Index Vakbarát Hírportál

Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezennel véget értek az ünnepi programok, zárjuk sorainkat. Köszönjük olvasóink kitartó és megtisztelő figyelmét, tartsanak velünk a hétvégén is!

  • A szervezők Karácsony Gergely beszéde után békés távozásra szólítottak fel mindenkit, a rendezvény ezzel véget ért.

  • Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy egyre többen elégedetlenek a kormánnyal, de jócskán vannak olyanok, akik elégedetlenek az ellenzékkel is.

    Én is többet vártam magunktól, hogy nem azt fogjuk nézni, hogy ki közülünk a legnagyobb kicsi. Az önkormányzati választás azonban nem a pártokról szól, hanem a helyi közösségekről, hogy lesz-e még menedéke a köztársaságnak. A budapestieknek könnyű a választása, mert számukra a kormánynak semmilyen ajánlata nincs, csak hadüzenete, Budapest számukra bűnös város, ahol mindaz jelen van, aminek a tagadására a politikájukat építik.

    „Számukra a főpolgármester nem a budapestiek szóvivője, hanem a kormányé, öt év főpolgármester-helyettessége alatt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kitüntette a bicskei gyermekotthon vezetőjét” – utalt Szentkirályi Alexandrára Karácsony Gergely.

    A főpolgármester arra vállalkozott, hogy az életigenlő politikának rendelnek alá mindent, az egészségügytől az egészséges köztereken keresztül az egészséges lakhatáson át az egészséges levegőig, „folytatjuk a várost a 21. századra felkészítő szolgálatunkat, olyan várost építünk, amely mindannyiunk közös otthona lehet, ehhez június 9-én mindannyiunknak el kell menni szavazni, ha pedig így lesz, márpedig így lesz, akkor Budapest marad a köztársaság őre ebben a hazában. Éljen a szabadság, éljen a haza, éljen a köztársaság, éljen Budapest!” – zárta beszédét Karácsony Gergely.

  • Karácsony Gergely azt mondta a kormányoldallal összefüggésben, hogy a kegyelmet saját maguknak osztogatják. Hányszor kapott már kegyelmet valamelyik oligarcha, hányszor kapott kegyelmet a „vejedelem” (egyértelműen utalva Tiborcz Istvánra), vetette fel a főpolgármester, aki szerint, ha a kormányon múlna, akkor Putyin is kegyelmet kapna. A kegyelmi üggyel kapcsolatban azt is kijelentette:

    A rendszer leleplezte magát, recseg és ropog, egyszer vége lesz.

    Karácsony Gergely nem tudja, hogy mikor, de azt látja és érzi, hogy a magyarok fellázadtak és visszafoglalják a hazájukat. Szerinte Budapest őrzi a szabadság lángját, köztársaságot teremt, miközben az országban magánérdekek uralkodnak.

    Ma az állam köztársaság helyett legfeljebb részvénytársaság.

    A köztársaság ügye azonban ott van a tanárok és a diákok mozgalmában, a szakszervezetekben, polgárjogi mozgalmakban, és sok ezer civil közösségben. Kiállnak a közös ügyekért, az önzőség helyett az önzetlenséget választják, lélekben még ma is a köztársaság polgárai.

    Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a szabad önkormányzatokban is ott van a köztársaság, visszaszerzik a településeket a hatalomtól, ma Budapesten nem az ellenzék, hanem a budapestiek vannak hatalmon, mert Budapest köztársaság. Nem akar hátat fordítani az országnak, épp ellenkezőleg, Budapest tudatában van a felelősségének,

    a köztársasági gondolatnak akarnak menedéket nyújtani, hogy legyen visszatérni akkor, ha egész Magyarországot köztársasággá teremtik.

  • Karácsony Gergely azzal kezdte beszédét, hogy Alekszej Navalnijt a világ szabadabb részén mindenki tisztelte. Tisztelték az embert, „aki a jog és az erkölcsi igazságok védelmében vette fel a harcot. Annyira szerette a hazáját, hogy hazament oda meghalni. Pontosan tudta, hogy mi vár rá a putyini Oroszországban. Börtön és halál. Amikor a magyar parlamentben egy perc csenddel adóztak Navalnij emlékének, akkor a kormánypárti képviselők nem álltak fel”.

    A szabadság eszméi hozzánk mindig nyugatról érkeztek, az azt eltipró fegyverek mindig keletről. Ezek a fegyverek ölték meg Petőfit, fojtották vérbe az 56-os forradalmat. Azok, akik ma Putyint választják Navalnij helyett, akármiről is szónokolnak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, akármennyi nemzeti színű zászlót lobogtatnak, azok nem a magyar szabadságért harcolnak. Nem a magyar szabadságért küzdenek, hanem a sajátjukért, hogy azt tehessenek velünk, magyarokkal, amit csak akarnak. Nekünk nem kell annyira bátornak lennünk, mint Navalnij volt, Magyarország nem Oroszország, még

    – közölte Karácsony Gergely, úgy vélekedve, hogy épül a zsarnokság, szerinte itt az ideje, hogy elkezdjék visszafoglalni a saját hazájukat, mert ahogy a mondás tartja, gyáva népnek nincs hazája.

    A főpolgármester azzal folytatta, hogy tisztelet a bátraknak, tisztelet Ádám Zoltánnak, tisztelet a diákoknak, tisztelet azoknak, akik nem várnak másra, akik kiállnak a maguk és mások igazáért, tisztelet például a bicskei gyermekotthon két volt munkatársának, akik áttörték a hallgatás falát.

