Ma Magyarországon a fejlődésben leginkább megrekedt, az ország általános fejlettségéhez képest leginkább elmaradott két terület az oktatás és az egészségügy – ez a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége által közzétett pedagógusnapi írásban szerepel.
Amikor Margaret Meadtől, az antropológia nagyasszonyától megkérdezték, szerinte mikor és mivel kezdődött az emberi civilizáció, mindenki arra számított, az eszközkészítéssel vagy a mezőgazdaság, a vallás kialakulásával hozakodik elő. Ehelyett egy sok tízezer éves, összeforrt, meggyógyult emberi combcsontot vett a kezébe. Azt mondta, az a tény, hogy egy törött combú előember meggyógyulhatott, azt jelenti, elesettsége több hete alatt társai gondoskodtak róla, etették, ápolták, megvédték. Ő innen számítja az emberré válás valódi kezdetét.
Aki a törött csontot sínbe tette, az első orvos volt, aki etette és itatta, az első ápoló – aki ezt a gyerekeknek megmutatta, a tudást továbbadta, az első pedagógus.
Azóta nagyon sok minden megváltozott. De az alapok nem. Egy csoport, nép hosszabb távú túlélését és fejlődését, civilizációjának fokát ma is meghatározza, hogyan örökíti tovább a tudást, hogyan gondoskodik az elesettekről, betegekről – és hogyan, mennyire becsüli meg az ezt a feladatot végző oktatókat és gyógyítókat
– írja a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége által jegyzett írás. A szerzők szerint noha lenne bőven teendő az egészségügyben is, a kettőből
a nagyobb pofonokat e pillanatban az oktatás, s benne a pedagógusok kapják.
A kamara szerint oktatás nélkül nincs fejlődés, nincs alkalmazkodás, ahogy fogalmaznak: tanár nélkül nincs jövő! Úgy vélik: ezekre hatalmas szükség lenne a válságok sújtotta világban, ezért a Magyar Orvosi Kamara vezetősége szolidaritását fejezi ki minden, diákjaiért, az oktatás színvonaláért kiálló pedagógussal.
A politikai rendezvény végén a jelenlévők még koncerteket nézhetnek.
Ezzel az Index percről percre tudósítása a nap eseményeiről befejeződött!
Az Adom diákmozgalom képviselője bejelentette, hogy a pedagógusok helyzetének rendezése érdekében a következő hasonló rendezvényt október 23-án délután 4 órára hirdetik meg Budapesten a Széchenyi térre.
Őt ismét Törley Katalin követte, aki ismét felhívta a figyelmet, hogy ami az elmúlt időszakban történt, az az összes pedagógust érintette országszerte, ha tiltakozott, ha nem. Ígérete szerint ezután már nem fogják be a szájukat és hallatni fogják a hangjukat.
A színész megígérte, ha nem változik, nem javul a tanárok helyzete, akkor ha kell, százszor, ezerszer is vissza fog jönni tüntetni a Kossuth térre. Hozzátette, megfogadta, nem szabad hagyni, hogy levadásszák a pedagógusokat.
Nagy Ervin ezután felolvasott egy általa írt, elképzelt párbeszédet, amely a hetvenes években játszódik. A történet egy Viktor nevű kisfiúról szól, aki nagyon szeret focizni. Viktor egyszer elmondja a tanárának, hogy ha felnő, akkor mindent rendbe tesz az országban. Ezt várjuk tőletek, szedjétek hát elő az államférfit! – tette hozzá
Beszéde végén egy lányt hívott fel a színpadra, majd felemelve őt azt mondta: a legfontosabb, hogy egy pedagógust mindenki a tenyerén hordozzon. Végül a színész pólójára fújta a felkiáltójelet, amely az esemény jelképe.
