Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért egész napos közvetítésünk az augusztus 20-i ünnepi eseményekről. Köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!

Az Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Perca bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén kedden a Szent István-bazilikában – számolt be róla az MTI.

Aurel Perca homíliájában emlékeztetett, hogy Európa a görög–római humanizmusra és a kereszténységre épül, ma azonban meginogni látszik a keresztény kultúra, amely fejlődést, jólétet hozott, és biztosította az egyén és a társadalom kiteljesedését.

Nagy csaták tanúi vagyunk, amelyeket az egyház és Isten ellen vívnak, mintha Európa keresztény nyomait akarnák eltörölni

– fogalmazott, hozzátéve, hogy amíg egyesek „Isten és keresztény értékek nélküli Európát akarnak, addig Európa veszélyben van”.

Aurel Perca szerint ebben a helyzetben Szent István öröksége adhat útmutatást. Istvántól nemcsak a koronát örököltük, hanem ránk hagyta lelki, szellemi végrendeletét is. Ma Szent Istvánt tisztelve és közbenjárását kérve sziklára és nem homokra kell építenünk életünket és létünket. Ez a sziklára épült ház pedig nem pusztán hitbeli tanítások, törvények és tanácsok gyűjteménye, hanem mindenekelőtt a keresztény élet szilárd tanúságtétele – mondta.

„A kormány és az operatív törzs életeket kockáztat” – jelentette ki Magyar Péter pártelnök a Tisza Párt sajtóközleménye szerint.

A kormány és az operatív törzs jelenleg presztízskérdésből emberéleteket kockáztat. A kormány annak ellenére nem mondta le a tűzijátékot időben, hogy több százezer ember tartózkodik a rakparton, és folyamatosan villámlik az egész városban. 20 perccel a tűzijáték kezdete előtt fél Budapesten óriási vihar van. Az egész városban villámlik, több százezer ember vár a rakpartokon, de az állampárt ünnepelni akart

– fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy „időközben már a belvárost is elérte a vihar, amit legalább egy órája látni lehetett”, a párt elnöke követeli a felelősök megnevezését. 

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden átvette a Veszprém város díszpolgára címet Porga Gyula (Fidesz–KDNP) polgármestertől a bakonyi vármegyeszékhely ünnepi rendezvényén – számolt be róla az MTI.

A veszprémi városi önkormányzat a településért végzett több évtizedes elkötelezett és áldozatos munkája, a helyi közéletben betöltött aktív szerepe, valamint az EKF-program megvalósításában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként adományozott díszpolgári címet Navracsics Tibornak.

Hagyományosan augusztus 18–20. között rendezik meg a Magyar Ízek Utcáját, ahol többek között meg lehet kóstolni a az ország kenyereit, de sok más finomság is várja az odalátogatókat. A rengeteg ínycsiklandó ételtől alighanem mindenkinek összefut a nyál a szájában.

Nézze meg a Magyar Ízek Utcájáról készített galériánkat!

„Három plusz egy kérdés” – jelentkezett Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán kedden. A magyar államalapítás ünnepére a politikus feladvánnyal készült követőinek az új kenyér ünnepéhez kapcsolódóan.

Ki dagasztotta a kenyeret? Ki sütötte? Ki szegte meg, majd vágta fel? Ki ette meg?

– ezekre a kérdésekre várta a választ Gyurcsány Ferenc.

A válaszadóknak csak valamivel több mint öt órájuk volt a helyes tippek megtételére, ugyanis a DK elnöke végül megadta a megfejtést.

A kenyeret én dagasztottam és sütöttem. Klára szegte meg és vágta fel. Marci pedig megette a barátaival

– írta a politikus, hozzátéve, hogy „és ha most meg azt vennéd észre, hogy ez egy másik kenyér, akkor is igazad van”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Jakartában az egyik legikonikusabb épületet, a Telkom Landmark Towert a magyar zászló színeivel világították ki.

A kormány 2038-ra Esztergom Szentkirály nevű városrészét nemzeti emlékhellyé kívánja fejleszteni, ami majd méltóképpen szolgálja a múltat és az eljövendőt – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden, Esztergomban.

A tárcavezető az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából az Erzsébet parkban megtartott ünnepségen arról beszélt, hogy 

a mai nap, az 1000 éves államiság ünnepe, emlékeztet arra, hogy mi, magyarok, az úgynevezett barátaink jótanácsa nélkül is el tudjuk dönteni, hogy mely értékeket vallunk a magunkénak, ahogyan eldöntöttük azt Szent István király korában is.

Hangsúlyozta, hogy „ezek a nemzetet formáló, nemzetet erősítő, keresztény hitünkön alapuló értékek, amelyeket továbbra is vallunk, őrzünk, sőt erősítünk”.

A magyar nemzetnek nincs szüksége iránymutatásra, mert tudjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hol van a helyünk a világban, mi otthon vagyunk Európában – mondta a miniszter az MTI szerint.