    Bő tíz évvel ezelőtt senki nem hallgatott rájuk, sem az akkori fővárosi vezetés, sem a kormány, sem a rendőrség, de később az elfojtott igazság olyan erővel tört a felszínre, hogy beleremegett a rendszer. Az, hogy Magyarország ma már nem köztársaság, abból látszik, hogy olyan elnöke lehetett, aki kegyelmet adott egy pedofil bűnsegédnek. Ez nem a rendszer hibája, ez a rendszer maga, mert a talpáról a feje tetejére fordított Magyarország ma nem köztársaság, legfeljebb magán-. A kormány kevés őszinte mondatai közül való, hogy reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásaival a kormány nem foglalkozik

    – mondta Karácsony Gergely.

  • Julia Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye videóüzenetet küldött Karácsony Gergelyék nagygyűlésére, amelyben úgy fogalmazott, „Alekszej nagyon egyszerű dolgokért harcolt: szólásszabadságért, tisztességes választásokért, demokráciáért, a korrupció és a háború nélküli élethez való jogért”.

    Julia Navalnaja úgy látja, a férje rendkívül erős és nagy hatású ember volt, emberek milliói álltak mögötte, „Putyin nem tudott volna egyedül megbirkózni vele. Sajnos kiderült, hogy az egyik politikai cinkosa Orbán Viktor, ezt ti mindenkinél jobban tudjátok”. Julia Navalnaja szerint a háború is azért indulhatott el, mert Vlagyimir Putyin tudta, hogy vannak olyan szövetségesei Európában, akik segítenek aláásni az egységet.

    „Putyin érinthetetlennek gondolja magát, elnöksége alatt Oroszország a szabadságjogok felszámolásának útjára lépett. Apránként, lépésről lépésre, mindig valamilyen ürüggyel megfosztották az oroszokat a gyülekezési szabadságtól, szólásszabadságtól, tisztességes választásoktól és a független médiától” – mondta Julia Navalnaja, hozzátéve:

    Szomorú és fájdalmas látni, hogy hasonló dolgok történnek Európa számos országában, még a ti gyönyörű Magyarországotokon is. Ezért vagyok olyan boldog és büszke, hogy ti ez ellen harcoltok.

    Julia Navalnaja hangsúlyozta: „Putyin nem Oroszország. Oroszország nem Putyin. Oroszország az a több tízezer bátor ember, aki tiltakozik a kormány és a háború ellen. Oroszország az, akik most több ezer virágot visznek a férjem sírjára. És Magyarország sem Orbán. Ezért vagytok ma itt. A demokratikus Magyarországnak vannak szövetségesei.”

  • Ádám Zoltán, a Corvinus egykori egyetemi docense azt mondta, hogy az elmúlt évek oktatási mozgalmai jó válaszok voltak a demokráciadeficitre. Hibernálódott a magyar demokrácia, de az újraélesztésében Karácsony Gergelyék miatt is reménykedni lehet.

    Ádám Zoltán arról is beszélt, hogy hol tart ma az ország, hogy jutott oda, ahol tart, és szerinte hogyan lehet innen továbbjutni. Szerinte fordulóponton van az ország, a kegyelmi botrány az Orbán-kormány őszödi beszéde. Leleplezte magát az akkori (2006-os Gyurcsány-) és a mostani kormány is. Novák Katalin és Varga Judit a kegyelmi üggyel „védhetetlen gólt lőttek a hálójukba”, a „rezsim tizennégy éves fennállása óta” ez volt a legsúlyosabb morális ügy. Ádám Zoltán hozzátette: a rezsim története során talán először ismerte be, hogy vállalhatatlan döntés született.

    A kormány privatizálta az országot, azt hiszik mindent megtehetnek. Mint Ádám Zoltán kifejttette: a Corvinuson is ez történt, az egyetemi csúcsvezetés iránti hűség lett a lényeg. Arról is beszélt, hogy a kúriára megy a kirúgása miatt. Minden úgy alakult az ügyében, ahogy az orbáni rendszerben történik; távolodunk a civilizált országok közösségétől; ki kell mondani az igazságot.

    Ádám Zoltán szerint kevés a hiteles szereplő, aki alternatívát tud nyújtani, a demokrácia újjáéledését csak demokratáktól várhatjuk.

    Nem elég demokrataként viselkedni, de komolyan vehetőnek is kell lenni.

    Az ellenzéki vezetésű főváros munkáját méltatta, majd úgy fogalmazott:

    A főváros talán minden más politikai szereplőnél többet tett az elmúlt években a szabad és demokratikus Magyarország alternatívájának felmutatásáért. Pride-zászlóval, ukrán zászlóval, működőképességgel, az Alekszej Navalnij emléke előtti tisztelgéssel. Van tehát mit veszítenünk, és nekünk magunknak kell döntenünk, hogy a számunkra rendelkezésre álló alternatívák közül melyiket választjuk.

  • Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet: a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie – írja az MTI.

    Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főtéren összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban.

    A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit.

    A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.

    „Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti, és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

    Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni.

    Eltemettek bennünket '48-ban, '49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út

    – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

    Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese, és ne vesztese legyen.

    „Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.

  • A Magyar Kétfarkú Kutya Párt hídfoglalásán elsőként Le Marietta, az MKKP EP-listavezetője beszélt, aki kiemelte, ő azért megy Brüsszelbe, hogy elindítsa Európa kutyapártosodását. „Az a baj, hogy Magyarországon mindenki a messiást várja, pedig több ezer sz.rlapátolóra lenne szükség ahhoz, hogy ez az ország végre jobb hely legyen” – fogalmazott a listavezető, aki szerint a cselekvés az első, nem bonyolult szabályokról akarnak vitázni, hanem a cselekvéshez való visszatérést akarják elérni. 