Őt Molnár Áron rövid megszólalása előzte meg. A noÁr Mozgalom alapítója arra kérte a megjelent fiatalokat, hogy csatlakozzanak azokhoz a szervezetekhez, amelyek ezt a délutáni és esti rendezvényt tető alá hozták, így erősítve egymást. Egyben azt kérte, hogy lepjék el az országot azok a felkiáltójelek, amelyek az egész mostani esemény szimbólumát jelentik és amelyet a rendezvény elején bemutatott.
Végül megerősítette, a kirúgott tanárok visszavételéig, a bérek rendezéséig és a sztrájkjog visszaszerzéséig nem állnak meg, és ha kell, forradalmat csinálnak.
Zeller Judit azzal kezdte, hogy kiemelte, az oktatás valamennyiünk jövője, és ha az oktatás rossz, akkor a folytatás sem lehet jó. Megszólalásának lényege, hogy a jó iskola mindannyiunk közös célja, hiszen az oktatás mindenkit érint.
A Tanítanék Mozgalom képviselője szerint elég abból, hogy 12 éve nincs Magyarországon oktatási minisztérium, a kormány nem akar őszintén beszélni az oktatásról és nincs semmiféle érdemi egyeztetés a pedagógusokkal. Pilz szerint mára a tanárok lettek az új ellenség a kormány szemében Brüsszel, Soros György és Gyurcsány Ferenc után.
Arról is beszélt, hogy az otthontanulás sokkal megterhelőbb a gyerekeknek, mint amikor a felnőttek home office-ban dolgoznak. Egyben úgy vélte, hogy az új tanárgenerációk friss szelet tudnának hozni. Pilz szerint a kormány gyermekmegőrző intézményként tekint az iskolákra, és arra is felhívta a figyelmet, hogy tíz év múlva a tanárok fele nyugdíjba megy. Utána pedig ki fogja tanítani a következő generációkat?
Végül azt mondta, a kormánnyal szemben csak a tömeges munkabeszüntetés lehet az egyetlen nyomásgyakorlási esély.
Törley is lényegében beszólt Maruzsa Zoltánnak. Azt üzente a közművelődésért felelős államtitkárnak, hogy olyan országot szeretne, ahol egyetlen állampolgárnak se kelljen heti 50 órát dolgoznia azért, hogy tisztességesen eltarthassa a családját. Végül arra kérte a tanárokat és a diákokat, hogy ne adják fel, amit elkezdtek és követeljék, hogy más iskolában se fordulhasson elő az, ami a Kölcseyben történt.
UtánaWalton Viktória beszélt egy elképzelt iskoláról, amely 2026-ban működik, és amit elmondott, az egy jövőbeli évnyitó beszéd volt. Ott pedig minden szép és jó, a kirúgott tanárokat visszavették és gyönyörűen felújították az épületet. De persze ettől ma még nagyon messze vagyunk – tette hozzá a Veres Pálné Gimnázium tanára, és éppen ezérta változás rajtunk múlik. Majd befejezésül hozzátette, megnyitja a változás évét, a 2022–23-as tanévet.
A Diákok a tanárokért! szervezet képviseletében felszólalók azt követelték, hogy feltételek nélkül helyezzék vissza állásukba a tiltakozásban részt vett és emiatt kirúgott tanárokat. Ezt elsősorban Pintér Sándor belügyminiszternek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak üzenték. Molnár Áron, a program moderátora, a noÁr Mozgalom alapítója arról beszélt, hogy a Kossuth téren szerinte 35 ezer ember gyűlhetett össze.
Azt írja a BKK honlapja, hogy este 18:50-től visszavonásig az M2-es metró „hatósági zárás miatt” a Kossuth Lajos tér megállóban nem áll meg.
Az EU-ban is ismert roma aktivista idén szeptemberben kapta meg a SZABAD-díjat, amelyet azok kapnak, akik a legtöbbet teszik azért, hogy Magyarország jobb hely legyen. Arról beszélt, hogy egyszerűen méltatlan, ahogyan a kormányzat bánik a pedagógusokkal.
