A magyarországi brit nagykövetség közösségi oldala tette közzé II. Erzsébet brit királynő üzenetét, amelyet Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából.
Nemzeti ünnepük alkalmából szeretnék gratulálni Excellenciádnak, és jókívánságaimat küldeni Magyarország népének. Miközben együtt, elszántan és bátran győzzük le a globális egészségügyi kihívásokat, bizakodom, hogy jobb idők elé nézünk a jövőben
– fogalmazott üzenetében II. Erzsébet.
Debrecenben az ünnepi Virágkarnevál záró előadása stílusosan az István, a király. Szörényi Levente és Bródy János világhírű rockoperáját Feke Pál rendezésében és főszereplésével lehet ingyenesen megtekinteni.
Az előadás 21.00-kor veszi kezdetét.
Az időjárás tökéletes, rengetegen várják a kezdést. Az előrejelzések szerint az előadás alatt nem lesz eső. Debrecen minden tekintetben kitett magáért a nemzeti ünnepünkön.
Szabó Bálint, a gazdatüntetés főszervezője bejelentette, hogy a beszédek most véget értek, de a demonstráció nem. Óránkénti Facebook-bejelentkezést és reggeli folytatást ígért.
Kovács Zoltán, az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője szombaton kora este a Facebook-oldalán azt írta: az operatív törzshöz napközben beérkezett információk szerint az ünnepi rendezvények – a rossz időjárási körülmények ellenére – augusztus 20-án is biztonságosan zajlottak le.
Az Országházban a Szent Koronát 18 óráig 5920-an nézték meg. A napközbeni budapesti programokon a rossz idő ellenére is több tízezren vettek részt. Országosan szombaton 414 rendezvényt szerveztek: ezek közül
Az egész országban a legnagyobb rendben, rendőri intézkedés nélkül zajlanak az ünnepi programok – hangsúlyozta Kovács Zoltán. Az operatív törzs vezetője felidézte: ahogy korábban jelezték, a 21 órára tervezett tűzijátékot elhalasztották. A tervek szerint a tűzijáték új időpontja jövő szombat, 21 óra.
Szabó Bálint, a gazdatüntetés szervezője arról beszélt, lehet, csak éjjel vagy vasárnap érkeznek meg a traktorok. Később már az hangzott el, hogy a rendőrök nem engedik be Budapestre a mezőgazdasági járműveket, például Örkénynél és Alsónémedinél feltartották őket. Közben egy tüntető számonkérte a szervezőt, hogy hol van az 1800 traktor, amiből némi feszültség is kialakult.
Szabó Bálint azt is megemlítette, hogy traktoros vidéki blokád jöhet.
Szabó Bálint arról tájékoztatta a tüntetőket, hogy néhányan nem találnak oda a helyszínre. A résztvevők közül ezután többen azt kérdezték a főszervezőtől, hogy hol vannak a traktorok, majd pedig azt skandálták, hogy „traktort akarunk!”
A gazdatüntetésen a Hősök tere mellett traktorok egyelőre nincsenek, néhány autó foglalja a Dózsa György út szélső sávjának rövid szakaszát. Szabó Bálint főszervező beszédét egy kisebb tüntetőcsoport hallgatja.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is támogatja a demonstrációt, egy zászlóval érkeztek a helyszínre.
„Büszkék lehetünk mindarra, amit elődeink elértek, arra az értékre, amit teremtettek” – mondta Nagy István agrárminiszter a Mesterségek Ünnepén tartott kenyérszentelésen szombaton a budai Várban.
A miniszter hangsúlyozta: az államalapítás ünnepe alkalom arra, hogy számot vessünk, hogy büszkék legyünk arra, hogy milyen országban élünk.
Államalapító szent királyunk időtálló alapokat, erős hitet, erkölcsi erőt, biztos céltudatosságot hagyott ránk
– mondta.
A vasárnapig tartó 36. Mesterségek Ünnepén, az ország legnagyobb népművészeti fesztiválján mintegy ezer hazai és külföldi kézműves vesz részt. A díszvendég Dél-Korea, a fesztivál kiemelt témáját a faművességhez kapcsolódó mesterségek adják.
Az elhalasztott augusztus 20-ai tűzijáték miatt nem közlekednek az éjszakai többletvonatok, HÉV-ek, mentesítő buszok – írta közleményében a MÁV.
Miután a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs szombaton úgy döntött, elhalasztják az esti tűzijátékot, a MÁV–Volán-csoport sem közlekedteti azokat a vonatokat, HÉV-járatokat és mentesítő buszokat, amelyeket az esti tűzijátékról hazautazók kényelmesebb eljutása érdekében terveztek indítani.