    Majdnem annyian vagyunk, mint Magyar Péteren

    „Majdnem annyian vagyunk, mint Magyar Péteren” – ezt már Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere mondta a rendezvényen. A politikus arról beszélt, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt immár nem egy viccpárt, szerinte jó kezekben lesznek a mandátumok, amelyek oda kerülnek. Baranyi szerint nem csoda, hogy elfordulnak a választók az ellenzéki pártoktól, a legtöbben inkább elfordulnak az egésztől. „A megoldás éppen ennek az ellenkezője. Azokkal kell együttműködni, akiknek még hisznek az emberek” – tette hozzá, kiemelve: uniót kell kötni az Unióval. 

    Az utolsó mondatára a rendezvény házigazdája és a párt EP-listájának negyedik jelöltje, Bruti megjegyezte: unióra léphetnének Jamaicával is, mert vannak szép növényeik. 

    Törley Katalin – a Kutyapárt és a Tanítanék mozgalom EP-képviselőjelöltje arról beszélt, hogy a szabadságot az Európai Unió, az európai lét jelenti. „Ott van szabadság, ahol biztonságban érezhetjük magunkat, és nem az határozza meg a jövőnket, melyik település melyik utcájába születtünk. Ahol a tanítványokért kiálló tanárokat nem rúgják ki.” 

    Kifigurázták Magyar Pétert is

    A rendezvény végén Döme Zsuzsanna és Kovács Gergely, a párt társelnökei is színpadra léptek. Kovács azzal kezdte, hogy mindenkitől elnézést kérnek az elmúlt napok eseményeiért, a lemondásukért, majd visszatérésükért. „Szerettünk volna egy ütős kampánynyitót csinálni, de nem volt semmire sem pénzünk” – mondta Kovács, amire Döme azzal reagált, hogy mostantól a választásokig néhány naponta, rendezetten fognak lemondani, majd azt visszacsinálni. 

    A pártelnökök minden bizonytalant szeretnének megszólítani, a rezsicsökkentés károsultjait, a kiábrándult fideszeseket és a kiábrándult fidszesekből kiábrándult Mi Hazánk-osokat, a KDNP-ben csalódott fideszeseket, a bányászanyákat és a gyermekvédelmi törvényben csalódott reformátusokat is. Kovácsék ezután kifigurázták Magyar Pétert is. Ismertették állítólagos programját, amelyben olyan tételek szerepelnek szerintük, mint, hogy „csomó mindenki lopjon kevesebbet”, „Rogán Antal csináljon valamit”, és „legyen Magyarországon még több párt”. 

    Csökkenteni kell a nyugati béreket

    A pártelnökök szerint a magyar fiatalokat azzal lehetne itthon tartani, ha „a magyar kormány azonnal csökkentené a nyugati és a romániai béreket is, de emellett szuverenitási gyorstesztet is be kellene vezetni a napi szinten Ausztriába ingázóknak. Csádban pedig legyen kötelező magyar nyelvoktatás”.  

  • Aschenbrenner Lili a Fridays For Future Magyarország részéről Karácsony Gergelyék nagygyűlésén többek között arról beszélt, „nekem magyarnak lenni az az érzés, amikor külföldről minden probléma ellenére is hazavágyom Magyarországra. Tudom, hogy bárhol vagyok, sehol nem érzem magam úgy otthon, mint itt. Otthon érzem magam, amikor sétálok Budapest utcáin, amikor kéktúrázom a hazai erdőkben, amikor strandolok a Balatonnál. Otthon nekem Adytól a Föl-föl dobott kő”.

    Mindenkinek mást jelent a magyarság, de a közös múltunk, jelenünk és jövőnk összeköt minket, hiszen egy országban élünk. Ha van is, ami széthúz bennünket, az élhető jövőnk építésének kérdése nem lehet ilyen. Mi, diákszervezetek évek óta pontosan ezért dolgozunk. Hogy hozzáadjuk, amit tudunk, a közös jövőnkhöz. Mert igenis fontos, hogy helyi szinten igényeinknek megfelelően alakítsuk környezetünket és társadalmunkat. És igenis jogunk van beleszólni a ma születő politikai döntésekbe, mert ezek a döntések rólunk is szólnak

    – hangsúlyozta Aschenbrenner Lili.

    Perlaki-Borsos Noel (Egységes Diákfront) beszéde elején kifejtette: „20 éve élek itt. Amióta az eszemet tudom, azt érzem, hogy ez az egész egyáltalán nem rólam szól. A nevemben döntenek. Azt mondják, értem tesznek így, érted csinálják úgy. Azt harsogják, hogy egyek vagyunk, véleményünket, hitünket magukénak tulajdonítják, mégis – valójában semmi közöm az egészhez.”

    Miért vagyunk hát itt? Most épp nem vernek minket a várban, ez nem lesz címlapkép

    – fogalmazott Perlaki-Borsos Noel, hozzátéve: „Egy biztos: itt vagyunk. Azért, mert fontos, azért, hogy szóljunk. Szóljunk, mert itt élünk, de szóljunk azokért is, akik nem szólhatnak. Szólunk, mert ha nem tennénk, minek élnénk itt?”

    Azokat a jelölteket, akik elfogadják a végleges programjukat, támogatni fogják az önkormányzati választáson, de ha bárki megszegi ígéretét, az ellen tüntetni fognak, legyen akármilyen színű a pártja.

