégedetlenek nem fogják be a szájukat, megbélyegzik, elítélik és kitagadják őket. Nem kell csodálkozni, hogy ha így megy tovább, Európa választói kiakolbólítják a kormánypártjaikat a hatalomból.

Orbán azt mondta, hogy a szembenállások már évek óta értek, de mostanra az elégedetlenség lázadásba fordult. Szerinte ez arra vezethető vissza, hogy „az érvelésalapú demokrácia helyét a korrektségalapú demokrácia vette át" Nyugaton, a politikai korrektséget pedig a nyitott társadalmak gondolatrendőrségének nevezte.

A nyitott társadalomban a hatalmat és a nyilvánosságot a médiagurukhoz irányítják, a kultúrákat méretre vágják, hogy áruvá tehessék, a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezhessenek. 

Én '85 óta olvasom a Népsportot, Nemzeti Sportot, Orbán nyilván régebben kezdte. Vannak mondatok a mostani beszédben is, amik visszaköszönnek a lapból, ahogy mások nem beszélnek, csak a sportos újságírók:

Ahogy a pesti flaszteren mondják: pacekba'.

A másik meg:

Ahogy a fociöltözőkben mondják: meleg a pite.

Mintegy száz ember gyűlt össze a Lánchíd utca elején, ahol az Együtt a beszédeket tartja. A fütyülők is átvonultak ide, és az első felszólaló, Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke egyből magyarázatot is adott arra, hogy miért fütyülnek az országértékelés alatt. Idézem:

Orbán Viktor ellopja a hazánkat, és keletre visz minket nyugat helyett.

A jövő sötét árnyékot vet a jelenre. Ezt nem a kelet-európai vagy az orosz propaganda mondja, Nyugaton is így érzik. A középosztály fellázadt a vezetői ellen.  

Fellázadtak, akiktől el akarták venni a nemzetüket és a hazájukat. Ez éledt fel az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Franciaországban. Mi ütött azokba, akik a menekültek tömeges befogadásáról, a globalizációról beszélnek? A jólét elvette az eszüket? Nyugat-Európa elit klubjaiban nem fogadják el, hogy ezek az emberek nyíltan megmondják a véleményüket szépítés nélkül, csak úgy pacekra.

Orbán példaként sorolta a brexitet, az amerikai elnökválasztást, az olasz népszavazást, és a magyar népszavazást is. Szerinte 2016-ban fellázadtak azok, akiket nem szoktak megkérdezni, akiknek nem lehetett hallani a hangját, akik gyengének és kiszolgáltatottnak látszottak, és „a politikai korrektség keretében szájzárat kaptak."

A történelem kilépett a számára kijelölt medréből. Vannak vágyaink, terveink, gondolataink. Nem szeretjük, ha meg akarják mondani nekünk, hogy mit kellene tennünk.  

Azt tanították, hogy ha nem akarunk reménytelenül lúzerek lenni, akkor szokjunk rá a liberális ízekre. 

A beszédét megkezdő Orbán szerint a 2016-os év nem volt unalmas, és 2017 is izgalmasnak ígérkezik. Szerinte egy két-éve még senki sem gondolta volna, hogy a történelem majd ilyen irányt vesz, és „fityiszt mutat" mindenkinek, aki azt hitte, hogy a globális-liberális világrend megváltoztathatatlan.