A nemzeti ünnepi rendezvényekkel kapcsolatos változások miatt a Volánbusz ünnepi, hétvégi menetrendje nem módosul, a megerősítő járatokat viszont nem indítja a társaság
– olvasható a közleményben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat délutáni veszélyjelzésében azt írta: továbbra is több hullámban várhatók zivatarok az országban.
Debrecen szívében, az István, a király rockopera előtt meg lehet tekinteni a 40. Magyar Sajtófotó Kiállítást, valamint a Virágkarneválra látogatókat idén is várja a nagy sikerű Nagyerdei Sörkert, a 10 éves tradícióval rendelkező esemény. A város nagyon él, az időjárás kiváló.
Miklósa Erika operaénekes és Rofusz Ferenc rajzfilmrendező kapta az idén a Magyar Szent István-rendet a nemzeti ünnep alkalmából, a kitüntetéseket Novák Katalin köztársasági elnök adta át szombaton Budapesten, a Sándor-palotában.
Az ünnepi tűzijátékot a várható kedvezőtlen időjárási körülmények miatt augusztus 27-re halasztották.
A Demokratikus Koalíciónál úgy látják, hogy
nem halasztani kell a tűzijátékot, hanem eltörölni és átcsoportosítani a költségvetését válságkezelésre.
A Párbeszéd szerint a helyes döntés az lett volna, ha „szolidaritásból és környezeti okokból egyáltalán nem tartják meg a súlyos milliárdokba kerülő tűzijátékot, és a pénzt az inflációtól meg a rezsihazugságtól sokkolt, a mindennapi megélhetésüket veszélyben érző magyar emberekre költi az Orbán-kormány”.
A főszervező szerint ötezren lesznek, és a Hősök tere mellett gyülekeznek, Hadházy Ákos viszont úgy látja, hogy nem lesz többezres gazdatüntetés.
Fürjes Balázs államtitkár úgy fogalmazott Facebook-posztjában, hogy
ezer esztendeje szövetséget kötött a világi hatalom és a keresztény egyház, és megszületett az önálló keresztény magyar állam. Hálásak vagyunk Szent István királynak, aki egyszerre volt istenkereső, hívő, együttérző lelki ember és vízióval bíró, határozottan cselekvő államférfiú. Ritka kettősség, gyönyörű gyümölcse lett: hazánk, a szabad és sorsáról saját maga döntő, szuverén Magyarország.
Fürjes Balázs hozzátette: „Szent István napján, a magyar államalapítás ünnepén Isten áldjon minden magyart idehaza, a Kárpát-medencében és szerte a világon!”
„A Magyar Ízek Utcája rendezvénysorozatot az eső sem tántorítja el. Természetesen esernyővel, esőkabáttal, gumicsizmával felszerelkezve a Várkert rakparton is nyugodtan végig lehet sétálni, ott megkóstolni, megvásárolni az idei magyar finomságokat” – olvasható a szervezők közleményében, akik azt is hozzátették, hogy a Várkert Bazár multitermében is számos programmal várják a látogatókat.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye az operatív törzs ajánlását figyelembe véve azt a tájékoztatást adta ki, hogy
Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep lebonyolításáért felelős operatív törzs döntése értelmében a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt nem rendezik meg a tűzijátékot. A tervek szerint augusztus 27-én, szombaton 21 órától pótolhatják a látványosságot.
Debrecenben a Fő tértől továbbment a Virágkarnevál. Egyre szelesebb az időjárás. A mai programok késő estig tartanak, eddig az időjárás nem szólt közbe, ellentétben Budapesttel, ahol a szombat délelőtti légi parádét már pénteken lefújták.
Az emlékezés a szövetség megerősítése őseinkkel; ha felismerjük, hogy örökösök vagyunk, van mit folytatnunk, fel tudjuk fedezni ennek az évezrednek a tapasztalatait és különösen azt, amit a jövőbe átvinnünk érdemes – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Nagykanizsán.
Gulyás Gergely a nagykanizsai önkormányzat augusztus 20-ai megemlékezésén arról beszélt, hogy Szent István viharos, nehéz és ellentmondásos korban államot alapított és országot épített, amely kiállta az idők próbáját. Törvénykönyve történeti alkotmányunk alapja, az általa felállított vármegyerendszer a nevében is folytonosan – 70 esztendőtől eltekintve –, mindig a kor szellemének megfelelően szolgálta a helyi közösségeket – mondta a miniszter.
