Majd Orbán Viktort úgy folytatta, az igazságügyi miniszter a köztársasági elnök asszony döntését ellenjegyezte. Elkerülhetetlen, ugyanakkor szerinte igazságtalan a távozása.
Jó emberek is hoznak rossz döntéseket.
A kormányfő szerint ha létezne időgép, biztos abban, hogy kijavítanák a hibát. De ez nincs így, a kormányra vár, hogy kijavítsa az elkövetett hibát.
A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. A kegyelemnek helye nincs.
Orbán Viktor a lemondást követő vitáról azt mondta: a két távozó kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjének együttvéve. „Ha már beütött a baj, akkor annyi haszna legyen, hogy tanulunk belőle.” A szemünk előtt lezajlott dráma a kockázatokra emlékeztet – összegezte.
Köszönjük olvasóink figyelmét!
17 órától az Index gazdasági fókuszú társkiadványának YouTube-csatornáján, az Economx felületén élő elemzőműsor lesz Orbán Viktor évértékelő beszédéről.
Majd úgy zárta,
változást csak egy új európai jobboldal hozhat.
„Aminek mi, magyarok is a részei vagyunk.” Szerinte az új jobboldalnak nem Európa alternatívájának kell lennie, hanem európai alternatíva kell hogy legyen. „Így érdemes, így kell rátekinteni a választásokra.” Szerinte ezért érdemes harcolni a győzelemért. Majd beszédét szokásához híven így zárta:
Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk felett, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Orbán Viktor szerint egy szó, mint száz: Brüsszel magára hagyta az európai embereket, ezért „Brüsszelben változás kell”. Szerinte Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt, hogy a brüsszeliek között is legyen néhány európai. Szerinte 2024 sorsordító, „szuperválasztási év” lesz. Hiszen egy tucat helyen arról fognak dönteni, hogy a megváltozó világban ki vezesse őket.
A világpolitika színpada az év végén teljesen más világ lesz, mint most, napjainkban.
És Magyarország mozgástere kitágulhat ebben a folyamatban. A magyar kormány nem szólhat bele más választásokba, „de nagyon szeretnénk, ha Donald Trump visszatérne az elnöki székébe, és békét csinálna Kelet-Európában”. Emlékeztetett, Magyarország is készül egy elnökséggel, az Európai Uniós soros elnökségével: „tegyük újra naggyá Európát”. Utalva ezzel Trump korábbi mottójára, mely így hangzik: Make America Great Again.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország álláspontja változatlan: nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba, nem fogunk fegyvert szállítani, akkor sem, ha vannak nagyhatalmak, amelyeknek ez nem tetszik.
A brüsszeli válságkezelés klasszikus: Amerikának klassz, a többieknek kuss
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a nyomásgyakorlás olyan szintű, hogy a nagykövetek a Parlamentbe járnak ellenőrizni, vajon jól viselkedik-e a dollárbaloldal. Annyit elárult nekik, hogy ez nem jó taktika, a magyaroknak volt elég idejük megtanulni, hogyan kezeljék a nyomást: olyanok vagyunk, mint a jó presszókávé, nagy nyomás kell ahhoz, hogy a legjobbat préseljük ki magunkból, ha nem háborúról lenne szó, még köszönetet is mondhatnánk. Orbán Viktor szerint előbb-utóbb rájönnek, mindenki azzal jár jól, ha békén hagynak minket, ezt toleranciaajánlatnak nevezik. Türelmesen kivárják, amíg elfogadják.
A háborúból való kimaradással viszont még nem vagyunk kint a vízből – jelezte Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok egyre inkább vonakodik, csökkenő lelkesedéssel fizeti Ukrajnát, a terhek egyre inkább Európára hárulnak, nem babra megy a játék, bele fogunk gebedni, rámehet a kontinens, ezért berzenkednek a közös hitelfelvételtől, ha az egyik borul, vele borulnak a többiek – figyelmeztetett a kormányfő, aki kőbe vésné, hogy a közös hitelfelvétel nem járható út Magyarország számára, ebben is a kormánypárti frakciótól kért segítséget.
Az új agrárszabályokról és az Ukrajna előtti piacnyitásról kiemelte, hogy lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot, megemlítve a műhúst, valamint azt, hogy
Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azt is etetnének velünk.
