Ezennel véget értek az ünnepi programok, zárjuk sorainkat. Köszönjük olvasóink kitartó és megtisztelő figyelmét, tartsanak velünk a hétvégén is!

A szervezők Karácsony Gergely beszéde után békés távozásra szólítottak fel mindenkit, a rendezvény ezzel véget ért.

Julia Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye videóüzenetet küldött Karácsony Gergelyék nagygyűlésére, amelyben úgy fogalmazott, „Alekszej nagyon egyszerű dolgokért harcolt: szólásszabadságért, tisztességes választásokért, demokráciáért, a korrupció és a háború nélküli élethez való jogért”.

Julia Navalnaja úgy látja, a férje rendkívül erős és nagy hatású ember volt, emberek milliói álltak mögötte, „Putyin nem tudott volna egyedül megbirkózni vele. Sajnos kiderült, hogy az egyik politikai cinkosa Orbán Viktor, ezt ti mindenkinél jobban tudjátok”. Julia Navalnaja szerint a háború is azért indulhatott el, mert Vlagyimir Putyin tudta, hogy vannak olyan szövetségesei Európában, akik segítenek aláásni az egységet.

„Putyin érinthetetlennek gondolja magát, elnöksége alatt Oroszország a szabadságjogok felszámolásának útjára lépett. Apránként, lépésről lépésre, mindig valamilyen ürüggyel megfosztották az oroszokat a gyülekezési szabadságtól, szólásszabadságtól, tisztességes választásoktól és a független médiától” – mondta Julia Navalnaja, hozzátéve:

Szomorú és fájdalmas látni, hogy hasonló dolgok történnek Európa számos országában, még a ti gyönyörű Magyarországotokon is. Ezért vagyok olyan boldog és büszke, hogy ti ez ellen harcoltok.

Julia Navalnaja hangsúlyozta: „Putyin nem Oroszország. Oroszország nem Putyin. Oroszország az a több tízezer bátor ember, aki tiltakozik a kormány és a háború ellen. Oroszország az, akik most több ezer virágot visznek a férjem sírjára. És Magyarország sem Orbán. Ezért vagytok ma itt. A demokratikus Magyarországnak vannak szövetségesei.”

Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet: a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie – írja az MTI.

Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főtéren összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban.

A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit.

A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.

„Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti, és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni.

Eltemettek bennünket '48-ban, '49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út

– fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese, és ne vesztese legyen.

„Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.

Aschenbrenner Lili a Fridays For Future Magyarország részéről Karácsony Gergelyék nagygyűlésén többek között arról beszélt, „nekem magyarnak lenni az az érzés, amikor külföldről minden probléma ellenére is hazavágyom Magyarországra. Tudom, hogy bárhol vagyok, sehol nem érzem magam úgy otthon, mint itt. Otthon érzem magam, amikor sétálok Budapest utcáin, amikor kéktúrázom a hazai erdőkben, amikor strandolok a Balatonnál. Otthon nekem Adytól a Föl-föl dobott kő”.

Mindenkinek mást jelent a magyarság, de a közös múltunk, jelenünk és jövőnk összeköt minket, hiszen egy országban élünk. Ha van is, ami széthúz bennünket, az élhető jövőnk építésének kérdése nem lehet ilyen. Mi, diákszervezetek évek óta pontosan ezért dolgozunk. Hogy hozzáadjuk, amit tudunk, a közös jövőnkhöz. Mert igenis fontos, hogy helyi szinten igényeinknek megfelelően alakítsuk környezetünket és társadalmunkat. És igenis jogunk van beleszólni a ma születő politikai döntésekbe, mert ezek a döntések rólunk is szólnak

– hangsúlyozta Aschenbrenner Lili.

Perlaki-Borsos Noel (Egységes Diákfront) beszéde elején kifejtette: „20 éve élek itt. Amióta az eszemet tudom, azt érzem, hogy ez az egész egyáltalán nem rólam szól. A nevemben döntenek. Azt mondják, értem tesznek így, érted csinálják úgy. Azt harsogják, hogy egyek vagyunk, véleményünket, hitünket magukénak tulajdonítják, mégis – valójában semmi közöm az egészhez.”

Miért vagyunk hát itt? Most épp nem vernek minket a várban, ez nem lesz címlapkép

– fogalmazott Perlaki-Borsos Noel, hozzátéve: „Egy biztos: itt vagyunk. Azért, mert fontos, azért, hogy szóljunk. Szóljunk, mert itt élünk, de szóljunk azokért is, akik nem szólhatnak. Szólunk, mert ha nem tennénk, minek élnénk itt?”

