Hosszas kavarás után nagyon úgy néz ki, hogy valóra válik a KDNP álma: zárva lesznek a boltok vasárnap. Arról egyelőre viszont még nem sokat tudunk, hogy a több verzió közül melyik javaslatot fogadja el a parlament. Egy másik saga is véget ért a héten: nem épül meg a Déli Áramlat. André Goodfriend, Vida Ildikó és a kormány közben nyilatkozatháborút vívott, mindenesetre ebben azért voltak újdonságok, ha nagy előrelépés nem is történt. Ez történt a héten a gazdaságban.
Egy hónapja Harrach Péter a semmiből hirtelen bemondta: a kormány támogatja, hogy korlátozzák a boltok vasárnapi nyitva tartását, amit a KDNP már bőven nem először próbál meg kiharcolni. Akkor az NGM gyorsan tisztázta, hogy a KDNP jókorát füllentett, hiszen még csak tárgyaltak a javaslatról, arról még bőven nem volt szó, hogy be is vezetnék.
A Fideszt eléggé megosztotta az ötlet, eleinte nem is akarták megszavazni, mert attól tartottak, hogy túlságosan népszerűtlen lenne a dolog. Sokan úgy látták a párton belül hogy az egész ügyet a CBA-lobbi harcolta ki, és ezért sem tetszett nekik annyira a javaslat (ezt a CBA persze tagadja). Hétfőn aztán Orbán Viktor beült a képviselőcsoportba, és varázsütésre egyből megszavazták a vasárnapi munkavégzést korlátozó javaslatot. Az Index parlamenti forrásból úgy értesült, hogy már csak a munka törvénykönyvét kell módosítani, és mehet is a Parlament elé a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslat.
Azt viszont egyenlőre nem lehet tudni, hogy pontosan melyik törvényjavaslatot szavaztatnák meg, hiszen a KDNP eredeti javaslata óta – ami kedvezett volna a többségében 400 négyzetméternél kisebb üzleteket működtető, főként magyar láncok tulajdonosainak – Rogán Antal is bedobta a saját verzióját.
Ennek a lényege, hogy mérethatártól függetlenül minden bolt zárva kell tartson vasárnap, kivéve a családi vállalkozók üzleteit, ahol a tulajdonos mellett legföljebb a rokonok dolgozhatnak. Információink szerint itt az lesz az eltérés az eredeti KDNP-s javaslathoz képest, hogy abban még 50 százalék feletti tulajdonrész esetén mondhatta valaki családi kézben levőnek a boltot, ezt a korlátot most 20 százalékra mérséklik.
Azért is volt fontos a Fidesznek, hogy a KDNP-s javaslatból kikerüljön, hogy a tiltás csak a 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiséggel rendelkező boltokra vonatkozzon, mert még a gyanúját is el akarták kerülni annak, hogy úgy tűnjön, mintha valamelyik üzletláncnak kedvezni akarnának.
Az eredeti javaslat egyébként a trafikokkal is kivételezett volna, viszont úgy tudjuk, a Fidesz belső köreiben felmerült, hogy ez túl nagy támadási felületet jelentene a párt ellen, így végül maga Lázár János is belement, hogy a dohányelárusító helyeket hasonló megítélés alá vegyék, mint a boltokat. A vasárnapi zárva tartással kapcsolatos legfrissebb fejleményekről itt írtunk bővebben.
Rogán javaslatának gazdasági hatásairól egyelőre egyébként nehéz túl sok konkrétumot mondani: az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint abban viszont biztosak lehetünk, hogy abból a nagyjából 100 ezer feletti kereskedelmi dolgozóból, aki vasárnap dolgozik, minden ötödiket-hatodikat ki lehet rúgni. (A további lehetséges hatásokat ebben a cikkben elemeztük.)
Az Aldi mindenesetre például optimistának látszik: csütörtökön megnyitották a 100. boltjukat az országban, és azt mondják, hosszú távra terveznek Magyarországon.
A hét elején a Törökországban tárgyaló Vlagyimir Putyin hirtelen bejelentette, hogy Oroszország mégsem építi meg a Déli Áramlatot. Putyin azzal indokolta a döntést, hogy Bulgária az EU miatt nem adta meg az engedélyt a gázvezeték bolgár szakaszának megépítésére.