Orbán Viktor szerint az Európa-szerte tiltakozó gazdák annyit szeretnének, ha nem klímafanatikusokkal és hibbant szobatudósokkal íratnák a jogszabályokat. A kormányfő rejtélynek tartja, hogy miért csak a magyaroknak tűnik fel, hogy az Egyesült Államok és Kína sokkal magasabb arányban felelős az üvegházhatású gázok kibocsásáért.
A miniszterelnök a migrációról elmondta: a vak is látja, hogy a migráció egy olyan kockázat, amelyet nem tudunk kivédeni, ráadásul az antiszemitizmus melegágya, kifordítja az európai társadalmak gyökereit az európai talajból.
Vattacukorral ültek ki Berlinben és Brüsszelben a tűző napra, aztán csodálkoztak, hogy rájuk szálltak a darazsak.
Amikor eljön az emberfia, vajon talál-e hitet a földön – említette a Szentírásból a passzust Orbán Viktor, feltéve a kérdést: húsz év múlva nyugatra látogatva Európát találunk-e még ott, vagy valami mást? A miniszterelnök úgy látja, az európai versenyképesség megroggyant, ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz, akkor pedig a demokráciának is kicsengetnek.
A miniszterelnök leszögezte, hogy minden terv készen van, és a kormány kész is azokat végrehajtani. Szerinte az idei év a siker éve lesz. Orbán Viktor szerint a kérdés csak az, hogy milyen környezetben kell megküzdeni a sikerekért. Szerinte jó hír, hogy Svédországgal a NATO-csatlakozással kapcsolatos vita lezáráshoz közeledik. „És a svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk” – mondta, majd aláhúzta, hogy
tavasszal a parlament kezdeti ülésszakaszában már ratifikálhatják is a döntést.
Majd leszögezte, Magyarország természetes közege az Európai Unió. Szerinte a tavalyi év az EU kudarca volt, ami ólomsúly Magyarország számára.
Nagy kérdés, hogy lehetünk-e így sikeresek.
Orbán Viktor szerint korábban az iskolákban azt tanították: minden jó dolog nyugatról jön, de jöttek onnan rossz dolgok is. Szerinte igaz, hogy sokszor érkeztek jó dolgok onnan. Azonban „mára a helyzet megváltozott. Az ember alig akar hinni a szemének. Brüsszelből csak a baj zúdul ránk”.
Úgy vélekedett, hogy itt nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem a nemzetközi politikáról is. Brüsszel belevetette magát az orosz–ukrán konfliktusba, és Magyarország egyedül maradt a béke álláspontjával. A menekültválsághoz hasonlóan „igazunk lesz a háború ügyében is” a miniszterelnök szerint.
A beruházásokért folyó küzdelemről a kormányfő kifejtette, az a nyílt vízi úszóversenyekhez hasonlít: verekedni, lökdösődni kell, de ebben nem vagyunk rosszak, Rasovszky Kristóf világbajnokot szeretnénk utánozni, mert időtlen idők óta most először nem követői vagyunk egy technológiai, forradalmi átalakulásnak, hanem globális éllovasai, amivel megmentik az autógyárakat is. Orbán Viktor leszögezte, nem engedhetjük meg magunknak azt az elmebajt, amit a zöldek, akik szerint az a jó autó, amit le sem gyártanak.
A miniszterelnök megemlítette a győri, debreceni, kecskeméti, szegedi, valamint szentgotthárdi gyárakat, a folyamatban lévő beruházásokat is. Orbán Viktor úgy látja, néhány dologban világszínvonalon vagyunk sikeresek: gyógyszeripar, vetőmagtermelés, élelmiszeripar, infokommunikáció és autógyártás, ezért a zöld autóipari átállás hatalmas technológiai, valamint politikai siker, mert nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bármelyik iparágunkról is lemondhatnánk.
Orbán Viktor a középtávú tervekről elmondta: a helyzet, a célok, az eszközök világosak, a magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de nem olyan jól, mint szeretnék. Azt szeretnék, hogy Magyarország erős, biztonságos, jómódú legyen, amelyre elismeréssel tekintenek a világban, Európa egyik legjobb országaként.