Glonczi felszólította a kormányt, hogy fejezze be a tanárok vegzálását. Követelései között szerepelt: a megbecsülés a tanároknak, az elbocsátások befejezése és érdemi béremelés, valamint a szabad véleménynyilvánítás.
Molnár Áron a noÁr Mozgalom alapítója és Törley Katalin beszélt először a színpadon. Törley elmondta, hogy mostanra a tanárhiány miatt omlott össze az oktatási rendszer. Utána ismertette a Tanítanék Mozgalom két alapkövetelését, azaz állítsák vissza a pedagógusok sztrájkjogát és rendezzék a munkakörülményeiket. A szervezők szerint a Kossuth téren összegyűlt tömeg majdnem a Jászai Mari térig ér.
Egyben jelezték, hogy a sztrájkalapba gyűjtést kezdeményeznek azoknak a tanároknak, akik a tiltakozás miatt hátrányt szenvedtek. Az adománygyűjtők dobozokkal járják majd az esemény helyszínét és készpénzt, valamint kártyát is elfogadnak.
A tiltakozás jeleként egy hatalmas felkiáltójelet vetítettek a Kossuth tér egyik épületének oldalára.
Törley Katalin szerint azért jöttek most a szolidaritási koncertre, hogy ennek segítségével hívják fel a figyelmet a tanárok, pedagógusok helyzetére. Utánuk elkezdődtek a koncertek.
A Kossuth térre nem csak a Margit híd felől, hanem minden irányból érkeztek az érdeklődők, szimpatizánsok. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy gombostűt sem lehet leejteni már.
Közben – miután békésen véget ért a hídfoglalás – tíz sorban az MTI is beszámolt a kora esti budapesti eseményről. Alább változatlanul adjuk közre a távirati iroda tömör összefoglalóját:
Demonstráló diákok zárták le a Margit hidat a pesti hídfőnél szerda délután.
A hídlezárás előtt a demonstrálók a Jászai Mari tér környékén gyülekeztek, majd először az autósforgalom, később a villamosok elől is lezárták a Margit hidat mindkét irányba.
Perlaki-Borsos Noel végzős gimnazista arról beszélt, hogy elvették a jövőjüket, majd arra biztatta hallgatóságát, ne csak panaszkodjanak, hanem vegyék vissza a „jövőt és a reményt együtt”.
A tömeg többek között azt skandálta, hogy tanár nélkül nincs jövő. A demonstrálók egyebek mellett „Kiállunk a tanárainkért!” molinót feszítettek ki. A tömegben „Azért a víz az úr”, „Nincs tanár, nincs jövő”, „Kapitány, kapitányom” és „Megbuktatok!” feliratú transzparenseket tartottak fel, nemzeti lobogót, PDSZ-zászlót, székely és roma zászlót lengettek.
A pesti hídfő déli oldalára „Ki fog holnap tanítani?” feliratú molinót helyeztek el.
A BKV a Jászai Mari téri villamosmegállóban hangosbemondón arról tájékoztatta az utasokat, hogy a 4-es, 6-os villamos az Oktogon és a budai hídfő között nem közlekedik.
Egyre többen várakoznak már az Országház előtt felállított színpad környékén, ahol a tervek szerint este héttől koncertek lesznek. A Margit hídon és környékén a szervezők felszólították az embereket, hogy sétáljanak le a hídról és menjenek át a Kossuth térre.
A koncerten a tervek szerint fellép: Péterfy Bori & Love Band, a Kiscsillag, Funktasztikus, Szakács Gergő, Nági + Betti, Mered és Agócs Marci.
A hídon a zsúfoltság csökkentése érdekében az embereket a budai hídfő felé irányították. Az utolsó 4-es, 6-os villamos, amely a Széll Kálmán tér felől érkezett, de már nem jutott át a hídon, lekanyarodott a Frankel Leó utcába. A tömeg is nagyjából eddig ér a híd lábánál. A gépjárműforgalmat pedig a Margit körút kanyarjánál állították le a rendőrök.