    Schermann Fruzsina (ADOM Diákmozgalom) úgy látja, „nekünk, magyaroknak van egy közös megélésünk. Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, lakhatás vagy egészségügy. Olyanban, ahol ingerültek a családi ebédek, ahol feszültséget kelt diákként a tanároddal beszélgetni, és sokszor nehéz kiállni magadért, másokért. Olyan kevés lehetőség van bármilyen módon fellépni, s amit tehetünk is, csepp a tengerben. Sokan gondoljuk, külföldre költözünk, és magunk mögött hagyjuk szeretett hazánk megoldhatatlannak tűnő problémáit. Be kell látni, bármelyik nap elmehetnénk, egyszer lehet, el is fogunk. De amíg itt vagyunk, miért ne adnánk egy még egy esélyt?”.

    Amíg itt vagyunk, tehetünk azért, hogy ne kelljen elmennünk. A legyőzöttség egy ideiglenes állapot, a feladás teszi véglegessé. És a feladás nem opció

    – szögezte le Schermann Fruzsina, hozzátéve: „Mi magunk vagyunk a változás.”

    A három mozgalom blanketta nevű kezdeményezéséről itt írtunk bővebben.

  • Karácsony Gergelyék gyűlése a Szabad sajtó útján a Himnusszal indult, majd Nagy Zsolt színész Petőfi Sándortól a XIX. század költőit szavalta. Ezekben a percekben diákok beszélgetnek a színpadon, a főpolgármester 18 óra körül kezdi beszédét. Előtte felszólal Ádám Zoltán, a Corvinus Egyetem korábbi docense, valamint Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikus özvegye.

  • A Mi Hazánk Mozgalom a Pilvax közben tartotta megemlékezését a nemzeti ünnepen, néhány százan gyűltek össze, a párt szokásához híven elsütöttek egy ágyút is. Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke, az Országgyűlés alelnöke azzal kezdte beszédét, hogy ezekben az években dől el, milyen jövője lesz Magyarországnak. 

    Ádáz küzdelem dúl a nemzetben gondolkodó magyarok és a végtelenül kapzsi, globalista pénzemberek között. A döntés az önök kezében van

    – fogalmazott Dúró Dóra, aki egy képzeletbeli, Carlos Mendoza névre keresztelt vendégmunkás példájával szemléltette, milyen jövő várhat az országra. Szóba került homoerotikus sorozat pluszpénzért a Netflixen és akkumulátorgyár is, ahol a WHO által kötelező védőoltást kell felvenni. Hongkong-szupermarket, vénaszkenner, műhús, GMO-s ukrán gabona – néhány hangzatos kifejezés még, ami elhangzott a beszédben.

    A Mi Hazánk által elképzelt jövőt egy gyermek fiktív naplóbejegyzésével mutatta be. Egy ötgyermekes család ünnepel születésnapot, ahol a nagyszülők is jelen vannak, kivéve az egyik nagymama, aki egy előzetes szűrővizsgálat után egy héttel kés alá feküdt, a műtét sikeres volt. Tehát az egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztését és a várólisták rövidítését ígérné a Mi Hazánk. 

    Később a Hangya ABC és a termelői méz jön a sztoriban, amivel a Mi Hazánk a hazai gazdák és magyar termékek, önellátó családi vállalkozások preferálását hangoztatja. A kiskereskedelmi multik visszaszorítását is vizionálja a Mi Hazánk, valamint a vallás előtérbe kerülését – az asztali áldáson keresztül. 

  • Beszéde végén Magyar Péter kiemelte, ígéri, hogy a hazára büszke lesz minden magyar, itthon és szerte a nagyvilágon. Óriási munka előtt állnak, hogy

    egy ütőképes, de ütésálló politikai erőt építsenek, amely képes visszaadni a reményt.

    A mai naptól él a Talpra Magyarok Közösségének honlapja, elkezdenek közösségként és később majd pártként funkcionálni. Mindenkit vár ebbe a közösségbe.

    Magyar Péter kijelentette:

    nem küldték, hanem ő jött, mert úgy érezte, hogy eddig, és ne tovább.

    Ahogy most eljöttek a március 15-i eseményére azok is, akik úgy érezték, hogy változtatni kell.

    Óriási feladat előtt állnak, csak együtt, egy csapattal sikerülhet megváltoztatni az országot. Magyar Péter hozzátette: azon lesznek, hogy példamutató emberek kerüljenek a közösség élére.

    Álmok nélkül nincs jövő. Egy békés, összetartó Magyarország az álmuk, ahol a reménytelenség helyett remény, az önkény helyett szabadság, az irigység helyett összefogás van.

  • Magyarország és az EU kapcsolatával összefüggésben Magyar Péter elmondta: tévesnek tartja azt az ellenzéki felfogást, hogy évek óta azt képviselik, Brüsszel fagyassza be az országnak járó forrásokat. Érti, hogy miért van ez (utalt az uniós pénzek korrupt felhasználására), de nem ez a megoldás, ezeknek a pénzeknek be kell jönnie, mert különben az ország versenyhátrányba kerül. A megoldás, hogy hatékonyan kell ellenőrizni az uniós források elköltését.

    Nyolc évig volt a magyar kormány brüsszeli diplomatája, és látta, hogy igaz, valóban uralkodik egy kettős mérce Brüsszelben, ugyanakkor kritikusan, de konstruktívan kell együttműködni Brüsszellel.

    Európa a világ egyik legélhetőbb része, Magyarország és Európa nem választható külön, bármilyen hibái is vannak az EU-nak, mi ennek a klubnak vagyunk a tagjai.

    Arról is beszélt, hiába betonozta be magát a kétharmados kormányoldal, és költ százmilliókat propagandára, választáson legyőzhető. „Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!” – idézte Petőfi Sándort.