Szent Istvánnak hatalmas szerepe volt az egyházmegyék megszervezésében, a templomok megépítésében, a kereszténység felvételében, amelyből egyszerre fejlődött ki a magyar és ennek köszönhetően európai kultúránk. Neki köszönhetjük, hogy Magyarország részt vett a keresztény Európa létrehozásában, amelynek egy évezrede részese, még akkor is, ha annak pajzsaként sokszor tűnt úgy, hogy messze került tőle, és elpusztul az idegenek csapásai alatt
– fogalmazott a politikus az MTI tudósítása szerint.
Gulyás Gergely azt mondta: Szent István életművéből és politikai hagyatékából ezer esztendeje élünk mindannyian, „akiknek a magyar állam otthont, házat, hazát jelent”. Amikor közösen emlékezünk az ország születésére, akkor Szent István öröksége azt jelenti, hogy „ma is összetartozunk, mindenkinek otthona ez az ország, aki szüleitől kapta vagy akár maga választotta hazáját”.
Az elmúlt évezredben a magyar állam elég erős volt ahhoz, hogy túlélje a tatár, a török és a szovjet országdúlást, azokat a századokat, amikor Magyarország sorsáról nem Magyarországon döntöttek, túlélte Trianont, ezért „jó okunk van azt remélni, hogy a jelen nehézségei által állított akadályokat is sikerrel leküzdjük” – mondta a tárcavezető. Kifejtette:
egy másik ország államiságát fenyegető háború a szomszédunkban, évtizedek óta nem látott pénzromlás a világban mindenütt, elszabadult energiaárak, gyökeresen átalakuló világpolitikai viszonyok, amelyekről annyit biztosan mondhatunk, hogy nem látunk olyan forgatókönyvet, amelynek Európa nyertese lenne.
Gulyás Gergely szerint Szent István öröksége utat mutat, mert az általa alkotott építmény „túlélt, védelmezett, teret biztosított” még akkor is, ha az épület feletti rendelkezési jogot el akarják vitatni a benne élőktől, ha időnként egy része kigyullad, és újra kell építeni, ha megcsonkították, vagy ha időnként társbérletre kényszerítették a lakóit, akiket a vendégszeretetük ellenére újabban „jogcím nélküli lakáshasználók befogadására” akarnak kényszeríteni.
Szent István életét a kereszténységből fakadó lelkiség határozta meg, felismerte, hogy keresztény hit nélkül nem alkothat maradandót – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Makón.
Soltész Miklós a 250 éve felszentelt és nemrég felújított Szent István király plébániatemplomban tartott ünnepi szentmise után szólt arról, hogy a magyar nép – bizonyítékául annak, hogy Szent Istvánnak igaza volt – túlélte a tatár, a török, a német és a szovjet megszállást; és integrálni tudott román, szlovák és szerb családokat úgy, hogy segítette őket nyelvük, vallásuk és kultúrájuk megőrzésében.
A magyar nép, Trianon igazságtalansága ellenére, a békére törekszik
– szögezte le az államtitkár az MTI tudósítása szerint.
Felidézte, hogy a csanádi egyházmegyét 1030-ban alapították, története szorosan összefügg a középkori magyar állam megszervezésével. Ma is figyelmeztet a kereszténység–pogányság, napjainkban inkább a kereszténység, valamint az ateizmus, liberalizmus és anarchizmus harcára – jelentette ki.
A politikus örömét fejezte ki, hogy az egykor elszakított Csanád vármegye három jelenlegi főpásztora, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi egyházmegye, Pál József Csaba, a Temesvári egyházmegye és Német László, a Nagybecskereki egyházmegye püspöke koncelebrálta a szentmisét a negyed évezrede felszentelt barokk templomban.
Beszéde végén az államtitkár I. (Szent) István király Intelmek című művéből idézve aláhúzta: a tétlenséget és a tunyaságot kerülni kell, így lehet a látható és a láthatatlan ellenséget legyőzni.
Egy évvel korábban Soltész Miklós beszédében elmondta, Makón teljes körű összefogással újulhatott meg a templom, ugyanis a román nemzetiségi önkormányzat által benyújtott pályázatot támogatta az államtitkárság 35 millió forinttal.
Ezt mintegy 200 adakozó 15 millióval, az egyházközség pedig hétmillió forint saját forrással egészítette ki. A felújítás során új aljzatbetont, mészkő padlólapokat és lábazatot alakítottak ki, új festést kaptak a falak alsó, fehér részei. Szűcs Gábor asztalosmester új, fűthető padokat készített borovi fenyőből. Emellett megújították a templom hangosítórendszerét is.