Orbán Viktor öt lépést sorolt fel:
Orbán Viktor szerint a szomszédaink biztosak lehetnek abban, hogy a magyarokra mindig számíthatnak, ma 1500 iskola fogadja be az Ukrajnából menekült családok gyermekeit. Horvátországban a földrengésben megsérült iskolákat építették újra, segítettek Szlovéniában és Romániában is, oltóanyagokat adtak Csehországnak.
Orbán Viktor szerint
karnyújtásnyira vagyunk az energiafüggetlenségtől.
Szerinte aki azt mondja, hogy Magyarország fejlesztéséhez és iparstratégiájához nem lesz elég energia, az nem látja a fától az erdőt. „Személyes életterünkben is ott lesznek az energiatároló eszközök” – húzta alá. Majd leszögezte, erre a kormány több 100 milliárd forintot fordít majd.
Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy akkumulátorok fejlesztéséhez nincs elég vizünk, leszögezte: csak rajtunk múlik, mennyi vízhez jutunk, és Magyaroszág ebben jó adottságokkal rendelkezik. Szerinte a kormánynak értenie kell ebben a hazai vitát, mert „közismert, hogy a dollárbaloldalt külföldről fizetik”.
Hogy a baloldal is értse: éberség, elvtársak
– mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor szerint tavaly is sikerült közelebb hozni a külhoni magyarokat, három hidat építettek az Ipolyon, naponta tízszer jár a vonat Szeged és Szabadka között, heti háromszor a repülő Budapest és Kolozsvár között. Az inflációt – a jegybank segítségére sietve – sikerült leszorítani, a költségvetési hiányt csökkenő pályára állítani, a minimálbért emelni – sorolta a kormányfő, hozzátéve: igazán nem lehetnek elégedetlenek, sikerült ép bőrrel kikecmeregni 2023-ból.
Szép dolog a kikecmergés, a megúszás, de az ember ennél azért többre vágyik. A futballban sem az győz, akinek több védése van, hanem az, aki több gólt lő
– fogalmazott Orbán Viktor, aki azt javasolja, hogy csukják be a szemüket egy pillanatra, és képzeljék újra maguk elé a 2019-es utolsó békeévet: az infláció 3 százalék, a gazdaság 5 százalékkal nő, a költségvetési hiány 2 százalék alatt, az államadósság jóval 70 százalék alatt, és csökken, 21 ezer új lakást építenek, és majd 90 ezer gyermek születik. Ilyen magaslatokban jártak, amikor beütött a Covid-járvány, erre az útra kapaszkodna vissza a kormányfő 2024-ben, jelezve: a bukmékerek a magyar sikerre fogadnak, ezt mutatja az uniós előrejelzés is, de ez még így sem lesz sétagalopp Nagy Márton számára.
Orbán Viktor azzal folytatta, miután visszataláltak a kényszerűségből elhagyott kocsiútra, azzal is számot kell vetni, hogy a világ közben sokat változott. A gazdaságban azt látják, hogy a zöldenergia korszaka már nem kopogtat, hanem berúgta az ajtót, a jövő a zöldenergiáé és azoké, akik gyorsan, észszerűen tudnak átállni.
A miniszterelnök szerint a magyar politika stabilitása világszerte ismert, elismert: kétharmados többség a parlamentben, bajtársi szövetség a Fidesz–KDNP-ben, villámgyorsan alkalmazkodhatnak.
Ha a helyén van és elég gyors az eszünk, és jól használjuk az erőnket, akkor egész Európában mi tudunk a leggyorsabban alkalmazkodni a változásokhoz, ez behozhatatlan versenyelőny, ezért is csípi oly sokak szemét.
Orbán Viktor megjegyezte, a zöldátállás kapóra jön, két legyet ütnek egy csapásra, élhetőbb lesz az ország, és kiszabadulhatnak az energiafüggőségből. A zöldenergiát meg kell termelni és tárolni kell, a kormány terve az, hogy megépítik Paks 2-t, Paks 1 üzemidejét meghosszabbítják, és felépítik a kisebb-nagyobb naperőműveket. Brüsszel is beletörődött, hogy az atomerőműveket is zöldtermelővé kell nyilvánítani. Orbán Viktor szerint megbokrosodott lóra emlékeztet a naperőműprogram, minden tervet és rekordot megdöntöttek.