Magyarország évezredes történelme bizonyítja, hogy a háború nem érdekünk, Magyarország nem a hódításaira büszke, hanem a szabadságharcaira – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen kedden Budapesten, amiről az MTI is beszámolt.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy ezer esztendő alatt a magyarok látták a béke évszázadait, háborúkat és testvérharcokat, „államiságunk második fél ezrede pedig a megmaradásért vívott küzdelem volt”. Magyarország fénykora nem a gyarmatosításokhoz, hanem a függetlenség és szabadság időszakaihoz kötődik – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Szent István óta „szilárd alap és mozdíthatatlan cél” az, hogy Magyarország sorsáról Magyarországon döntsenek.

„Büszkék vagyunk arra, hogy ezer évvel ezelőtt Szent István szilárd alapra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette” – mondta Gulyás Gergely, aki kijelentette azt is, hogy a magyarság évezredes megmaradása a sok nagyszerű emberi teljesítménynek köszönhető.

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) közösségi oldalán osztotta meg, hogy Deutsch Péternek, a szövetség vezérigazgatójának, eredményes edzői és sportolói pályafutása, valamint az MTK fejlesztése mellett számos jelentős sportlétesítmény megújításában is példaértékű sportmenedzseri tevékenysége, különösen a tavalyi budapesti atlétikai világbajnokság előkészítésében és lebonyolításában vállalt szerepe elismeréseként augusztus 20. alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnök – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára – a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatát adományozta.

„A kereszténység felvétele nem szélcsendet ad, hanem kapaszkodót a viharok során…” – írta keddi, augusztus 20-i ünnepi Facebook-bejegyzéséhez Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A posztjához egy kalocsai mintás miseruháról készült fotót is mellékelt, közeledve a nap egyik fontos, 17 órától kezdődő budapesti programjához, a Szent István-bazilikában hagyományosan megrendezésre kerülő ünnepi szentmiséhez és az Országos Szent Jobb-körmenethez.

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán is gratulált Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatónak a Szent-István-rend átvétele után. 

A legmagasabb állami kitüntetés legújabb birtokosa az Indexnek is nyilatkozott, amit IDE kattintva olvashat.

„Nem látjuk még pontosan előre az estét, éppen ezért úgy döntöttünk, hogy óránként értékeljük a helyzetet, az emberek és a rendezvények biztonságát szem előtt tartva, folyamatosan értesítjük az embereket a fejleményekről” – jelentette be délután Kovács Zoltán az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője.

A katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel – mondta a honvédelmi miniszter a nemzeti ünnep alkalmából, a tárca és a Magyar Honvédség központi ünnepségén kedden Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott:

Magyarország háborúban született, fegyverrel szereztük meg, és fegyverrel is védtük meg, ezért a magyar katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel.

A miniszter hangsúlyozta, miközben megadjuk az előttünk járóknak a tiszteletet, mi magunk is épülünk ebből a tiszteletadásból, és a példák, amelyeket magunk elé állítunk, sokat mondanak arról, mit tartunk fontosnak a szolgálatban, vagy hogy milyen módon tesszük fel a kérdéseket, és hogyan keressük a megoldásokat a mindennapi problémákra.

A miniszter felidézte: a hidegháború végével felcsillant annak az illúziója, hogy nem lesz többé háború, nem lesz szükség hatalmas hadseregekre, drága fegyverekre, kiképzésekre, katonákra. „Ma már világosan látjuk, hogy a terrorizmus elleni világméretű küzdelem, a kisebb helyi háborúk csak az előjátékai lehettek a világ hatalmi berendezkedése átrendeződésének. Ennek legvilágosabb és kézzelfogható példája az Ukrajnában többszázezrek életét követelő orosz–ukrán háború.”

Ezért szükségünk van nekünk, magyaroknak is olyan haderőre, amely biztosítja, hogy a magyar emberek nyugodtan alhassanak, mert vagyonuk, kultúrájuk, nyelvük, gyermekeik biztonságban vannak. Ez a mi feladatunk

– tette világossá a tárcavezető, példaként említve, hogy az elmúlt két évben a honvédtiszteknek 37,5 százalékkal emelkedett az illetményük. Folyamatos a honvédség „átfegyverzése”, érkeznek a „nagyvasak”, a harckocsik, páncélozott gyalogsági harcjárművek, tüzérségi eszközök, helikopterek. Új alakulatokat hoznak létre, épül a nehézdandár, és egymás után állnak fel a területvédelmi tartalékos ezredek. Megújultak a szolgálatteljesítés keretei, amellyel a rugalmas hadrafoghatóság, az alapos és életszerű kiképzés, a felesleges bürokrácia csökkentése került a fókuszba, és amellyel az állományilletékes parancsnokok kapnak soha nem látott felelősséget és lehetőséget – sorolta a miniszter, jelezve azt is, az 55. életévüket betöltött katonák pedig aktív életük végéig állami szolgálatban maradhatnak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország mindent megtesz azért, hogy megőrizze a békéjét, ehhez pedig olyan katonák kellenek, akik elkötelezettek és hűek a hazájukhoz, akik Szent István szavai szerint „országunk védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói”. „Magyarország volt és van. Az, hogy milyen lesz, most a mi nemzedékünkön múlik” – mutatott rá a miniszter.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőjében arról beszélt, a haza védelme nem elvont, hanem nagyon is kézzelfogható, hiszen a mindennapjaink védelmét jelenti. Hozzátette: korábban nem volt szükséges azon gondolkodni, hogyan védjük meg a hazát, de ma a háború itt van a határaink mentén, ezért valós tétje van a hadsereg 6-7 éve kezdett átalakításának.