A pesti oldalon a tömeg egy része elindult a Kossuth térre, ahol este 7 órakor koncertek kezdődnek.
Simkó Edit nevét még februárban ismerte meg az ország közvetlenül azután, hogy a budapesti tanárnő úgy döntött: kollégái nélkül, egymaga is polgári engedetlenségi akcióba kezd. A pedagógus azóta számos akcióban részt vett, nevéhez köthető többek között a felmondások letétbe helyezésének ötlete, de természetesen a mai munkabeszüntetéshez is csatlakozott.
Elértem, hogy a tantestület 65 százaléka beleálljon a sztrájkba. A szülők és a gyerekek is támogattak bennünket, mindezt bizonyítja, hogy csupán egy diák jelent meg az intézményben
– mondta az Indexnek Simkó Edit, aki a 17 órától kezdődő tüntetésre is kilátogatott.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e eredménye a mai eseménysorozatnak, azt mondta, hogy szerinte ezt már nem lehet nem észrevenni.
„Szerintem ez most már át fogja ütni az ingerküszöböt, ha ez nem, akkor semmi. Valaminek történnie kell, nem lehet tovább feszíteni az emberek idegrendszerét, kell valami, amitől ez az áldatlan állapot megszűnik” – hangsúlyozta a pedagógus.
A tömeg már a pesti oldalon a Falk Miksa utcáig ér, ezért felszólították az embereket, hogy menjenek a híd felé, mert a Margit híd budai oldali részén még bőven van hely. A tüntetést este 7 óráig engedélyezték, most dobolás és éneklés hallható, a tömeg létszáma folyamatosan nő.
Már a villamosok sem járnak, bár a szervezők eleinte kérték a tüntetőket, hogy legalább a villamosokat engedjék át. A híd zsúfolásig telve emberekkel, nagyon sok a diák, az emberek többsége transzparenssel jött ki. Most például a Kossuth Lajos azt üzente című dalt énekli a tömeg, egyelőre nincsenek beszédek.
Az Index oldalán folyamatosan frissülő cikkben követheti a hídon történteket.
Az épp ázsiai turnéján lévő Bohemian Betyars zenekar Dél-Koreából üzente egy rövid kis videóban, hogy ők is a tüntető tanárokkal és diákokkal vannak. „Azok a diákok, akik ma kiállnak a jövőjükért, ők mutatnak igazi példát demokráciából” – üzente Szűcs Levente, az együttes frontembere.
Czutor Zoltán, a Belmondo zenekar alapító frontembere is küldött egy bátorító videót Facebookon a tüntetőknek.
Teljes szívünkkel tanárainkkal vagyunk! Méltatlan és felháborító, hogy jogaikért kiálló pedagógusokat büntetnek. Olyan országban akarunk élni és alkotni, amely a tanárait megbecsüli, nem pedig elüldözi az iskolákból. Ha ez így folytatódik, az utolsó tényleg lekapcsolhatja a villanyt. Hajrá, tanárok, és köszönünk mindent!
– írta közösségi oldalán egyik dalszövegére utalva az Esti Kornél zenekar.
Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan! címmel ad közös koncertet és szervez tüntetést szerda estére a Tanítanék és a noÁr Mozgalom. Mint az esemény meghívójában írják, ugyan a koncert ingyenes, a befolyt adományokkal fogják pótolni a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok kieső bérét, és tudják fedezni a tüntetés szervezési költségeit.
A koncerten fellép többek között a Péterfy Bori & Love Band és a Kiscsillag.
Szolidáris a pedagógusokkal a Mi Hazánk Mozgalom – hangsúlyozta szerdai online sajtótájékoztatóján Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese. Azt mondta: nem elvenni, hanem növelni kellene a tanárok szakmai és sztrájkszabadságát.
