Bár a herceg már évekkel ezelőtt lemondott királyi kötelezettségeiről, ez nem jelenti azt, hogy szükség esetén, amennyiben a trónöröklési rendben rá kerülne a sor, ne lehetne belőle uralkodó – még ha csak rövid időre is. Ehhez egy egész sor váratlan eseménynek kéne teljesülnie, ám érdemes eljátszani a gondolattal, mi történne ebben az esetben.
Nagy riadalmat keltett Nagy-Britaniában a Buckingham-palota legutóbbi bejelentése, amely szerint III. Károlyt rákkal diagnosztizálták. Azt kihangsúlyozták, hogy nem prosztatarákról van szó, mivel a legtöbben arra tippeltek volna, miután az uralkodót nemrég prosztatamegnagyobbodás miatt műtötték, amely során a daganatot észlelték. Egy specialista elmondása szerint mindenképp a prosztata környékén kell lennie a rákos sejteket tartalmazó területnek, kiemelve, a király korában a húgyhólyagrák a másik gyakori egészségügyi probléma. III. Károly ugyan kitűnt elődei közül annak köszönhetően, hogy megosztotta a nyilvánossággal, prosztatamegnagyobbodással küzd – ezáltal felhívva a figyelmet a betegségre –, azonban az újabb diagnózisról a találgatások elkerülése végett valószínűleg nem fognak többet elárulni. Annyit ugyanakkor tudni lehet, hogy már megkapta az első kezelést, és a norfolki Sandrigham házban gyógyul tovább.
A hír hallatán a szigetországba utazott kisebbik fia, Harry herceg is, aki egy rövidebb találkozó erejéig volt az édesapjával, majd másnap hazautazott az Egyesült Államokba. III. Károlynak a gyógyulása érdekében le kellett mondania a hivatalos eseményeken való részvételtől, így többek között Kamilla királyné, Eduárd herceg, Zsófia hercegné, Anna hercegnő és Vilmos herceg, azaz a királyi családi dolgozó tagjai helyettesítik majd őt. A király állapota ugyanakkor a felszínre hozott bizonyos kérdéseket azzal kapcsolatban, mi lesz, ha a betegsége miatt cselekvőképtelenné válik. Egy 1937-es törvény szerint amennyiben ez a helyzet áll fenn, a trónörökös Vilmos herceg régensként anélkül is elláthatna királyi teendőket, hogy III. Károly lemondana – ezáltal megakadályozva azt, hogy ugyanabba a helyzetbe keveredjen a brit királyi család is, mint a dán.
Abban az esetben tiszta a sor, mi történne akkor, ha III. Károly nem lenne képes ellátni királyi feladatait, mivel az 1937-es Regency Act törvény kimondja, hogy a trónörököst régens herceggé kéne kinevezni – azaz úgy ruháznák át rá a hatalmat, hogy édesapjának nem kéne lemondania hozzá, ennek ellenére viszont a törvényes uralkodó III. Károly maradna. Ezt írásban kellene alátámasztania több személynek is, III. Károly esetében Kamilla királynénak, a lordkancellárnak, az alsóház elnökének, a felsőbb bíróság elnökének és a kancelláriai törvényszék egyik bírájának. III. Károlynak ebbe már beleszólása sem lenne. Arról viszont kevesebb szó esik, mi a protokoll, ha azt követően, hogy Vilmos hercegre szállna a trón, nem tudná ellátni feladatait, a kiskorú György hercegből pedig még nem lehetne király.
Ugyan Harry herceg 2020-ben lemondott királyi kötelezettségeiről, majd az Egyesült Államokba költözött, hogy elkezdje saját életét – teljesen kivonva magát a királyi család diplomáciai tevékenységéből –, azonban születési jog révén továbbra is a trónöröklési rendben szerepel és a famíliához tartozik. Kizárólag a brit parlament szavazhatná meg, hogy ezt a privilégiumot is elvegyék tőle. A hierarchia csúcsán III. Károly áll, akit az alábbi sorrendben követnek családtagjai:
II. Erzsébet egyetlen lánya, Anna hercegnő, a királyi család legdolgosabb tagja például csak a 17. helyen szerepel, mivel az uralkodó gyermekei és annak leszármazottai előrébb foglalnak helyet. A trónöröklési rend szerint így III. Károly halála vagy cselekvőképtelensége esetén Vilmos herceg következne utána, akár régens hercegként vagy törvényes királyként. Amennyiben pedig Vilmos hercegnek kéne lemondania, meghalna vagy cselekvőképtelenné válna, és legidősebb gyermeke, a jelenleg 10 éves György herceg még nem töltötte volna be a 18. életévét, akkor a hierarchia alapján Harry hercegnek kéne régens uralkodóként átvennie a hatalmat, amíg az ifjú herceg nem lesz 18 éves. Ehhez egy sor váratlan eseménynek kellene bekövetkeznie, de sok mindenre volt már példa a királyi család történelmében – arra viszont kár kitérni, hogy Harry herceg akkor is trónra kerülhetne, ha Vilmos herceg és gyermekei is életüket vesztenék, mert az már a valóságtól túlságosan elrugaszkodott elképzelés. Ő lenne egyébként X. Henrik brit uralkodó, ami érdekes párhuzamot mutat a dán királyi családdal, amelynek feje jelenleg X. Frigyes király.
Felmerülhet a kérdés, hogy III. Károly halála esetén mi lesz Kamilla királynéval, ugyanis a királyi hitvesi szerep nem jár tényleges jogkörrel. A királyné hivatalosan a Queen Consort címet viseli, ami nem jelent egyet a Queennel. Míg előbbi címet azon nők kapják, akik házasság révén kerültek be a királyi családba, addig utóbbit csak azok viselhetik, akik oda születtek. Amennyiben III. Károly meghal, felesége eldöntheti, hogy meg szeretné-e tartani ezt a címet, uralkodni viszont sosem fog. Úgy, ahogy anno II. Erzsébet édesanyja, a szintén Queen Consort címmel illetett Erzsébet anyakirályné is megtartotta rangját annak ellenére, hogy férje, VI. György király meghalt, és legidősebb lányuk, II. Erzsébet került a trónra.
Ugyanez a helyzet fog fennállni Katalin hercegnénél, aki Kamilla királynéhoz hasonlóan csak a Queen Consort cím tulajdonosa lehet majd. Bár az angol nyelvben a Queen és a Queen Consort megnevezések jelentik a különbséget a két rang között, magyarul erre szolgálnak a királynő és a királyné megkülönböztetések. Előbbit csak a királyi családba született, utóbbit pedig a famíliába házasodott tagok viselhetik, illetve ekképp változik a hercegnő és a hercegné is. Érdekesség, hogy míg a férfi uralkodók esetén a trónra kerülést követően a hitvesük azonnal megkapja a királynéi címet, addig a nőknél ez másképp alakul. Mivel királynak csak azt az uralkodót hívhatják, aki a trónörökös, a királynő párja csak hercegi, azaz Prince Consort címet kaphat. Ezért nem lett soha király Fülöp herceg, ahogy Viktória királynő férje, Albert herceg sem.
(Borítókép: Getty Images)