Szent István hagyatéka minden magyar számára iránytűként szolgál – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, amikor az állami ünnep alkalmából kitüntetéseket adott át kedden Budapesten. Navracsics Tibor azt mondta, hogy az augusztus 20-i kitüntetések és azok átadása Szent István hagyatékának ápolásába illeszkedik. Szent István hagyatékának és hagyományának folytatása ugyanis nem pusztán sikeres csatákat és átfogó reformokat jelent, hanem olyan hétköznapi cselekedeteket is, amelyekkel folytatjuk elődeink munkásságát.

Akik elismerésben részesülnek, azok ilyen értelemben is Szent István örökösei, mert mindenki a saját területén tett azért, hogy Magyarország összetartó és nemzetközileg is elismert közösségként létezzen, egy olyan időszakban, amely válságoktól terhes, amikor sokak számára a jövő bizonytalan

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a kitüntetésben részesülők tettei, munkája az, ami lehetővé teszi, hogy amikor Magyarországról gondolkodunk, akkor a jövőről is gondolkodunk, és „olyan példaképeket találjunk magunknak, akik értékeikben, munkáikban, hozzáállásukban és életpályájukban megtestesítik az a jövőt, amit szeretnénk Magyarországnak”.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a kitüntetések átadása mindig megtisztelő szerep, ezen keresztül egy egész közösség értékeli azoknak a munkáját, akik kiemelkedőt alkottak, és különösen megtisztelő ez Szent István napján. „Szent István hagyatéka minden magyar számára iránytűként szolgál a mindennapjainkban, a kiemelkedő tettek megítélése során, s az nem maradhatott volna fenn, ha magyarok milliói nem tartották volna saját maguk számára mércének” – húzta alá a politikus.

Az ünnepségen a miniszter Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket, valamint Életmentő Emlékérmeket adott át.

Az idén 51 mentőegység vigyáz az augusztus 20-ai fővárosi tűzijáték nézőire – közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője kedden az MTI-vel. Győrfi Pál azt írta, a mentőszolgálat idén is komplex mentési terv alapján hajtja végre az augusztus 20-i tömegrendezvények egészségügyi biztosítását.

A legtöbb látogatót vonzó programelem, a fővárosi tűzijáték idején a mentőegységek már a közönség érkezése előtt a Duna pesti és budai oldalának összesen 51, gondosan kiválasztott pontjára települnek, felállítási helyüket a mentők által külön erre a célra készített digitális térképen bárki pillanatok alatt megkeresheti (https://mentok.hu/tuzijatek ). A térkép a több mint 700 ezer felhasználó okostelefonján már működő, ingyenesen letölthető ÉletMentő applikáción keresztül is elérhető.

Krausz Ferenc, a Németországban élő Nobel-díjas kutató, fizikus vehette át idén a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet. 

Egészen különleges ez a kitüntetés, nem lehet két nap alatt megemészteni

– mondta az Indexnek.

Arról, hogy mit szólt az elismeréshez, számított-e rá, hogy idén ő kapja a kitüntetést, részletesen beszélt lapunknak, amit itt olvashat el.

A rendőrség közleménye szerint rosszul lett és összeesett egy idős nő a budai felső rakparton, a Batthyány tér közelében augusztus 20-án 10 órakor. Az asszony unokája az ünnepi rendezvények biztosításában részt vevő rendőröktől kért segítséget. Az újraélesztés után az asszonyt stabil állapotban vitték kórházba.

Délelőtt a Duna felett, a Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszon megtartották az augusztus 20-i légi parádét is.

A bemutatón a Gripenek mellett részt vettek H145M, H225M és Mi-24-es helikopterek, Zlin-143 és 242L típusú kisrepülőgépek, valamint a honvédség egyik Airbus szállítógépe.

„Dehogy fogadjuk el” – mondta Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az Indexnek adott interjújában arról, hogy a katolikus egyház elfogadhatja-e a nemváltást. A Szent Istvánnak Rómából koronát hozó Szent Asztrik utódja többek között arról is megosztotta gondolatait, hogy

• mit gondol a párizsi olimpia megnyitójáról,
• mivel magyarázza a hívek számának csökkenését,
• mi az egyház álláspontja a másság, a nemváltás kérdéséről,
• megbocsátott-e azoknak a társainak, akik jelentettek róla a rendszerváltás előtt,
• mi az álláspontja Tamás Gáspár Miklós Jézusról alkotott elképzeléseivel kapcsolatban,
• szabad-e misét tartani Orbán Viktorért,
• hogyan tanult meg cigány nyelven,
• mi a véleménye arról, hogy kereszt kerül a Szabadság-szobor talapzatára.

A teljes interjút itt tudják elolvasni.