Novák Katalin azzal kezdte Székesfehérváron tartott ünnepi beszédét, hogy ma reggel a Kossuth Lajos téren felvonták a lobogót és tanúi lehettek a honvédtisztek avatásának. A katonák ünnepélyes esküvel vállalták, hogy Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait, szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával, betartatásával, a rájuk bízott erővel az életük árán is megvédik.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: ezek a szavak, amikor háború dúl a szomszédban, még nagyobb súllyal visszhangoznak. Novák Katalin megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát és bátorságát, majd azt kívánta, hogy az Úristen kíméljen meg minket a háborútól.
Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, ne engedje őket hódító háborúkba, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé. Mi, az ország vezetői, megtesszük mindazt, ami lehetséges azért, hogy magyar földön ne folyjon vér.
Novák Katalin azzal a kérdéssel folytatta, hogy kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor súlyos gazdasági következményekkel kell szembenézni, amikor a földjeink esőért szomjaznak, az árak emelkednek, bizonytalan, hogy lesz-e mivel fűteni, és családok százezrei gondolják újra kiadásaikat.
A köztársasági elnök leszögezte: kell az ünnep most is, sőt, éppen most van igazán szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, amely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket, most kell erőt meríteni „Szent István bölcsességéből, Istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből”.
Novák Katalin kifejtette, hogy Szent István napja örömünnep, van okunk ünnepelni, ezt a gyökeret nem lehet kitépni a magyar emberek szívéből, a sorsunk egybeforrt Európáéval, és ugyanezt az elköteleződést erősítettük meg, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A köztársasági elnök szerint jól döntött Szent István és jól döntöttek a rendszerváltó magyarok is. Hozzátette: ma sem az a kérdés, hogy hova tartozunk, hanem az, hogy húsz év múlva, pláne ezer év múlva, létezik-e még a magyarok természetes otthona, a keresztény Európa.
Novák Katalin úgy véli, hogy szükségünk van az európai ország közösségére, és nekik is szükségük van ránk, fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket, de jelentősek az országok közötti különbségek és az ebből következő lehetőségek is, „ezt is tudomásul kell venni”.
Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal. Magyarország növelni akarja Európa erejét, felerősíteni Európa hangját.
Novák Katalin kitért arra is, hogy nehéz időket élünk, még kijózanítóbb idők jönnek. A köztársasági elnök úgy látja, a világ, és ezen belül Európa rendjének helyreállításához, megőrzéséhez bátor, határozott és bölcs vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és igazságosság fenntartására, akik életüket és munkájukat mélyebb és magasabb összefüggésben mérik, mint a mindennapi politikai küzdelmek, akik türelmesek és józanok tudnak maradni, és az áldozatot követelő, érdekeket sértő döntések meghozatalakor nem feledkeznek meg az elesettekről, a nélkülözőkről.
Megjegyezte azt is, hogy próbatétel előtt állunk, viszont nem pusztán jó vezetőkre van szükség, hanem józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre. Novák Katalin szerint a magyarság válságálló és van képessége az összekapaszkodásra, még akkor is, ha ez gyakran nem látszik. A köztársasági elnök közös erőfeszítést kért azért, hogy húsz év múlva, ezer év múlva is magyarul szólhasson István-napon nemzeti imádságunk, és legyen, aki énekelje.
A kenyér a család kovásza, a család a nemzet kovásza
Novák Katalin arról is beszélt, a keresztény állam összeköt bennünket, és ez nem egyszerűen hitbéli kérdés, mert ha felcsendül a Himnusz, akkor minden magyar ember ünneplőbe öltözteti a lelkét, ez túlmutat mindenen, a Himnusz mindenkit meghív a közös ünneplésre, és a kenyérrel sincs ez másképp, mert test és lélek összetartozik.
A köztársasági elnök azzal folytatta, hogy „mi, háziasszonyok” a kenyérsütésnél nem csak a szakszerű mozdulatokra figyelnek, hanem azokra gondolnak, akiknek sütik a kenyeret.
A közösen megtört kenyér a család kovászává válik, a család pedig a nemzet kovásza.
Novák Katalin aláhúzta: amíg lesznek, akik gyermeket vállalnak, felelősen gyermeket nevelnek, addig fog erősödni a magyarság, az államalapítás pedig hasonló a családalapításhoz: bátorságot, hitet, elszántságot és a jövőbe vetett reménységet feltételez. A köztársasági elnök üdvözölte azt a döntést, hogy a családokat segítő támogatások, kedvezmények jövőre is elérhetők lesznek.
Ma, nemzetünk ünnepén azt kívánom Önöknek, magunknak, hogy mindig legyen kenyér az asztalon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni. Amíg képesek vagyunk figyelemmel fordulni szüleink, nagyszüleink felé, amíg gyerekeink, unokáink fontosnak érzik, hogy nekünk meséljenek, addig lesz kinek kenyeret sütnünk.