A Holdról is látszik, hogy a pedagógusok fizetése milyen alacsony, és az is nyilvánvaló, hogy nincs kormányzati szándék problémáik rendezésére – vélekedett a politikus, „egészen elképesztő cinizmusnak” nevezve azt a felvetést, hogy négy-öt év múlva rendeznék a tanárok bérét.
A Mi Hazánk elnökhelyettese szerint elfogadhatatlan az is, hogy a Brüsszellel szemben évek óta „hangzatos szabadságharcot” folytató kormány arra hivatkozik: csak akkor tud fizetést emelni, ha megérkeznek az uniós források.
Ezzel azt is beismeri a magyar kormány, hogy ha rajtuk múlik, a pedagógusok anyagi helyzete érdemben nem fog javulni – fogalmazott Dúró Dóra, aki szerint azonnali beavatkozásra van szükség, hiszen egyes tanár szakokra alig akad jelentkező, és vannak intézmények, ahol a takarítók jobban keresnek az oktatóknál.
Hozzátette: pártja elvárja a kormánytól, hogy „ne essen senkinek bántódása”, senki ne veszítse el az állását, amiért ki meri nyilvánítani a véleményét saját maga és kollégái nehéz helyzetéről – számolt be az MTI.
Gróf Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter népiskolai programjában iskolákat épített; a magyar kormány az elmúlt tíz évben igyekezett ezen az úton továbbmenni, az oktatásba fektetett be, s ezt a munkát folytatni kell a jövőben is – hangoztatta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium új épületrészének átadóünnepségén.
Rétvári Bence kiemelte, hogy az elmúlt időszak az iskolaépítés és -korszerűsítés évtizede volt Magyarországon, amelybe belefért a falusi kisiskolák megmentése és felújítása is. Jelezte, hogy 4576 óvodai és iskolai beruházás valósult meg ezen idő alatt, a fehérvári gimnázium fejlesztésére több mint 4,2 milliárd forint támogatást biztosítottak - tudósított az MTI.
Elmondta, hogy nemcsak „téglával és malterral harcoltak”, hanem 26 milliárd forintból korszerű digitális környezetet teremtettek 2800 helyszínen, további négyezer helyen wifikapcsolatot építettek ki, és kétezer intézményben sávszélesség-bővítést hajtottak végre. Megemlítette, hogy idén 120 ezer laptopot osztottak ki tanároknak és diákoknak, és hétmilliárd forintból okostantermeket létesítenek 180 iskolában.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány fontosnak tartja a keresztény iskolákat, nagyra tartja a csaknem 4200 gyereket nevelő ciszterci közösséget, amely tevékenységével szolgálja a nemzetet, a hazát és az egész kereszténységet.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott közleményében elmondta, hogy figyelemmel kíséri a pedagógus-szakszervezetek által szervezett munkabeszüntetéseket, a diákok és a szülők kiállását a követeléseik mellett, demonstrációikat, amelyeknek célja a közoktatás minőségének javítása, a piaci körülményeknek megfelelő versenyképes jövedelem, a tisztességes munkafeltételek elérése.
Ahogy fogalmaznak,
elismerésünket fejezzük ki a pedagógus munkavállalók anyagi, erkölcsi megbecsülését, tisztes megélhetését biztosító jövedelmet követelő, a sztrájkokban, a polgári engedetlenségben, a demonstrációban részt vevő munkavállalók és támogatóik felé. Példásnak tartjuk azt az eltökéltséget, amelyet képviseltek, tiszteljük azt a bátorságot, amelyet a pedagógus munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért felmutattok. Bízunk abban, hogy erőfeszítésetek, kitartásotok meghozza az eredményt, hiszen szüleink, házastársaink, gyermekeink vagytok, de ami mindennél fontosabb, mindenki gyermekének legfontosabb nevelői, tanítói, életük, sorsuk fontos alakítói, befolyásolói.
