Az Egyetem téren gyülekezik a tömeg, hogy hosszú idő után újra egy színpadonláthassa Gyurcsány Ferencet és Dobrev Klárát a Demokratikus Koalíció megemlékezésén.

Egy idős úr az egyik kávézó teraszáról azonban megafonba énekli az Internacionálét és egyéb kommunista mozgalmi dalokat – írja a 24.hu.

A hangos ellentüntető összeszólalkozott a DK-sokkal.

A fiatalabb férfi egy Orbán Viktort, valamint a kormányt kritizáló táblával érkezett a tömegbe. A nyugdíjas férfiak azonban ezt nehezen viselték, megpróbálták elvenni a tábláját, és veréssel fenyegették – írja a 24.hu. 

Közben a műsor is elkezdődött, amit néhány ezer ember követ a helyszínen, de nincs a szokásos tömeg a lap szerint. Vélhetően Orbán Viktor beszédére fognak többen érkezni. 

Helyszíni tudósítónk arról számolt be, hogy rengetegen vannak Kiskőrösön, a narancsos Orbán-pizza mellett pedig nemzeti pohárkrémet is lehet kapni az egyik helyi kávéházban.

„A magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, és ha kell, szabadságharcos nép vagyunk” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a győri városházán, miután átvette a megyeszékhely díszpolgári címét.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az elmúlt 13 évben az ország minden válságból úgy lábalt ki, hogy erősebb volt utána, mint előtte.

Minden megpróbáltatásra magyar választ adtunk. Soha nem az elvárásoknak feleltünk meg, soha nem az iránymutatásokat kerestük, hanem kizárólag a magyar nemzeti érdeket néztük

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „ezt nem tudtuk volna megtenni, ha nem őriztük volna meg a szabadságot”.

A tárcavezető kifejtette, tizenhárom éve a globális pénzügyi válság hatásaként Magyarország gazdasági szempontból rendkívül mélyen volt, de nemzeti összefogással „kimásztunk a gödörből, és mára az európai térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát építettük fel”.

„Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja, ezért a legfontosabb nemzeti minimum” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Veszprémben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett városi ünnepségen.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a legkiválóbb, karddal és vérrel megharcolt példája annak, hogy a haza és a szabadság szeretete tudja a legnagyszerűbb cselekedetekre késztetni a magyarságot, „nemzeti egység nem teremthető a haza és a szabadság szeretete nélkül, és addig létezhet a nemzeti közösség, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt Európán forradalmak söpörtek végig, és a polgári jogok kínálta szabadság ügye ekkor közös európai ügy volt, a népek tavasza „gyökereiben rázta meg az abszolutizmus által kormányzott Európát, a mozgalom egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak, függetlenséget, alkotmányos intézményeket, felelős kormányt, szabad sajtót, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget, rabság helyett szabadságot”.

Miközben Európában gyorsan kihunyt a láng, és eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben. A forradalomból szabadságharc lett, dicső küzdelmekkel, szép győzelmekkel, és bár leverése, majd az azt követő megtorlás elfojtotta a szabadságküzdelmet, megerősítette a nemzet szabadságvágyát

– rögzítette Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélekedett, 1848 bizonyítékul szolgál arra, hogy az igazi szabadság erkölcsi minőség is, „a nemzet és polgárainak szabadságvágya az egyén belső, lelki szabadságán alapul, a lélek szabadságának igénye pedig az igazságban gyökerezik. A belső, lelki és a külső, fizikai rabság az emberi igazságérzettel összeegyeztethetetlen.”

1848 legfőbb üzenete, hogy nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai. A magyarság 1848–49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta gondol, és ma is: független nemzet akart lenni, amely maga dönt a saját sorsáról, maga dönt az ország ügyeiről és maga dönt a szövetségkötéseiről is

– jelentette ki a miniszter, ezt nevezve annak a biztos alapnak, amelynek a magyarság a megmaradását köszönheti, hozzátéve: „Ezért éltünk túl tatárt, törököt, majd Habsburgot, később németet, majd szovjet megszállást, forradalmaink vérbe fojtását, szabadságharcaink leverését. Ezért maradt meg Magyarország és a magyar nemzet a Kárpát-medencében oly sok viszály közepette. Mi azokhoz tartozunk, akiknek nem térkép e táj, akik békében, szabadságban, és legalább az életünk alapjait érintő legfontosabb dolgokban egyetértést szeretnénk. Ilyen egyetértést, nemzeti egységet jelentettek forradalmaink, és 1848 emléke, öröksége, üzenete még tizenhét és fél évtized elteltével is egyesíti a magyarságot.”

A politikus szerint március 15-e a magyar történelem azon napja, amely „mint csillag ragyog minden nemzedékre”, amíg magyar él a földön, és amely a nemzet folyamatos újjászületésének esélyét hirdeti tavaszról tavaszra.

Gulyás Gergely úgy megjegyezte, ma, amikor szomszédságunkban háború dúl,

a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni, ha politikai elvárás valós jelentőségükben megtagadni azokat.