    Magyar Péter azt is mondta: ha a magyar választók végre látnak egy valós, őszinte, egyenes, szélsőségektől mentes erőt, akkor a politikai váltógazdaság és mocsár után

    van remény a változásra, talán gyorsabban, mint azt sokan gondolnák.

  • Magyar Péter beszédében bejelentette:

    Az én ajánlatom a következő: létrehozzuk azt a középen álló politikai erőt, amely leszámol a mesterségesen fenntartott szekértábor-logikával, amelyhez csatlakozhat minden jó szándékú magyar ember, aki a hazájáért kíván dolgozni. A mai napon útjára indítjuk a Talpra Magyarok közösségét. Rövidesen bejelentem az ehhez kapcsolódó politikai pártot is, amellyel és a ti segítségetekkel visszavesszük a hazánkat, a jelképeinket, a kifejezéseinket, és közösen felépítünk egy modern, európai Magyarországot, ahol mindenki egyenlő, és valóban minden magyar ember szava számít.

    Olyan hazát hoznának létre, ahonnan nem elmennek a tehetséges fiatalok, hanem ahova még a külföldiek is szívesen jönnek élni, minden a hiten, a jó szándékon, az elszántságon múlik.

    Magyar Péter nemzeti minimumként tizenkét pontot sorolt fel:

    1. Az egészségügy rendbetétele, ehhez a pluszforrások biztosítása.
    2. Az oktatás szabadságának visszaállítása, a kor követelményeinek megfelelő oktatás biztosítása.
    3. A környezetvédelem és a fenntarthatóság prioritásként való kezelése.
    4. A közpénzen folytatott propaganda megszüntetése, a közmédia függetlenségének biztosítása.
    5. A kétharmaddal megszavazott funkcionáriusok menesztése, példaként többek között a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevőszéket említette.
    6. Az ügyészségek politikai befolyásolástól független működése. Hatékony és gyors igazságszolgáltatás.
    7. A korrupció elleni zéró tolerancia, az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozás.
    8. A nemzeti érdekeket figyelembe vevő, Magyarország szuverenitását védő, de konstruktív párbeszéd az EU-val és a NATO-val.
    9. A nemzeti vagyon különböző közérdekű alapítványokba történő átjátszásának teljes körű felülvizsgálata és azonnali leállítása.
    10. Olyan gazdasági és életkörülmények biztosítása Magyarországon, hogy a fiatalok elsődleges célja ne a végleges nyugatra vándorlás legyen, és a kint élők valós lehetőségként számoljanak a hazaköltözéssel. A valódi demográfiai fordulathoz az összes szükséges döntés meghozatala, igazi bérlakásépítési program beindítása.
    11. A magyar kkv-k és gazdák védelme, támogatása.
    12. A nyugdíjasok emberhez méltó életének biztosítása, az elesett, perifériára szorult társadalmi csoportok megsegítése, felzárkóztatása, és a beteg gyermekeiket egyedül nevelő családok támogatása.

    Magyar Péter nem ígér örök életet és ingyen sört, nem vár se vért, se verejtéket, se könnyeket, azt reméli, hogy együtt, jókedvűen, egymást meghallgatva, egymásban bízva, tégláról téglára építenek egy új hazát, egy modern, európai Magyarországot.

  • Magyar Péter szerint azonnali és radikális változásra lesz szükség az oktatásban és az egészségügyben, követelik a teljes oktatási rendszer reformját a szakmai szervezetek bevonásával és minden érintett meghallgatásával, ha pedig „valaki nem képes belátni, hogy nem a poroszos, lexikális tudásra építő modell szolgálja a gyermekeink és ezzel az országunk jövőjét akkor bizonyosan alkalmatlan a feladatára”.

    Egy új kormányt emlegetve arról beszélt, hogy kiemelt feladat az oktatás szabadságának és a tanárok megbecsültségének visszaadása, a való életre képeznék a diákokat. Létrehoznák az önálló oktatási és kulturális minisztériumot. Az egészségügyet is átalakítanák, a propagandára szánt összeg „jó alapot teremthet az egészségügy rendbetételére”, létrehoznák az önálló egészségügyi és szociális minisztériumot is.

    Magyar Péter az eutanáziáról elmondta, ha másból nem, Karsai Dániel küzdelméből mindenki értesülhetett a kérdés jogi, etikai aspektusairól, „mi azt mondjuk, hogy a társadalmi viták és a valódi konzultációk pont azért lennének hasznosak, hogy az ilyen fajsúlyú kérdésekben ne néhány szavazógombként funkcionáló képviselő mondja ki a végső szót”.

    Megjegyezte azt is, hogy „a magyar kormány nem beszél a gyermekvédelmi terület finanszírozásának rendezéséről, de még odáig sem jutottak el, hogy bocsánatot kérjenek a bicskei áldozatoktól”.

    Az orosz-ukrán háborúról úgy fogalmazott, hogy „az egyetlen támogatandó magyar álláspont az, hogy hazánknak ki kell maradnia a háborúból és segítenie kell a menekülteket, ugyanakkor nem megkerülhető annak a kimondása, hogy az agresszor Oroszország, jogos Ukrajna területvédő harca, viszont nem nézhetjük el nekik a magyar kisebbségek jogainak korlátozását. Magyarország biztonsága szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy hazánk ismét megbízható NATO-szövetségesnek számítson”.