Azokat a jelölteket, akik elfogadják a végleges programjukat, támogatni fogják az önkormányzati választáson, de ha bárki megszegi ígéretét, az ellen tüntetni fognak, legyen akármilyen színű a pártja.

Schermann Fruzsina (ADOM Diákmozgalom) úgy látja, „nekünk, magyaroknak van egy közös megélésünk. Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, lakhatás vagy egészségügy. Olyanban, ahol ingerültek a családi ebédek, ahol feszültséget kelt diákként a tanároddal beszélgetni, és sokszor nehéz kiállni magadért, másokért. Olyan kevés lehetőség van bármilyen módon fellépni, s amit tehetünk is, csepp a tengerben. Sokan gondoljuk, külföldre költözünk, és magunk mögött hagyjuk szeretett hazánk megoldhatatlannak tűnő problémáit. Be kell látni, bármelyik nap elmehetnénk, egyszer lehet, el is fogunk. De amíg itt vagyunk, miért ne adnánk egy még egy esélyt?”.

Amíg itt vagyunk, tehetünk azért, hogy ne kelljen elmennünk. A legyőzöttség egy ideiglenes állapot, a feladás teszi véglegessé. És a feladás nem opció

– szögezte le Schermann Fruzsina, hozzátéve: „Mi magunk vagyunk a változás.”

A három mozgalom blanketta nevű kezdeményezéséről itt írtunk bővebben.

Karácsony Gergelyék gyűlése a Szabad sajtó útján a Himnusszal indult, majd Nagy Zsolt színész Petőfi Sándortól a XIX. század költőit szavalta. Ezekben a percekben diákok beszélgetnek a színpadon, a főpolgármester 18 óra körül kezdi beszédét. Előtte felszólal Ádám Zoltán, a Corvinus Egyetem korábbi docense, valamint Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikus özvegye.

Magyar Péter szerint azonnali és radikális változásra lesz szükség az oktatásban és az egészségügyben, követelik a teljes oktatási rendszer reformját a szakmai szervezetek bevonásával és minden érintett meghallgatásával, ha pedig „valaki nem képes belátni, hogy nem a poroszos, lexikális tudásra építő modell szolgálja a gyermekeink és ezzel az országunk jövőjét akkor bizonyosan alkalmatlan a feladatára”.

Egy új kormányt emlegetve arról beszélt, hogy kiemelt feladat az oktatás szabadságának és a tanárok megbecsültségének visszaadása, a való életre képeznék a diákokat. Létrehoznák az önálló oktatási és kulturális minisztériumot. Az egészségügyet is átalakítanák, a propagandára szánt összeg „jó alapot teremthet az egészségügy rendbetételére”, létrehoznák az önálló egészségügyi és szociális minisztériumot is.

Magyar Péter az eutanáziáról elmondta, ha másból nem, Karsai Dániel küzdelméből mindenki értesülhetett a kérdés jogi, etikai aspektusairól, „mi azt mondjuk, hogy a társadalmi viták és a valódi konzultációk pont azért lennének hasznosak, hogy az ilyen fajsúlyú kérdésekben ne néhány szavazógombként funkcionáló képviselő mondja ki a végső szót”.

Megjegyezte azt is, hogy „a magyar kormány nem beszél a gyermekvédelmi terület finanszírozásának rendezéséről, de még odáig sem jutottak el, hogy bocsánatot kérjenek a bicskei áldozatoktól”.

Az orosz-ukrán háborúról úgy fogalmazott, hogy „az egyetlen támogatandó magyar álláspont az, hogy hazánknak ki kell maradnia a háborúból és segítenie kell a menekülteket, ugyanakkor nem megkerülhető annak a kimondása, hogy az agresszor Oroszország, jogos Ukrajna területvédő harca, viszont nem nézhetjük el nekik a magyar kisebbségek jogainak korlátozását. Magyarország biztonsága szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy hazánk ismét megbízható NATO-szövetségesnek számítson”.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a kormányzat leépítette a környezetvédelmet, „olyan képviselők, olyan miniszterek, akik a magyar emberek képviseletéről papolnak, megakadályozzák, hogy az akkumulátorgyárak építése ügyében érdemi, szakmai vitára kerüljön sor és az érintett helyi lakosok tájékoztatást kapjanak. A minimum a legszigorúbb előírások betartása".