A tárcavezető azzal zárta beszédét, hogy az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: „soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni”.

Kunhalmi Ágnes és Hiller István a pesterzsébeti Petőfi-szobornál tartottak megemlékezést március 15-én. Az MSZP társelnöke, valamint a volt oktatási és kultúrminiszter elmondta, ma kifejezetten fontos a tudás szabadságát biztosítani, hiszen csak ez biztosíthatja a mindennapok szabadságát – olvasható a párt közleményében. Kifejtették:

1848. március 15. a szabadságról, az európai fejlődésről szólt. A forradalom eseményeit a magyarok is aktívan alakították, formálták. A mai orbáni rendszerre sem a haladás, sem a progresszió nem jellemző. Függőségi viszonyok ezreit alakította ki, ez pedig nem a közjót szolgálja, hanem kizárólag a hatalom fenntartását. Ma Magyarország Európa sereghajtója. Hazánknak ismét az EU formálójává kell válnia, Orbán pedig képtelen országunk javára fordítani az EU adta lehetőségeket.

Az MSZP hisz abban, hogy minden „autoriter és korrupt rendszernek egyszer vége van. Ebben hittek 1848-ban is, ezért közösen összefogtak, hogy változást érjenek el. Ezt kell tenni ma is. Összefogva, együttműködve kell elérni azt, hogy Magyarországon ismét jólét és szabadság legyen.”

Az MSZP tisztelettel tekint március 15-e hőseire, „a forradalom és szabadságharc megtestesíti mindazt, ami a magyar nemzet felfogásában a legfontosabb”. Az MSZP szerint ma, 2023-ban a szabadságot és a tudást össze kell kötni ahhoz, hogy szabadon élhessünk, „aki tud élni a tudással, az lehetőséget kap a szabad életre. Akitől pedig elzárják, az másoknak kiszolgáltatott lesz.”

„Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk” – fogalmazott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a budapesti Múzeumkertben tartott beszédében a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Csák János hangsúlyozta: „Március 15-én hős elődeinkre emlékezve hirdetjük, hogy a magyarok immár 1100 éve, 33 nemzedék óta mindmáig a szabadság népe.” Mint hozzátette,

a magyarok soha nem hódoltak be senkinek, nem lettek senkinek a gyarmata, szellemüket és lelküket senki nem tudja elfoglalni.

"Életerőnk forrása a magyar kultúra" – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a kultúra nemcsak művészi alkotásokat vagy épületeket jelent, hanem a világlátást, az életmódot, az észjárást is. Csák János kiemelte, hogy a kultúra nélkül széthullik a közösség, „kultúra révén válunk egyes egyének halmazából önazonossággal bíró nemzetté”.

Elmondása szerint a magyarok nem a történelem áldozatai, hanem a túlélői, sőt győztesei, mert minden nehézség ellenére állják a sarat, alkotnak és gyarapodnak.

A béke fontosságát ma, a szomszédunkban dúló háború árnyékában nem lehet eléggé hangsúlyozni, ha ez a háború elszabadul, mindent elpusztíthat, Európát is

– figyelmeztetett a tárcavezető, hozzátéve: a magyar érdek mindig az volt, hogy Európában szabad nemzetek békében, együtt éljenek, „a szabadság, a béke és a rend az Isten, család, haza egységén alapul. A küzdelemnek akkor van értelme, ha van család, gyerekek és unokák, akik majd öröklik a magyar kultúrát. Családok nélkül nincs haza”.

Nekünk, mai magyaroknak nem lehet más a programunk, mint hogy a magyar szabadság szellemi jelenségét és lelki örökségét átadjuk a következő nemzedékeknek

– húzta alá Csák János.

Karácsony Gergely főpolgármester készül a délutáni beszédére, amit a Szabadságmenet végén, 17 órakor az Andrássy út – Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében tart.

A köztársasági elnök március 15-e alkalmából arról ír Facebook-oldalán, hogy

a történelem arra tanított meg bennünket – és nemzeti hőseink példájából is tudjuk –, hogy mi soha nem téveszthetjük szem elől a haza érdekeit. A világot, az életet csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel. Ez a hit és meggyőződés kössön össze bennünket 2023. március 15-én is! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

Novák Katalin Zsisku Évának megköszönte az ajándék kokárdát.

„Aktív közéleti részvételükkel, a kölcsönös tisztelet jegyében együttműködve a román többséggel, gazdag kulturális örökségükkel, hagyományaikkal, valamint a szabadság és demokrácia európai értékeihez való ragaszkodásukkal a romániai magyarok többletértéket jelentenek a társadalom számára” – jelentette ki szerdán Nicolae Ciuca román miniszterelnök a március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából.