A kormányfő leszögezte: az élet megy tovább, a munka folytatódik, és a feladatok idén sem lesznek egyszerűek. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy 2019 volt az utolsó békeév, ötödik éve kell embert próbáló nyomás alatt dolgoznia mindenkinek az országban. Rávilágított arra, hogy vannak eredmények,
amiket sikerült megvédeni, és vannak, amiket nem.
Szerinte a munkahelyeket sikerült megvédeni, és jelenleg legalább 300 ezer ember még bevonható a munakerőpiacra. És jelenleg többen jönnek haza, mint mennek el.
A kormány megvédte a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat is. „Sikerült visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit a baloldal vett el” – húzta alá. Varga Mihálynak megköszönte, hogy ebbe nagy erőfeszítéseket tett. Ugyanakkor elismerte, hogy nem sikerült megvédeni a gazdasági növekedést és az alacsony költségvetési hiányt. Az ikerdeficitet azonban sikerült elhárítani, aminek általában pénzügyi csőd a vége. Ebben Szijjártó Péternek köszönte meg a munkáját.
Orbán Viktor szerint amikor a nemzetállamok függetlensége, szuverenitása áll a világ nagy hatalmú pénz- és erőközpontjainak célkeresztjében, a kockázatok különösen nagyok.
Értékes tanulság, hogy az ökölvívás törvényei ma a politikában hasznosabbak, mint a baletté. Hiába vagy Mike Tyson vagy Ali, a politikában mindig csak egy ütésre vagy a padlótól.
A kormányfő a lényegnek azt nevezte, hogy a modern politika vastörvénye az alázat, a nemzetszolgálat személyes alázatot is követel: akármilyen magasan is vagy, egyedül sohasem lehetsz elég okos, nincs védett hely, még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni. A politikai hibát akkor is bosszantónak nevezte, ha van rá magyarázat, hát még ha nincs.
A kegyelmi döntés miatti felháborodást az növelte dühvé a jobboldalon, hogy ki nem kényszerített hibáról van szó. Ez olyan egyszerű, mint a faék: pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem. Ami felkorbácsolta a jobboldal dühét, az mérsékelje az indulatainkat: a lemondás elégtétel és példa az ország számára, esélyt adott Magyarországnak, hogy a bajból megerősödve kerülhessünk ki, és úgy is fogunk.
Orbán Viktor a tanulságokon túl a feladatok közé sorolta a gyermekvédelmi rendszer megerősítését, átfésülését, egészen az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig. Az áldozatok kálváriája kötelezi őket, hogy megerősítsék a gyermekvédelmi intézmények vezetését, felügyeletét, az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat, ezeket egy új gyermekvédelmi csomag formájában be kell nyújtaniuk. A baloldalt kétszínűnek nevezte, azt üzenve nekik, hogy ott majd vitézkedhetnek, lehet majd kapaszkodni.
Majd Orbán Viktort úgy folytatta, az igazságügyi miniszter a köztársasági elnök asszony döntését ellenjegyezte. Elkerülhetetlen, ugyanakkor szerinte igazságtalan a távozása.
Jó emberek is hoznak rossz döntéseket.
A kormányfő szerint ha létezne időgép, biztos abban, hogy kijavítanák a hibát. De ez nincs így, a kormányra vár, hogy kijavítsa az elkövetett hibát.
A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. A kegyelemnek helye nincs.
Orbán Viktor a lemondást követő vitáról azt mondta: a két távozó kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjének együttvéve. „Ha már beütött a baj, akkor annyi haszna legyen, hogy tanulunk belőle.” A szemünk előtt lezajlott dráma a kockázatokra emlékeztet – összegezte.
Orbán Viktor azzal nyitotta évértékelő beszédét, hogy a 2024-es év nem kezdődhetett volna rosszabbul:
Köztársasági elnök asszonyunk benyújtotta lemondását. Olyan ez, mint egy rémálom, mindannyiunkat megvisel. A tisztelt és nagyrabecsült, hazájáért és gyermekeinkért harcoló Magyarországot a nagyvilágban méltó módon képviselő elnökasszony távozott. Mindannyian úgy láttuk őt a tisztségben, mint aki oda való. A magyarok jobbik énjét, a jó tulajdonságainkat testesítette meg, családanya, aki kedves és felkészült, nem a férfiakkal szemben és nem az ő mércéjük szerint akarta bizonyítani rátermettségét. Ez nekem mindig imponált.