Elmondásuk szerint a magyar mozdonyvezetők képviseletében szolidaritást vállalnak, és „eredményes munkaharcot” kívánnak a munkabeszüntetésben részt vevő valamennyi dolgozónak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyolc karáról 270 dolgozó írta alá azt a tiltakozó dokumentumot, amelyet az oktatás méltatlan helyzete miatt fogalmaztak meg.
A nyilatkozók csaknem fele, százhúszan polgári engedetlenség jeleként október 5-én nem tartanak kontaktórát a magyar nyelvű képzéseken, egyéb oktatói és adminisztratív feladataikat pedig csak korlátozottan látják el.
Álláspontjuk szerint azért van szükség változásokra,
Azt is hangsúlyozzák, hogy tiltakozásuk nem hallgatóik ellen irányul, épp ellenkezőleg, az ő hosszú távú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszenek.
A munkabeszüntetés apropóján a délelőtti akciók után délután is folytatódnak a megmozdulások, a két nagy pedagógus-szakszervezet az alapvető jogok biztosa fővárosi, illetve vidéki kirendeltségein nyújtotta be az iskolákban összegyűjtött panaszokat, valamint egy petíciót is átadtak, amit immár mintegy hetvenezren írtak alá.
„Ha nem sikerül megállítanunk az ámokfutást, saját gyermekeinket fosztjuk meg az esélytől: a jövőbeli boldogulás, a tudás által kibontakozó teljes élet lehetőségétől! Ha nem állunk a sztrájkolók mellé, azt írjuk alá, hogy a jövőben az egyszeri állampolgárnak csak súlyos tízmilliókért lesz elérhető olyan oktatás, amivel a gyermekük lehetőséghez juthat!” – olvasható a petícióban.
Budapesten az érdekvédők felszólították az ombudsmant, hogy tegye a dolgát, a gyerekek oktatáshoz fűződő joga ugyanis nap mint nap sérül a tanárhiány miatt.
Nincs tanár, nincs jövő
– skandálták a jelenlévők.
2016-ban is itt voltunk, és még mindig semmi
– mutatott rá a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa.
A szakszervezet Pest megyei elnöke, Kókán István arról beszélt, hogy a 2021-es adatok alapján hatalmas a tanárhiány, a budapesti általános iskolákban a következő a helyzet:
Hiányzik
Összesen 770 fő.
Óbudai iskolák közös szervezésében délután az iskolák pedagógusai, diákok, szülők, szimpatizánsok, támogatók együtt keresték fel az Észak-Budapesti Tankerület óbudai központját, ahol beszédekkel, felszólalásokkal tarkított szerenáddal kedveskedtek a tankerület igazgató asszonyának, Tamás Ilonának, valamint kollégáinak.
„A szerenád célja nem más, mint felhívni a közvélemény és a tankerület figyelmét az oktatás jelenlegi tragikus, elszomorító állapotára, mely egyaránt sújt gyereket és pedagógust, minden közoktatásban dolgozót” – jelezték a résztvevők. Hozzátették: a pénteki, Kölcsey gimnáziumban lezajlott, aljas és cinikus módszerrel végrehajtott pedagóguselbocsátások elleni tiltakozásul még hangosabb lesz a szerenád.
Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott pedagógusa is a helyszínen volt, a rendezvényen azt mondta: öt napja vagyok munkanélküli, úgy, hogy már végzős egyetemistaként főállásban dolgoztam, pályafutásomat még a múlt évezredben kezdtem.
„1993-ban még a teljes állás heti 18 óra megtartását jelentette, ma már 26 órát is meg kell tartani ha az igazgató vagy a tankerület úgy gondolja" – mondta a pedagógus, aki beszélt arról is, hogy sokan kérdezik tőle, miért csinálja ezt, miért megy fejjel a falnak.
Hangsúlyozta, hogy nem azért csinálja ezt, hogy egy hamburgert nevezzenek el róla, hanem hogy jobb legyen az unokájának, hogy neki már egy jobb oktatási rendszer jusson.
A helyszínen van többek között Szabó Tímea, Óbuda országgyűlési képviselője és Kiss László polgármester is.