A miniszterelnök magyar nemzetiségű polgártársaihoz intézett, a kormány sajtóirodája által közzétett üzenetében rámutatott: március 15. lehetőséget biztosít számára arra, hogy üdvözletét küldje a romániai magyaroknak, és kiemelje hozzájárulásukat Románia fejlesztéséhez és modernizálásához. Megállapította: az elmúlt három évtizedben Románia jelentős előrelépéseket ért el egy demokratikus és befogadó társadalom építése terén, ezt pedig a magyar kisebbségi közösség hozzájárulása is elősegítette.

Nicolae Ciuca kifejtette: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, történelmének, etnikai, nyelvi és vallási identitásának támogatása és megerősítése egy érett, demokratikus és európai társadalom jellemzői, Romániának pedig szüksége van minden állampolgár kreatív energiájára, ötletére és inspirációjára, függetlenül az etnikai, nyelvi és vallási hovatartozástól.

Ezen a különleges napon őszinte jókívánságaimat küldöm a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akiknek egészséget, jólétet kívánok! Isten éltesse Önöket!

– zárta üzenetét a román miniszterelnök.

A Jobbik-Konzervatívok megemlékezésén Gyöngyösi Márton pártelnök, valamint Ander Balázs alelnök, országgyűlési képviselő szólaltak fel.

Ander Balázs ismertette a párt márciusi pontjait:

• Követelik a sajtó szabadságát, „az állami cenzúra” eltörlését a közmédiában.
• Felelős oktatásügyi minisztériumot.
• Önálló egészségügyi minisztériumot.
• Szabad önkormányzatokat, a hatalom által egyenlően kezelt városokat és településeket.
• A „Putyin-párti szellemi csapatok és szélsőséges szervezetek kivonását a magyar belpolitikából”.
• Államilag támogatott lakhatást a fiataloknak.
• „A legmagasabb szintekről szervezett korrupció beszüntetését”, a bűnösök felelősségre vonását, a vagyon elkobzását.
• A vállalkozások szabadságát, a hazai kkv-k és családi vállalkozások támogatását.
• Fenntartható mezőgazdaságot.
• Polgári demokráciát, modern, európai államot.
• Felelős zöldpolitikát, élhető környezet biztosítását, önálló környezetvédelmi minisztériumot.
• A jegybank függetlenségét, az inflációval sikeresen küzdő gazdaságpolitikát.

A Batthyány-örökmécsesnél Gyöngyösi Márton, valamint Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes koszorúzott.

„Nekem március 15. a jövő ünnepe. Azt üzeni, hogy ha más jövőt szeretnénk magunknak, mint amit a hatalomban lévők elképzeltek, akkor cselekednünk kell. Cselekednünk kell, mert világossá vált, hogy ezt a hatalmat nem érdekli a jövőnk. Nekik március 15. a múlt, és a nemzet nagyságát csak a múltba révedezve képesek megélni. Nem értik Petőfi üzenetét. Nem értik, hogy a nemzetet csak a jövőbe tekintve, a jövőnket építve tudjuk erősíteni” – fogalmazott Donáth Anna.

A Momentum EP-képviselője úgy véli, hogy

a mai hatalom fél március 15-étől, hiszen az a saját jövőjéért kiálló népakaratra emlékezteti. Nem akarják, hogy a jövőnkkel foglalkozzunk, hiszen azzal lelepleznénk, hogy nekik nincsenek terveik a jövőre. Lelepleznénk, hogy csak a pillanatot akarják uralni, és fogalmuk sincs, mi lesz velünk holnap vagy holnapután. Így tudjuk legyőzni őket. Azzal, hogy március 15. fiatal forradalmáraihoz hasonlóan nekünk is megfogan egy terv, egy álom a fejünkben arról, hogy milyen országban szeretnénk élni és felnevelni a gyermekeinket.

A politikus szerint „ez az álom, ez a terv adhat nekünk kellő magabiztosságot ahhoz, hogy beletörődés helyett ellenálljunk, hogy hallassuk a hangunkat, hogy másokat is felrázzunk. Mert anélkül, hogy világosan látnánk, milyen jobb jövőt szeretnénk magunknak és gyermekeinknek, túl könnyű elhinni a hatalom üzenetét: hogy nincs jobb jövő, hogy nincs alternatíva, hogy nem lehet ennél jobban csinálni.”

A Momentum ezért beszél annyit a jövőről, és ezért biztatnak mindenkit arra, hogy „merjen álmodozni, tervezni, gondolkodni és beszélgetni a közös jövőnkről. Ezért hiszünk benne, hogy a jövőképünk közös megalkotása a legfontosabb feladat. Egy olyan jövőképé, amiben tömegek hisznek, és amiért tömegek hajlandóak megmozdulni. Először erre van szükség. Csak ez a közös jövőkép hozhat majd közös cselekvést. És csak a közös cselekvés hozhat majd gyökeres változást. Egy olyan országot, amelyikben mindannyian emberhez méltó életet tudunk élni. A holnap Magyarországát.”

Varga Mihály pénzügyminiszter után Varga Judit is egy Facebook-posztban árulta el, hogy Erdélybe utazik. „Március 15. * Irány Erdély” – fogalmazott az igazságügyi miniszter.