Nem látják értelmét a kormány nemzeti konzultációjának, amely szerintük drága, és csupán „álkérdéseket” tartalmaz. A parlamenti ellenzéki pártoknak saját témáik, javaslataik és kérdéseik vannak.
Szeptember végén a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülésének szünetében jelentette be Kocsis Máté és Simicskó István, hogy arra kérik a kormányt: indítson nemzeti konzultációt az uniós energiaszankciókról.
Szeptember 26-i, napirend előtti parlamenti felszólalásában Orbán Viktor arról beszélt, hogy az Oroszország megbüntetésére bevezetett energiaszankciók óriási károkat okoznak Európának.
Nyugodtan kimondhatjuk: a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát
– fogalmazott a miniszterelnök. Azt is mondta, ha az EU megszüntetné a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne. „Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót” – tette hozzá.
A nemzeti konzultáció kérdőíveit október közepén kezdték el postázni. Többek között arra válaszolhatnak az állampolgárok, hogy egyetértenek-e a brüsszeli olajszankcióval, a gázszállításokra, illetve a nyersanyagokra vonatkozó szankciókkal. A nemzeti konzultáció 7 kérdését ebben a cikkünkben ismertettük.
Az ellenzéki pártok nem lelkesednek a kormány konzultációjáért. A Demokratikus Koalíció korábban közölte: semmi értelme nincs azokról az uniós szankciókról konzultálni, amelyeket Orbán Viktor egytől egyig megszavazott Brüsszelben.
A saját, fél évvel korábban meghozott döntésükről indítanak nemzeti konzultációt? Ne nézzék hülyének a választóikat: döntsék el, hogy támogatják vagy nem támogatják a szankciókat
– olvasható a Momentum szeptemberi közleményében.
A Jobbik szerint a konzultációra fordított pénzből százezer magyar család téli tüzelőjét lehetne fedezni.
Mi pontosan ezt követeljük: gyújtós helyett tűzifát a magyar embereknek
– írta közleményében az ellenzéki párt.
A Momentum később hasonló álláspontra jutott, októberben bejelentették: országszerte be fogják gyűjteni az emberektől „a Fidesz hazug konzultációs íveit”, hogy papír fűtőtéglák formájában újrahasznosítsák és jótékony célra fel tudják ajánlani őket. Az ellenzéki párt arra hívta fel a figyelmet: több százezer magyar családnak azonnali és valódi segítségre van szüksége ahhoz, hogy át tudja vészelni valahogy a fűtési szezont.
A Momentum szerint a „hazug” nemzeti konzultáció „a Fidesz álkérdéseivel” indult el. „Több milliárd forintból ismét csak hazugságot, megtévesztést és kormányzati propagandát kapnak a magyar családok” – közölték.
Az Index arra volt kíváncsi, hogy a parlamenti ellenzéki pártok milyen témában konzultálnának, miről kérdeznék a választópolgárokat a kormány nemzeti konzultációjának kérdései helyett.
A Momentum a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy minden egyes nemzeti konzultáció hazugságokra épült, és a hazugságok terjesztése volt a célja. A párt szerint a magyar emberek véleményét közvetlenül, népszavazás útján lehet és kell is megkérdezni. „Az igazság azonban az, hogy a Fidesz ezt a lehetőséget elvette mindenkitől az elmúlt tizenkét évben, és ma Magyarországon csak a kormány kezdeményezhet népszavazást” – tették hozzá.
Ugyanakkor a Momentum szerint lenne miről megkérdezni a magyar embereket egy országos népszavazáson, az alábbi kérdéseket küldték el lapunknak:
A Párbeszéd is feleslegesnek, „drága és hazug kormánypropagandának” tartja a nemzeti konzultációt. Az ellenzéki párt arról tájékoztatott, hogy „Ami jár, az jár – Rezsiutalványt!” címmel kampányt, illetve petíciót indítottak, és egy országjárás keretében valóban konzultálnak, beszélgetnek az emberekkel.
A Párbeszéd megoldásai és kérdései:
A megélhetési és energiaválság miatt a Párbeszéd 200 ezer forintos rezsiutalvány bevezetésére tett javaslatot, amely minden olyan háztartásnak járna, ahol az egy főre jutó jövedelem az átlagbér alatt marad – ez a családok közel 90 százalékának havi 50 ezer forintos segítséget jelentene a téli hónapokban.