A Momentum Mozgalom alapítója olyannyira lelkes lett a szerdai tüntetéstől, illetve attól, hogy a demonstrációban több ezer középiskolai diák vett részt, hogy egyenesen a választói korhatár 16 évre csökkentését javasolja.
Sőt mindezt az ellenzék egyik kiemelt projektjeként tudná elképzelni.
„Elnézve a mai utcákat, címlapokat, szerintem ideje az ellenzék egyik legfontosabb programpontjává tenni a választói korhatár minimum 16 évre csökkentését” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Fekete-Győr András.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint aki a pedagógusok közül azzal demonstrál, hogy nem veszi föl a munkát, vagyis polgári engedetlenséget követ el, elvileg joggal számolhat azzal, hogy elbocsátják, miközben ugyanolyan jogos a kritika, hogy pár óra vagy két-három nap elmaradása miatt erős túlzás megszüntetni egy pedagógus munkaviszonyát.
Horváth Péter az Indexnek elmondta: szeptemberi küldöttgyűlésükön is arról volt szó, hogy a sztrájk a tiltakozásnak egy teljesen egyértelmű, jogszerű kifejezése, különösen a köznevelés mai állapotát látva. Az interjút ide kattintva olvashatja el.
A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium pedagógusainak 42 százaléka sztrájkolt, húsz százaléka szolidaritást vállalt a tiltakozókkal, 22 százaléka beteg vagy óraadó volt, ezért nem tudott részt venni a demonstráción.
A diákönkormányzat is szolidaritást vállalt a tanárokkal, ők önállóan demonstráltak a gimnázium udvarán és az épület előtt.
Szerkesztőségünknek küldött levelükben a következőket írták:
A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium 40 tanára sztrájkolt ma délelőtt. Egyben elküldték sztrájkköveteléseiket is, amelyek a következők:
Öt felsős osztályfőnök fizetését csökkentették az I. kerületi Batthyány Lajos Általános Iskolában, a döntés visszavonását követelő szülők a Közép-Budai Tankerülethez juttatták el tiltakozó levelüket. (A tankerületi központ indoklása az volt, hogy kisebb lett az osztálylétszám.)
A tankerületi igazgatónak címzett levél szerint az érintett osztályok szülői közössége megdöbbenéssel és elképedéssel értesült a fizetéscsökkentésről, amelyet a jelenlegi súlyos gazdasági válságban
kifejezetten érthetetlen, egyértelműen ellenséges lépésnek tekintenek.
„A tanárokat illető adminisztrációs terhek folyamatosan növekednek, a felelősség rajtuk óriási, és az elvárások sem kevésbé, miszerint a gyermekeinkből a tananyagot elsajátító, gondolkodni, a társadalomba beilleszkedni képes felnőttek legyenek” – olvasható a Peticiok.com-on is közzétett, szeptember 21-i keltezésű levélben.
Ezúton követeljük, hogy az I. kerületi Batthyány Lajos Általános Iskola érintett osztályfőnökeinek fizetését visszamenőleg emeljék meg legalább arra a szintre, ami az elvonás előtt volt! Továbbmenve: azt követeljük, hogy történjen meg végre minden tanár fizetésének az emelése országos szinten!
A petíciót a szülői közösség 2022. szeptember 30-án adta le a Közép-Budai Tankerület Központ székhelyén – írja a 444. A dokumentumot a tankerület igazgatója nem volt hajlandó személyesen átvenni, és az átadásnál csak egy szülőt engedtek be az épületbe. A szülők október 5-ig adtak határidőt a válaszra, ezután fordultak a nyilvánossághoz.
Ma a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium legtöbb terme kongott az ürességtől, mert a diákok távolmaradásukkal szolidaritottak a pedagógusokkal. A szerkesztőségünkbe érkező adatok alapján 771 diákból 546 nem ment ma iskolába. Az intézmény mindezt fotókkal is alátámasztotta.