Orbán Viktor szerint Novák Katalin természetességgel mutatta meg, hogy a nők érzelem- és gondolatvilága nélkülözhetetlen a politikában is, mert férfi és nő külön csak fél, de együtt egy egész, akik képesek teljes, egészséges és boldog életet teremteni a családban és a hazában is.
Távozása, bár helyes, de nagy veszteség Magyarország számára. A lemondás oka, hogy egy gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény leplezéséért elítélt embernek elnöki kegyelmet adott. Döntését a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el és elutasította, márpedig az elnök legszebb és legnehezebb feladata a nemzeti egység fenntartása, ha ez bármilyen okból megbillen, akkor a helyreállítása is
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az elnök helyreállítani már nem tudhatta az egységet, ahogy az a lemondóbeszédéből is kiderült, az történt, aminek történnie kellett: a kibillent egyensúlyt helyreállítani, a felháborodás hullámait megszelídíteni, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnök hivatalba lépésével lehet. Orbán Viktor a kormánypárti frakcióktól azt kérte, hogy az elnök távozásának napján indítsák el az új elnök megválasztásához vezető eljárást.
A Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Varga Judit volt igazságügyi miniszter, országgyűlési képviselő, leendő EP-listavezető lemondásához vezető kegyelmi ügy kirobbanása óta egymást érik a tüntetések: február 9-én még Novák Katalin lemondását követelték a Sándor-palotánál, majd a köztársasági elnök bejelentésének napján is demonstrálók vonultak a hivatalhoz.
Február 13-án a Mi Hazánk Mozgalom fáklyás felvonulást tartott Bicskén a gyermekotthonnál, ahol momentumos ellentüntetők fogadták őket.
Ezt követően fenruár 16-án, pénteken „Odakint most szörnyek járnak – Kiállás az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért” címmel szervezett a Hősök terére demonstrációt több youtuber a kegyelmi ügy kirobbanása, valamint Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után.
A helyszínen nagyjából ötvenezres tömeg gyűlt össze, a környék is teljesen megtelt. A gyermekek védelme érdekében szervezett demonstráción részt vett és felszólalt többek között Osváth Zsolt, Szabó Márton, Tapasztó Orsi, Fancsikai Eszter, Pottyondy Edina és Gulyás Márton is.
Azahriah videós üzenetet küldött az összegyűlt tömegnek, a résztvevők ezenkívül pénzt gyűjtöttek az Utcáról Lakásba Egyesület számára, amely akcióval idáig több mint 60 millió forintot gyűjtöttek össze. Több tüntető a Fidesz-székházhoz vonult, ahol kormányellenes rigmusokat skandáltak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő február 16-án, pénteken először tartott sajtótájékoztatót a kegyelmi botrány kirobbanása, valamint Novák Katalin lemondása óta.
A miniszter úgy látja, Novák Katalin és Varga Judit „példamutatóan vállalták a felelősséget a kegyelmi ügyben”. Azt is ismertette, hogy a kormánypártok két héten belül új államfőt jelölnek, de előtte február 26-án el kell fogadnia a parlamentnek Novák Katalin lemondását. Az ellenzéki pártok szerint közvetlen államfőválasztásra lenne szükség a jövőben, amiről itt írtunk részletesebben.
Harminc napon belül bármikor lehet új államfőt választani, aki a megválasztását követő nyolc napon belül lép hivatalba.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy nem lesz közvetlen köztársaságielnök-választás, a kormánynak pedig nincs álláspontja a református egyház belügyeiről.
Kifejtette, hogy utólag is tévesnek kell nyilvánítani a bicskei ügy elítéltjeinek kitüntetéseit. Arról, hogy miért terjeszthették fel a pedofília miatt elítélt egykori intézményvezetőt 2015-ben a Bárczy István-díjra, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
„Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette. A gyerekek és a családok védelme mellett voltam, vagyok és leszek. Államfőként ma utoljára szólok önökhöz, lemondok a köztársasági elnöki tisztségről” – így hangzott, amikor február 10-én Novák Katalin lemondott a köztársasági elnöki posztról a kegyelmi ügyben hozott döntése miatt.
