Június másodikától Budapesten is újranyithatnak a bölcsődék és az óvodák. Ezzel a kisgyerekes családok számára (legalábbis egy időre) véget érhet az a nehéz időszak, amikor a home office-t, a gyereknevelést és a házimunkát kellett valahogy összeegyeztetni. Ráadásul mind a gyerekgondozás, mind a házimunka korábbi terhei jelentősen megnőttek, hiszen a karanténban elmaradt a segítség, legyen az fizetett vagy fizetetlen. Így a családoknak nélkülözniük kellett a nagyszülők vagy más rokonok, a bébiszitter, a takarítónő közreműködését, vagy azt a nem is kis könnyebbséget, hogy a családtagok a munkahelyen vagy az óvodában, iskolában ebédelhetnek.
Nagy kérdés, hogy ezeket a megnövekedett terheket hogyan osztották szét a családokban, kikre hárult a gyerek- vagy sok esetben az idősgondozás feladata, a napi ebéd kitalálása, elkészítése, a digitális oktatásban tanuló gyerek segítése, a fokozott higiénia miatt a korábbinál több takarítás, mosás, mosogatás. És mi lesz ezután?
A koronavírus okozta gazdasági válság enyhítése világszerte tovább növeli a már eddig is fenyegetően magas államadósságot. Ahhoz, hogy kezelhető legyen ez az adósság, a pénzrendszer átalakítására van szükség, ami néhány éve el is kezdődött. Fontos, hogy a pénzrendszer fejlesztése átlátható módon, a közérdek mentén történjen.
A legnevesebb hitelminősítők (S&P, Moody's, Fitch) nélkül nincsen komoly kötvénykibocsátás. Mindig akkor izgalmasak ezek a ratingcégek, amikor „helyzet” van, vagyis bizonytalanabbá válik a világ. A koronavírus nyomán megint felértékelődhet a szerepük. A hitelminősítés a világ legunalmasabb szakmájának tűnik, pedig valójában nagyon finom játékok vannak ebben a világban is.
Az eddigi állás szerint a kelet-európai országok jobban jönnek ki a koronavírus-járvány első hullámából, mint a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok. Igaz ez a fertőzések és a halálozások számára is. Mi lehet a titok? A cinikus válasz szerint errefelé az emberek pontosan tisztában vannak vele, hogy mindenféle pandémia nélkül is borzalmas állapotban van az egészségügy, és mindent megtesznek azért, hogy a túlélésük ne a kórházak teljesítőképességén múljon. De csak a fegyelmezettségen és az időben bevezetett korlátozó intézkedéseken múlt? Vagy a helyzeti és időbeli előnyünk volt a kulcs az először lerohant nyugat-európai államokhoz képest? És ez a trend vajon a jövőben is készpénznek vehető?
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3678 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – írja a kormányzati koronavírus-oldal. Elhunyt újabb három idős krónikus beteg, ezzel 476 főre emelkedett az elhunytak száma, 1587-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból.
A budapesti bevásárlóközpontok látogatószáma a veszélyhelyzet előtti szint mintegy 50 százalékát érte el a kijárási korlátozás fővárosi feloldását követő első napokban, hétfőn, majd kedden is, írja pénteki számában a Világgazdaság Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) közlésére hivatkozva.