    Magyar Péter arról is beszélt, hogy a kormányzat leépítette a környezetvédelmet, „olyan képviselők, olyan miniszterek, akik a magyar emberek képviseletéről papolnak, megakadályozzák, hogy az akkumulátorgyárak építése ügyében érdemi, szakmai vitára kerüljön sor és az érintett helyi lakosok tájékoztatást kapjanak. A minimum a legszigorúbb előírások betartása".

  • Magyar Péter arról beszélt, hogy Magyarország az EU-ban nem felzárkózott, hanem leszakadt; ha pedig egy kormány nem tudja az uniós forrásokat érdemben felhasználni, akkor végképp a legszegényebb nemzet leszünk az EU-ban, „a leggazdagabb oligarcharéteggel”.

    „Hol vannak a hiányzó pénzek?” – tette fel a kérdést Magyar Péter, majd meg is válaszolta: tőkealapokban, jachtokban, külföldi számlákon.

    Magyar Péter kijelentette: az új kormánynak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez, meg kell erősíteni az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzését, és le kell váltani a jelenlegi legfőbb ügyészt, hogy utódja a vádhatóságtól függetlenül, politikamentesen lássa el feladatait

    Azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány legfontosabb üzenete a családtámogatás, mégis tavaly született a legkevesebb gyermek az országban; a valóság az, hogy a támogatások ellenére a negatív spirálból nem sikerült kitörni; hiányoznak az országból a külföldre távozó honfitársaink és a külföldön megszülető magyar gyermekek tízezrei. Hozzátette: 20-30 év múlva a vidék elnéptelenedik.

    Ahhoz, hogy a fiatalok megfontolják a gyermekvállalást, először saját jövőjükben kellene bízniuk. [...] Ahhoz, hogy a fiatalok életük legszebb kalandjukba belevágjanak, békés, élhető országra lenne szükség, ahol stabilitás és kiszámíthatóság uralkodik, egy inspiráló jövőképpel.

    Magyar Péter kritizálta, hogy a eltörölték a szabad orvosválasztást, szerinte az életünk minden aspektusáról őszülő halántékú, pocakos férfiak döntenek.

    A magyar kormány családpolitikája részsikereken kívül csak elfogyó Magyarországot tud felmutatni. Olyan új politikáról beszélt, amely olyan országot teremt, ahol akarnak és mernek gyermeket vállalni a fiatalok.

  • Orbán Viktor miniszterelnök beszéde után a belvárosban találkozott Bayer Zsolt publicistával Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési frakcióvezetője és Orosz Anna, a párt frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikusok a pedofilbotrányról szerették volna kérdezni Bayer Zsoltot, valamint egy pólót is vittek neki.

    Nem jártak azonban sikerrel, mert Bede Zsolt, a Vadhajtások.hu vezetője megakadályozta törekvésüket, sőt Bedő Dávidról letépte a kokárdát, és a Momentum közlése szerint le is köpte az ellenzéki képviselőt. Az esetről videó is készült:

  • Magyar Péter szerint az 1848-as szabadságharc hősei a bátorságon túl példát mutatnak nekünk összetartozásból, hogy származásra, világnézetre és társadalmi rangra tekintet nélkül a legfontosabb összekötő kapocs a magyar nemzethez való tartozás. Megtanították azt is, hogy sosem szabad elveszteni a reményt, sosem szabad elfogadni, hogy valamin nem lehet változtatni.

    „Mutassuk meg, hogy mi, konzervatívok, polgári demokraták, szociáldemokraták, liberálisok elsősorban magyarok vagyunk. Mutassuk meg hogy közösen képesek vagyunk megváltoztatni hazánk jövőjét és egy szuverén, modern polgári Magyarországot építeni. Hiszem és tudom, hogy a magyarok többsége egyetért velem abban, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok, nem a Tiborcz Istvánok, nem az oligarchák és még csak nem is a Döbrögik országa. Hanem a Hunyadiak, az Arany Jánosok, a Márai Sándorok és a Ludas Matyik hazája” – fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve:

    Semmi sem mehet úgy tovább, mint az utóbbi harminc évben. Morális, politikai és gazdasági válság van Magyarországon. A magyar emberek többségének megingott a bizalma az országot harminc éve irányító teljes politikai elitben. A magyar emberek már nem hisznek az országot saját hűbérbirtokként kezelő kormányzati szereplőknek és a szintén kompromittálódott ellenzéki politikusoknak.

    Magyar Péter szerint kialakult egy kör, „ahova csak százmilliárdos vagyonnal lehet bekerülni, ahol összefonódik a politika és a gazdaság, ahova ellenőrizhetetlenül vándorolnak a nemzeti kincseink”.

  • A súlyos betegséggel (ALS-sel) diagnosztizált, az eutanázia jogáért küzdő alkotmányjogász, Karsai Dániel egy Facebook-posztban üzente meg a saját 12 pontját március 15. alkalmából.

    A jogász egy videóban mondta el, hogy mik azok a dolgok, amelyeket ő követelne: 