Farkas Éva Erzsébet (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, hogy a templom felszentelésének 250. évfordulóját egyéves ünnepségsorozattal ünnepelték meg, amely során felszentelték a Mindszenty-emlékhelyet; jubileumi kötetet mutattak be; újjászületett a templomi címer, és zarándoklatokat tartottak. Minden a közösségi együttlétről, egész Makó városáról szól – fogalmazott a városvezető.
Debrecen Fő terén a Virágkarnevál következő előadása az Aladdin mese kompozíciója volt. A zenés-táncos produkció egyik főszereplője egy mindössze 4 éves kisfiú volt – a közönség nagy örömére. A kisfiú már másodjára lépett fel a Virágkarneválon.
Novák Katalin azzal kezdte Székesfehérváron tartott ünnepi beszédét, hogy ma reggel a Kossuth Lajos téren felvonták a lobogót és tanúi lehettek a honvédtisztek avatásának. A katonák ünnepélyes esküvel vállalták, hogy Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait, szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával, betartatásával, a rájuk bízott erővel az életük árán is megvédik.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: ezek a szavak, amikor háború dúl a szomszédban, még nagyobb súllyal visszhangoznak. Novák Katalin megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát és bátorságát, majd azt kívánta, hogy az Úristen kíméljen meg minket a háborútól.
Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, ne engedje őket hódító háborúkba, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé. Mi, az ország vezetői, megtesszük mindazt, ami lehetséges azért, hogy magyar földön ne folyjon vér.
Novák Katalin azzal a kérdéssel folytatta, hogy kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor súlyos gazdasági következményekkel kell szembenézni, amikor a földjeink esőért szomjaznak, az árak emelkednek, bizonytalan, hogy lesz-e mivel fűteni, és családok százezrei gondolják újra kiadásaikat.
A köztársasági elnök leszögezte: kell az ünnep most is, sőt, éppen most van igazán szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, amely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket, most kell erőt meríteni „Szent István bölcsességéből, Istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből”.
Novák Katalin kifejtette, hogy Szent István napja örömünnep, van okunk ünnepelni, ezt a gyökeret nem lehet kitépni a magyar emberek szívéből, a sorsunk egybeforrt Európáéval, és ugyanezt az elköteleződést erősítettük meg, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A köztársasági elnök szerint jól döntött Szent István és jól döntöttek a rendszerváltó magyarok is. Hozzátette: ma sem az a kérdés, hogy hova tartozunk, hanem az, hogy húsz év múlva, pláne ezer év múlva, létezik-e még a magyarok természetes otthona, a keresztény Európa.
Novák Katalin úgy véli, hogy szükségünk van az európai ország közösségére, és nekik is szükségük van ránk, fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket, de jelentősek az országok közötti különbségek és az ebből következő lehetőségek is, „ezt is tudomásul kell venni”.
Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal. Magyarország növelni akarja Európa erejét, felerősíteni Európa hangját.
Novák Katalin kitért arra is, hogy nehéz időket élünk, még kijózanítóbb idők jönnek. A köztársasági elnök úgy látja, a világ, és ezen belül Európa rendjének helyreállításához, megőrzéséhez bátor, határozott és bölcs vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és igazságosság fenntartására, akik életüket és munkájukat mélyebb és magasabb összefüggésben mérik, mint a mindennapi politikai küzdelmek, akik türelmesek és józanok tudnak maradni, és az áldozatot követelő, érdekeket sértő döntések meghozatalakor nem feledkeznek meg az elesettekről, a nélkülözőkről.
Megjegyezte azt is, hogy próbatétel előtt állunk, viszont nem pusztán jó vezetőkre van szükség, hanem józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre. Novák Katalin szerint a magyarság válságálló és van képessége az összekapaszkodásra, még akkor is, ha ez gyakran nem látszik. A köztársasági elnök közös erőfeszítést kért azért, hogy húsz év múlva, ezer év múlva is magyarul szólhasson István-napon nemzeti imádságunk, és legyen, aki énekelje.
Novák Katalin arról is beszélt, a keresztény állam összeköt bennünket, és ez nem egyszerűen hitbéli kérdés, mert ha felcsendül a Himnusz, akkor minden magyar ember ünneplőbe öltözteti a lelkét, ez túlmutat mindenen, a Himnusz mindenkit meghív a közös ünneplésre, és a kenyérrel sincs ez másképp, mert test és lélek összetartozik.
A köztársasági elnök azzal folytatta, hogy „mi, háziasszonyok” a kenyérsütésnél nem csak a szakszerű mozdulatokra figyelnek, hanem azokra gondolnak, akiknek sütik a kenyeret.
A közösen megtört kenyér a család kovászává válik, a család pedig a nemzet kovásza.