Ezzel egy időben Varga Judit – aki még igazságügyi miniszterként hagyta jóvá a K. Endre ügyében meghozott kegyelmi döntést – is közölte, hogy lemond országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről.
Balog Zoltán, aki az elmúlt néhány évtizedben számos pozícióban megfordult, többek között Orbán Viktor főtanácsadójaként, majd Novák Katalin kabinetfőnökeként is, hatévnyi tárcavezetői tevékenység után azért vonult vissza a politikától, hogy egyházi szolgálatot teljesíthessen.
2021 májusában szentelték fel a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspökévé, de ezzel együtt a politikától sem szakadt el teljesen: a kezdetektől fogva meghatározó alakja volt a most lemondott államfő tanácsadói testületének. Kormányközeli forrásokra hivatkozva elsőként a Direkt36 és a Telex írt arról, hogy Balog Zoltán volt az a személy, akinek a lobbizására Novák Katalin a kegyelem megadása mellett dönthetett, miközben a nyilatkozó források szerint Varga Judit tárcája ezt nem tartotta jó ötletnek.
A református egyház legfőbb törvényhozó testülete is összeült Balogh Zoltán helyzetének tisztázása miatt. Az ülésen a tisztségviselők 86 százaléka bizalmáról biztosította Balog Zoltánt.
A püspök végül – vélhetően a hatalmas közfelháborodás és közéleti nyomás hatására – február 16-án mondott le a lelkészi elnöki tisztségéről, amely a Magyarországi Református Egyház törvényei szerint csak a következő zsinat döntésével válik hatályossá.
Hogy hogyan is működik a kegyelmi döntés intézménye, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A politikai és a kulturális élet szereplői egyre nagyobb számban jelennek meg a Várkert Bazárnál, Orbán Viktor évértékelőjének helyszínén. A galériánkat itt találja.
Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal a botrány kirobbanása után bejelentést tett a bicskei pedofilügyben hozott köztársasági elnöki kegyelmi döntéssel összefüggésben. Ekkor szólalt meg először az ügyről, egyúttal alkotmánymódosítást nyújtott be.
Nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe vágni
– mondta Orbán Viktor az alkotmánymódosítás benyújtásáról szóló videóban.
Elmondta, hogy a módosítás lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.
A 2024-es év egy régen tapasztalt belpolitikai helyzettel indult. Nagy vihart kavart ugyanis Novák Katalin köztársasági elnök azon döntése, amikor kegyelmet adott annak a jogerősen elítélt egykori igazgatóhelyettesnek, aki segített főnökének eltussolni pedofilbotrányát.
K. Endre helyettese volt annak az igazgatónak, aki a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút is abuzált regnálása idején. A beosztott próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak.
Emiatt K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is.
NOVÁK KATALIN FERENC PÁPA LÁTOGATÁSÁRA HIVATKOZVA ADOTT KEGYELMET AZ ELÍTÉLTNEK, AKINEK AKKOR MÉG KILENC HÓNAP VOLT HÁTRA A BÜNTETÉSÉBŐL.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, ezt követően demonstráció volt a Sándor-palotánál, Orbán Viktor miniszterelnök pedig alkotmánymódosítást nyújtott be.
Orbán Viktor tavaly február 18-án tartotta meg huszonnegyedik évértékelőjét a Várkert Bazárban. Beszédében több fontos bejelentést is tett, köztük azt, hogy
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index percről percre tudósítása Orbán Viktor miniszterelnök 25. évértékelőjéről. A kormányfő várhatóan több témát is érint majd beszédében, így akár a Fidesz–KDNP kampánystratégiáját, kormányzati és politikai célokat, a világban zajló konfliktusokat, valamint a Magyarország előtt álló kihívásokat.
Emellett a magyar közéletet az utóbbi időben tematizáló, a bicskei pedofilügyben adott elnöki kegyelemről is bővebben beszélhet a miniszterelnök, ami mindeddig még nem történt meg.
Tartsanak velünk ezúttal is!