    1. A valódi nemzeti egység megteremtését! Nincs olyan, hogy nemzeti oldal! Csak a nemzet oldala létezik, amibe minden nemzet- és honfitársunk beletartozik, világnézettől függetlenül. Március 15-én mindenki büszkén viseljen nemzeti színű kokárdát!
    2. Közös ügyeink intézésének alapja legyen az emberi méltóság! Az emberi méltóság sérthetetlen alapjog, amely az emberi létezés értelmét adja.
    3. Emberhez méltó egészségügyi ellátást mindenkinek! A gyógyítás mellett a kezelésnek mindig célja a szenvedés enyhítése. A beteg emberi méltósága nem csorbulhat. Ebből következik az élet végi döntések meghozatalának joga is. 
    4. Védjük meg a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait! Követeljük a gyermekvédelem és idősellátás azonnali és teljes felülvizsgálatát. Nem pusztán a törvényekét, mert az csak halott szó papíron. Magát a rendszert. 
    5. Rendeztessék a magyar közoktatás helyzete! Egy nemzet sikere a kiművelt emberfők, kritikus elmék sokaságában rejlik.
    6. Állíttassék vissza a magyar felsőoktatás függetlensége! Ennek első lépése az álalapítványok azonnali megszüntetése. 
    7. A magyar kultúra támogatása a világnézeti függetlenség talaján álljon! Színházcsinálók, zenészek, írók, filmkészítők hatalomhoz dörgölőzése nem lehet kulturális alap. 
    8. Állíttassék vissza a sajtó szabadsága! Fel kell számolni a központi irányítású nyilvánosságot, hogy a különböző vélemények megfelelő eséllyel juthassanak el minden magyarhoz. Különben a látszólag szabadon kimondott vélemény is pusztába kiáltott szó marad. Ennek első lépése, hogy hozzanak létre független köztévét és -rádiót, mely sokszínűségtől és nem kormánypropagandától hangos. 
    9. Végleg váljon el egymástól az öt hatalmi ág, hogy képesek legyenek egymás ellensúlyozására, ellenőrzésére! A jogalkotó, végrehajtó, bírói, gazdasági, információs  hatalom nem összpontosulhat egy kézben.
    10. Állíttassék vissza a demokratikus intézmények valódi működése! Különösen a parlament, az igazságszolgáltatás, a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság függetlensége és szakmaisága. 
    11. Valósítsuk meg végre a Szent István-i álmot! Csatlakozzunk véglegesen a fejlett európai nemzetek közösségéhez. A nemzeti karakterünk feladása nélkül, de ellenállva a hideg keleti szeleknek is. Az Európai Unió nem ellenség, hanem a legcsodálatosabb európai vívmány. Fejlesszük tovább. 
    12. Foglaljuk mindezt egy új, gyémántszilárdságú, valódi konszenzuson alapuló alkotmányba, amelyet népszavazás erősít meg! 

    „Hajrá Magyarország, hajrá határon inneni és túli magyarok! Szép és napsütéses Március 15-ét mindenkinek!” – írta a Facebook-posztban Karsai Dániel, akinek a videója alább meg is tekinthető:

  • Magyar Péter rendezvényén Péter Petra műsorvezető után Kálóczi Réka énekelt, majd Madarász Éva és Epres Attila olvastak fel a Magyar Péterhez érkezett üzenetekből. Ezután Nagy Ervin színész elszavalta a Nemzeti dalt.

  • A hangzatos politikai kinyilatkoztatások előtt spontán technobulit tart hídfoglalással egybekötve a fővárosi Szabadság hídon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Az utóbbi időben kisebb válságba került szervezet rendezvénye egyelőre inkább hasonlít egy vidéki majálisra. Hamarosan kezdődnek majd a beszédek. A következő felszólalókra lehet ott számítani: 

    • Le Marietta – a Kutyapárt EP-listavezetője;
    • Baranyi Krisztina – Ferencváros polgármestere;
    • Juhász Veronika – önkormányzati képviselő, II. kerület, EP-képviselőjelölt;
    • Törley Katalin – a Kutyapárt és a Tanítanék mozgalom EP-képviselőjelöltje;
    • Döme Zsuzsanna Suzi – társelnök, Ferencváros alpolgármestere;
    • Kovács Gergely – társelnök, a XII. kerület polgármesterjelöltje.

    Nézze meg a helyszínen készült képeinket. 

  • Délután három órára nagyjából megtelt az Andrássy út a Bajcsy-Zsilinszky út és az Operaház között, ahol Magyar Péter tart ellenzéki demonstrációt. 

  • Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai, valamint 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában – írja az MTI. 

    „Az OSZK kiemelt feladata a magyar nemzeti identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzése és azok bemutatása” – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára pénteken a Budavári Palotában, ahol a nemzeti ünnep alkalmából nyílt nappal várja a családokat a nemzeti könyvtár. 

    Vitályos Eszter az OSZK ünnepi sajtótájékoztatóján igazi szenzációnak nevezte, hogy újabb páratlan kultúrkincsek válnak minden magyar számára hozzáférhetővé az online térben: Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá több mint ezer fotográfia a 19. századból, köztük az Egressy család dagerrotípiái.

    Az OSZK közleménye szerint a nemzeti ünnepen Kölcsey Ferenc esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkáinak kivonatait és fontos kritikáit tették közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Most látott napvilágot hat verstöredék-vázlat is, amelyet még Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismer.

    Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia költőként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. 89 verse és 85 levélből álló levelezése mostantól szintén olvashatók a Copia-gyűjteményben – emelték ki a közleményben.

    A Fotótér legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban.

  • Nemsokára kezdődik az Andrássy úton Magyar Péter ellenzéki demonstrációja. Tudósítónk szerint már nagy a készülődés, óriási a rendőri jelenlét, ám érdeklődőből még csak alig kétszázan vannak a helyszínen, lassan gyűlnek a szimpatizánsok.  

  • A ’48-asok üzenete világos és egyértelmű ma is: nincs megalkuvás, ugyanis ha megalkuvóvá válnánk, és beérnénk kevesebbel, hitványabbal, mint amik lehetnénk, akkor méltatlanná válnánk önmagunkhoz, és méltatlanná válnánk magyarságunkhoz is – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Pátyon.