Magyar Péter rendezvényén Péter Petra műsorvezető után Kálóczi Réka énekelt, majd Madarász Éva és Epres Attila olvastak fel a Magyar Péterhez érkezett üzenetekből. Ezután Nagy Ervin színész elszavalta a Nemzeti dalt.

A hangzatos politikai kinyilatkoztatások előtt spontán technobulit tart hídfoglalással egybekötve a fővárosi Szabadság hídon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Az utóbbi időben kisebb válságba került szervezet rendezvénye egyelőre inkább hasonlít egy vidéki majálisra. Hamarosan kezdődnek majd a beszédek. A következő felszólalókra lehet ott számítani: 

• Le Marietta – a Kutyapárt EP-listavezetője;
• Baranyi Krisztina – Ferencváros polgármestere;
• Juhász Veronika – önkormányzati képviselő, II. kerület, EP-képviselőjelölt;
• Törley Katalin – a Kutyapárt és a Tanítanék mozgalom EP-képviselőjelöltje;
• Döme Zsuzsanna Suzi – társelnök, Ferencváros alpolgármestere;
• Kovács Gergely – társelnök, a XII. kerület polgármesterjelöltje.

Nézze meg a helyszínen készült képeinket. 

Délután három órára nagyjából megtelt az Andrássy út a Bajcsy-Zsilinszky út és az Operaház között, ahol Magyar Péter tart ellenzéki demonstrációt. 

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai, valamint 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában – írja az MTI. 

„Az OSZK kiemelt feladata a magyar nemzeti identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzése és azok bemutatása” – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára pénteken a Budavári Palotában, ahol a nemzeti ünnep alkalmából nyílt nappal várja a családokat a nemzeti könyvtár. 

Vitályos Eszter az OSZK ünnepi sajtótájékoztatóján igazi szenzációnak nevezte, hogy újabb páratlan kultúrkincsek válnak minden magyar számára hozzáférhetővé az online térben: Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá több mint ezer fotográfia a 19. századból, köztük az Egressy család dagerrotípiái.

Az OSZK közleménye szerint a nemzeti ünnepen Kölcsey Ferenc esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkáinak kivonatait és fontos kritikáit tették közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Most látott napvilágot hat verstöredék-vázlat is, amelyet még Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismer.

Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia költőként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. 89 verse és 85 levélből álló levelezése mostantól szintén olvashatók a Copia-gyűjteményben – emelték ki a közleményben.

A Fotótér legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban.

Nemsokára kezdődik az Andrássy úton Magyar Péter ellenzéki demonstrációja. Tudósítónk szerint már nagy a készülődés, óriási a rendőri jelenlét, ám érdeklődőből még csak alig kétszázan vannak a helyszínen, lassan gyűlnek a szimpatizánsok.  

A ’48-asok üzenete világos és egyértelmű ma is: nincs megalkuvás, ugyanis ha megalkuvóvá válnánk, és beérnénk kevesebbel, hitványabbal, mint amik lehetnénk, akkor méltatlanná válnánk önmagunkhoz, és méltatlanná válnánk magyarságunkhoz is – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Pátyon.

A politikus, aki a térség – Pest vármegye 2. számú választókerületének – Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője is, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a szabadsághoz, ami a magyaroknak a génjeiben van, béke és biztonság kell, illetve hogy a legalapvetőbb közösség, a család és a legfontosabb, a gyermek rendben legyen.

Hozzátette, hogy az ősök által kivívott szabadságot ma is veszély fenyegeti, és ezt a harcot sem vívja meg helyettünk senki. Komoly erők támadnak bennünket, mert békét akarunk a szomszédságunkban, azonnali tűzszünetet, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat – fűzte hozzá az államtitkár.

Azt mondta, hogy akik Magyarországot támadják a békepártisága miatt, azok folytatni akarják a háborút tovább és tovább, és Magyarországot is szeretnék belekeverni a konfliktusba. Már katonák küldéséről is beszélnek, kockáztatva ezzel a harmadik világháborút. Hozzátette, hogy mindez olyan, mintha elvesztették volna a józan eszüket, „de tudjuk jól, hogy a háborúpártiak közül sokakat a nyers és hűvös számítás vezérel, pénzt, nem is kevés pénzt keresnek a háborún, és a jövőben is keresni akarnak”.