Az energiatakarékos zöldotthonok megteremtésére a Párbeszéd legfeljebb 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást adna az energiahatékonysági felújításokhoz – hőszigetelésre, nyílászárócserére, korszerű kazánokra, hőszivattyús és napelemes megoldásokra – a lakások, házak energiahatékonysági besorolásától és a benne élők jövedelmétől függően.
A fenntartható, jövőbarát zöldgazdaságra való átállás támogatására a Párbeszéd átképzési programot indítana, amely a munkaerő-hiányos zöldágazatok új szakembereit biztosítaná, hogy akár 100 ezer új, zöldgalléros munkahely jöjjön létre Magyarországon.
A Jobbik indoklás nélkül küldte el a kérdéseit, amelyek áfacsökkentésre, a pedagógusok béremelésére vagy például az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra vonatkoznak.
A Mi Hazánk szintén indoklás nélkül küldte el a kérdéseit, az alábbiakról kérdeznék a választópolgárokat egy nemzeti konzultáción:
Az LMP-t külön nem kerestük meg, a párt ugyanis már augusztus elején bejelentette, hogy a magyar gazdaság zöldátállása érdekében petíciót indítanak. Öt pontban foglalták össze, hogy szerintük mit kellene tenni a zöldfordulatért. Nemrégiben az Index részt vett az LMP háttérbeszélgetésén, amelyen többek között szó esett a párt zöldkonzultációjáról is. Az alábbi kérdésekre várják a válaszokat:
Legutóbbi, napirend előtti parlamenti felszólalásában Ungár Péter arról beszélt, hogy ha a kormány az elmúlt tizenkét évben kiépítette volna az alternatív zöldenergia-hálózatot, akkor az ország kevésbé függene az orosz fosszilis energiaforrásoktól és a világpiaci folyamatoktól. Az LMP társelnöke azt is sérelmezte, hogy a nemzeti konzultációban egy olyan kérdést sem tettek fel, amelyik arról szólna, hogy Magyarországnak milyen energiapolitikája legyen a jövőben, ezért is indítottak zöldkonzultációt.
Az MSZP nem küldött kérdéseket, a szocialista párt lapunkkal közölte, hogy soha nem támogatták a nemzeti konzultációt. Vérlázítónak tartják, hogy egy olyan helyzetben, amikor gazdasági, megélhetési és szociális válság van Magyarországon, nyolcmilliárdot költenek a magyar adófizetők pénzéből „propagandacélokra, egy álkonzultáció lefolytatására”.
A nemzeti konzultáció nem más, mint a közvetlen demokrácia imitálása, ahogyan az a politikai rendszer, amit tizenkét év alatt kiépített a Fidesz-kormány, a demokrácia silány utánzata
– válaszolta az MSZP.
A párt a demokrácia közvetlen eszközeként kizárólag a népszavazást fogadja el, ezért is kezdeményezték korábban, hogy a választópolgárok dönthessenek az álláskeresési járadék kilenc hónapra történő meghosszabbításáról, amit azonban a Kúria elutasított. Az MSZP még szeptemberben hirdetett rezsistopprogramot.
A Demokratikus Koalíciónak ugyanaz az álláspontja, ami általában az ellenzéki pártoknak: „a megélhetési válság kellős közepén nem kell több milliárd forintot költeni hamis álkonzultációra, helyette az emberek között kell lenni, meg kell hallgatni a problémáikat.”
Az ellenzéki párt közölte: aktivistáik folyamatosan kint vannak az utcákon országszerte, a kitelepülésük tapasztalata pedig az, hogy az emberek legnagyobb problémái között nem a „brüsszelezés”, hanem a hétszeres kormányzati rezsiemelés és a hétszeres gázár szerepel.
Ezért is indítottak a kitelepüléseiken rezsiemeléssel kapcsolatos aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy 5 százalékra csökkenjen a lakosságnak nem kedvezményes áron adott gáz és áram áfája, továbbá hogy a kormány megduplázza a lakosságnak kedvezményes áron adható gáz és áram mennyiségét, ahogy azt a párt árnyékkormánya is javasolta. A javaslatcsomagot részletesen ismertették az első árnyékkormányinfón.
(Borítókép: Index)