    A politikus, aki a térség – Pest vármegye 2. számú választókerületének – Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője is, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a szabadsághoz, ami a magyaroknak a génjeiben van, béke és biztonság kell, illetve hogy a legalapvetőbb közösség, a család és a legfontosabb, a gyermek rendben legyen.

    Hozzátette, hogy az ősök által kivívott szabadságot ma is veszély fenyegeti, és ezt a harcot sem vívja meg helyettünk senki. Komoly erők támadnak bennünket, mert békét akarunk a szomszédságunkban, azonnali tűzszünetet, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat – fűzte hozzá az államtitkár.

    Azt mondta, hogy akik Magyarországot támadják a békepártisága miatt, azok folytatni akarják a háborút tovább és tovább, és Magyarországot is szeretnék belekeverni a konfliktusba. Már katonák küldéséről is beszélnek, kockáztatva ezzel a harmadik világháborút. Hozzátette, hogy mindez olyan, mintha elvesztették volna a józan eszüket, „de tudjuk jól, hogy a háborúpártiak közül sokakat a nyers és hűvös számítás vezérel, pénzt, nem is kevés pénzt keresnek a háborún, és a jövőben is keresni akarnak”.

    Menczer Tamás azt mondta, hogy egy másik veszély a népességcsere, a bevándorlás, amely láthatóan pusztulást, bűnözést és gyilkosságot hoz magával, és elementáris erővel itt van a kapuknál. Hozzátette, hogy aki ebben az ügyben rosszul dönt, az ezt a rossz döntését soha többé nem tudja kijavítani, amint az látható Nyugat-Európában. Ezért mondja a kormány, hogy Magyarországot meg akarja őrizni magyar országnak – fűzte hozzá.

    Az államtitkár a harmadik veszélynek azt nevezte, hogy a gyermekeink nevelését „egészen furcsa kinézetű” emberek át is vennék a szülőktől és a nagyszülőktől, amit szabadságnak hívnak, de ez egyszerű rombolás. Birodalmi erőkkel nézünk szembe, és a helyzetet súlyosbítja, hogy ezeknek az erőknek vannak „magyarországi, magyar képviselői” – jegyezte meg Menczer Tamás. Kijelentette: ezeréves nemzet vagyunk, és a magyarok soha nem adták fel, és nem is fogják.

  • Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.

    Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.

    Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.

    A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója

    – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.

    Iohannis jó egészséget és békét kívánt „a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában” élő magyar polgártársainak.

    A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszterelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.

    Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel

    – hangoztatta Ciolacu.

    Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni, etnikai hovatartozástól függetlenül.

    „Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának!” – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.

  • Az 1848-as forradalom tragikus sorsú nemzetünk történelmének egyik legnagyobb eseménye volt, de napjainkban békés eszközökkel, a szavazatunkkal érhetünk el változást – hangsúlyozta pártja pénteki budapesti megemlékezésén Gyöngyösi Márton, a Jobbik – Konzervatívok elnöke. 

    Bele szoktunk-e gondolni, hogy mennyire tragikus annak a népnek a története, amelynek minden évszázadban egy véres szabadságharcot, egy forradalmat kellett vívnia a hatalomban pöffeszkedőkkel szemben? – tette fel a kérdést az ellenzéki szónok. Azt hangsúlyozta, a hatalmasok sosem hallják meg a magyar polgárok és a nemzet hangját, és „minden évszázadra jut egy, a nemzet akaratát gőgösen elutasító, fizetett talpnyalókkal és sikerpropagandával elnyomó kormányzata”.

    Gyöngyösi Márton megjegyezte: a ma magyarjai június 9-én, az urnáknál megmutathatják, hogy európai, szabadságszerető és polgári nemzet tagjai, amely „elutasítja a lopást, elutasítja a propagandát és a hazugságot, amely nem kér a korrupcióból és a mindent elárasztó hazugságból, amely a jogállamiságban hisz, a szabadságban hisz, és amely nem kér az orosz befolyásból és a kínai lopakodó térhódításból”.

    A Jobbik színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért induló Brenner Koloman arról beszélt: 1848. március 15-én indult el a magyar nemzet egy polgári rendszer felé, ha ennek a fejlődésnek a gyümölcseit csak az 1867-es kiegyezés után tudta is learatni. Akkor viszont, tette hozzá, páratlan fejlődés köszöntött az országra, például akkor vált Budapest minden magyar igazi fővárosává.

    Kiemelte: június 9-én, az urnáknál nemcsak az elmúlt 14 évről, de az 1990 óta eltelt időszak teljesítményéről is ítéletet mondhatnak a választók. Arról a helyzetről, amelynek kialakításában a Jobbik nem vett részt – mondta.

  • A Magyar Kétfarkú Kutya Párt délután tartja hídfoglalását Budapesten, Kovács Gergely, a szervezet társelnöke közösségi oldalán egy fotóval illusztrálta, hogy ő készen áll: egy hatalmas, felfújható, kétfarkú kutya hátán lovagol épp. 

  • A február végén megműtött, Miniszterelnökséget vezető miniszter friss poszttal jelentkezett közösségi oldalán. Gulyás Gergely szöveget ugyan nem írt, csak a Nemzeti dal lapját és egy ráhelyezett kokárdát osztott meg az ünnep alkalmából. 

    A napokban derült ki a tárca közleményéből, hogy a miniszter már otthon lábadozik, elhagyta a kórházat, és legfontosabb feladatait ellátja. Közszereplést azonban még nem tud vállalni, így a szokásos Kormányinfókat sem tartották meg február közepe óta. Legkorábban várhatóan húsvét után térhet vissza a miniszter. 

Rovatok