Menczer Tamás azt mondta, hogy egy másik veszély a népességcsere, a bevándorlás, amely láthatóan pusztulást, bűnözést és gyilkosságot hoz magával, és elementáris erővel itt van a kapuknál. Hozzátette, hogy aki ebben az ügyben rosszul dönt, az ezt a rossz döntését soha többé nem tudja kijavítani, amint az látható Nyugat-Európában. Ezért mondja a kormány, hogy Magyarországot meg akarja őrizni magyar országnak – fűzte hozzá.

Az államtitkár a harmadik veszélynek azt nevezte, hogy a gyermekeink nevelését „egészen furcsa kinézetű” emberek át is vennék a szülőktől és a nagyszülőktől, amit szabadságnak hívnak, de ez egyszerű rombolás. Birodalmi erőkkel nézünk szembe, és a helyzetet súlyosbítja, hogy ezeknek az erőknek vannak „magyarországi, magyar képviselői” – jegyezte meg Menczer Tamás. Kijelentette: ezeréves nemzet vagyunk, és a magyarok soha nem adták fel, és nem is fogják.

Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.

Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.

Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.

A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója

– idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.

Iohannis jó egészséget és békét kívánt „a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában” élő magyar polgártársainak.

A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszterelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.

Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel

– hangoztatta Ciolacu.

Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni, etnikai hovatartozástól függetlenül.

„Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának!” – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.

Az 1848-as forradalom tragikus sorsú nemzetünk történelmének egyik legnagyobb eseménye volt, de napjainkban békés eszközökkel, a szavazatunkkal érhetünk el változást – hangsúlyozta pártja pénteki budapesti megemlékezésén Gyöngyösi Márton, a Jobbik – Konzervatívok elnöke. 

Bele szoktunk-e gondolni, hogy mennyire tragikus annak a népnek a története, amelynek minden évszázadban egy véres szabadságharcot, egy forradalmat kellett vívnia a hatalomban pöffeszkedőkkel szemben? – tette fel a kérdést az ellenzéki szónok. Azt hangsúlyozta, a hatalmasok sosem hallják meg a magyar polgárok és a nemzet hangját, és „minden évszázadra jut egy, a nemzet akaratát gőgösen elutasító, fizetett talpnyalókkal és sikerpropagandával elnyomó kormányzata”.

Gyöngyösi Márton megjegyezte: a ma magyarjai június 9-én, az urnáknál megmutathatják, hogy európai, szabadságszerető és polgári nemzet tagjai, amely „elutasítja a lopást, elutasítja a propagandát és a hazugságot, amely nem kér a korrupcióból és a mindent elárasztó hazugságból, amely a jogállamiságban hisz, a szabadságban hisz, és amely nem kér az orosz befolyásból és a kínai lopakodó térhódításból”.

A Jobbik színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért induló Brenner Koloman arról beszélt: 1848. március 15-én indult el a magyar nemzet egy polgári rendszer felé, ha ennek a fejlődésnek a gyümölcseit csak az 1867-es kiegyezés után tudta is learatni. Akkor viszont, tette hozzá, páratlan fejlődés köszöntött az országra, például akkor vált Budapest minden magyar igazi fővárosává.

Kiemelte: június 9-én, az urnáknál nemcsak az elmúlt 14 évről, de az 1990 óta eltelt időszak teljesítményéről is ítéletet mondhatnak a választók. Arról a helyzetről, amelynek kialakításában a Jobbik nem vett részt – mondta.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt délután tartja hídfoglalását Budapesten, Kovács Gergely, a szervezet társelnöke közösségi oldalán egy fotóval illusztrálta, hogy ő készen áll: egy hatalmas, felfújható, kétfarkú kutya hátán lovagol épp. 

A február végén megműtött, Miniszterelnökséget vezető miniszter friss poszttal jelentkezett közösségi oldalán. Gulyás Gergely szöveget ugyan nem írt, csak a Nemzeti dal lapját és egy ráhelyezett kokárdát osztott meg az ünnep alkalmából. 

A napokban derült ki a tárca közleményéből, hogy a miniszter már otthon lábadozik, elhagyta a kórházat, és legfontosabb feladatait ellátja. Közszereplést azonban még nem tud vállalni, így a szokásos Kormányinfókat sem tartották meg február közepe óta. Legkorábban várhatóan húsvét után térhet vissza a miniszter.