Novák Katalin aláhúzta: amíg lesznek, akik gyermeket vállalnak, felelősen gyermeket nevelnek, addig fog erősödni a magyarság, az államalapítás pedig hasonló a családalapításhoz: bátorságot, hitet, elszántságot és a jövőbe vetett reménységet feltételez. A köztársasági elnök üdvözölte azt a döntést, hogy a családokat segítő támogatások, kedvezmények jövőre is elérhetők lesznek.
Ma, nemzetünk ünnepén azt kívánom Önöknek, magunknak, hogy mindig legyen kenyér az asztalon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni. Amíg képesek vagyunk figyelemmel fordulni szüleink, nagyszüleink felé, amíg gyerekeink, unokáink fontosnak érzik, hogy nekünk meséljenek, addig lesz kinek kenyeret sütnünk.
Érkeznek Debrecen Fő terére Firenze hivatalos zászlóforgatói. Korábban az egyik labdarúgó-világbajnokság megnyitóján is felléptek. Tiszteletükre Firenze hivatalos díszbélyeget adott ki. Nagyjából 30 fő bámulatos előadást mutat be.
A következő virágkocsi pedig a Mézga családból készült virágkocsi. A család minden tagja látható rajta, még Aladár is.
„Az Országház előtti ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött az augusztus 20-ai programsorozat. A Szent István-napi rendezvények idén is az egységet és az összetartást erősítik” – olvasható a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon, ahova egy galériát is feltöltöttek az eseményről.
A várhatóan kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a Magyar Honvédség szakértőinek döntése értelmében elmarad a szombat délelőtt 9 órára tervezett légi parádé – közölte az augusztus 20-i nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken.
A Magyar Honvédség Facebook-oldalára feltöltött történetből és fotóból viszont kiderült, hogy három Gripen mégis áthúzott a belváros felett.
Debrecenben reggel megtörtént az ünnepi zászlófelvonás, ezt az ünnepi kenyér megszentelése követte. Érkeznek a virágkocsik a városba, a Magyar Honvédség egy gyönyörű turulvirágkocsival készült. A kocsin az alábbi felirat látható: „A béke őrzői”.
Honvédelmi miniszterként kiemelt feladatának nevezte az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy a megújuló haderő tisztikara visszakapja megbecsült státuszát, tekintélyét.
„Ha a polgárok meglátnak egy honvédtisztet, elismerő tisztelettel és szeretettel gondolják: ő a mi katonánk!” – jelentette ki a miniszter, aki az esküt tett honvédtiszteknek azt mondta: „nagy és teljes embert kívánó” feladatra vállalkoztak, különösen ezekben a bizonytalan időkben.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf köszönetét fejezte ki elhatározásukért, amellyel a haza szolgálatába léptek, mert „haza csak addig van, amíg van, aki megvédje”.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntőjében kiemelte: a tisztavatás azért is felemelő pillanat, mert „jó ma magyar tisztnek lenni”.
A magyarországi brit nagykövetség közösségi oldala tette közzé II. Erzsébet brit királynő üzenetét, amelyet Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából.
Nemzeti ünnepük alkalmából szeretnék gratulálni Excellenciádnak, és jókívánságaimat küldeni Magyarország népének. Miközben együtt, elszántan és bátran győzzük le a globális egészségügyi kihívásokat, bizakodom, hogy jobb idők elé nézünk a jövőben
– fogalmazott üzenetében II. Erzsébet.
Elmarad a szegedi önkormányzat 10 órára, a Széchenyi térre meghirdetett ünnepsége. Mint megírtuk, a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs pénteken úgy döntött, hogy az egyes helyszínek szervezőinek mérlegelése alapján engedi folytatódni, illetve elkezdeni a rendezvényeket augusztus 20-án.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat reggel az ország középső megyéire másodfokú figyelmeztetést adott ki felhőszakadás veszélye miatt, a déli országrész több járásában narancssárga riasztás is érvényben van.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A ceremónián Novák Katalin köztársasági elnök mellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, kormánytagok, más állami és katonai szervezetek képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint több száz érdeklődő is részt vett.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység is.
A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek teszik le esküjüket.
Szombaton reggel 7 órakor összeült az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs.
Az ülést azért hívták össze, hogy megvitassák az időjárási helyzet alakulását és szükség esetén döntsön a szabadtéri rendezvények biztonságos megtartásához szükséges lépések megtételéről.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ismét arra kérte a közösségi oldalán az országszerte zajló rendezvények szervezőit és résztvevőit, hogy fokozott figyelemmel kísérjék az időjárási változásokat.