A projekttel nem csak az orosz állami gázcég, a Gazprom bukik, hanem azok a cégek is, amelyek orosz céggel fele-fele arányban együttműködtek volna azokban az országokban, ahol a gázvezeték futott volna. Ez azt jelenti, hogy az olasz ENI, a francia EDF Group és a német Wintershall részvételével is bukja a projektet. A Déli Áramlat geopolitikai és energetikai vonatkozásairól, és az előzményekről itt olvashat bővebben.
Bár a Fidesz ellenzékben még Magyarország elleni puccsnak nevezte Gyurcsány Ferenc szocialista kormányfő kiállását a magyar szakasz megépítése mellett, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter nemrég arról beszélt, hogy az EU-nak és Oroszországnak mielőbb fel kell újítania a párbeszédet a Déli Áramlat megépítése érdekében, összhangba hozva a projektet az európai szabályozással.
Kedden Szijjártó aztán bejelentette: ha bukik a Déli Áramlat, akkor majd lesz helyette más, például kapunk gázt Azerbajdzsánból. Az AGRI elnevezésű, kissé romantikus projekt megvalósításának korábban az elemzők annyi esélyt sem adtak, mint a Nabuccónak és a Déli Áramlatnak, és bár nagy előkészítés még nem történt, hivatalosan nem mondott le róla senki. Az az ötlet azonban, hogy azeri gáz érkezhet a Fekete-tengeren és Románián keresztül Közép-Európába, Szijjártó szerint is csak egy a lehetőségek közül. Erről a projektről itt írtunk bővebben.
Az Európai Bizottság egyelőre puhatolózik az oroszoknál, azt nyilatkozták, hogy még mindig fenntartják, hogy a Déli Áramlat stratégiai fontosságú projekt az Európai Uniónak, de az EU-s országokban lefektetett gázvezetékek „az EU-s szabályoknak megfelelően kell, hogy megépüljenek, és nem működtethetik őket olyan módon, amely veszélyeztetné az unió belső piacát”.
Moszka is bejelentette, hogy tovább tárgyalna a Déli Áramlatról, szombaton viszont a Gazprom vezérigazgatója már arról beszélt, hogy a cég már nem fog vezetékeket építeni az EU számára, így az EU ezentúl Törökországgal, mint tranzit országgal áll majd kapcsolatban.
A héten lassú mederben bár, de tovább csordogált a kitiltási botrány. Szerdán a Heti Válasz interjút hozott le André Goodfrienddel, aki kijelentette: Vida Ildikót egy konkrét NAV-on belüli bűncselekmény miatt tiltották ki, amelyben nem indult nyomozás, nem azért, mert a NAV nem volt elég aktív a visszaélések felderítésében.
Vida Ildikó az interjúra nyílt levélben reagált, amiben azt írja, rágalmazni nem lehet következmények nélkül, Goodfriend vádja csak akkor ér valamit, ha azt is elmondja, milyen konkrét ügyre gondol. A kormány is reagált Goodfriend állítására, gyakorlatilag azt ismételték meg, amit már jó ideje hajtogatnak: a kitiltási ügyben az amerikai ügyvivőtől kapott két oldalas dokumentum egy fecni, viszont semmilyen más iratról nem tud a kormány, amit az ügyben az amerikaiak átadtak volna, hogy vádjaikat alátámasszák.
Csütörtökön aztán az derült ki, hogy a kormány állítólag már két hete készíti elő a nagy válaszcsapást: a Figyelő értesülése szerint készül a magyar kitiltási lista, amivel korrupt amerikaiakat tiltanánk ki az országból. Goodfriend szombaton csak annyit reagált erre, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a magyar kitiltási lista összeállításában, ott ugyanis évente nyilvánosságra hozzák, kiket ítéltek el korrupció miatt. Vidának pedig újra csak annyit üzent, hogy kérjen vízumot, és akkor konkrétan ki fog derülni, miért tiltották ki az USA-ból.
Orbán Viktor aztán szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában azt mondta: ha kiderül, hogy Vida korrupt, akkor "bezárják", viszont amíg nincsenek konkrét bizonyítékok, Vidának pert kell indítani rágalmazásért: „rágalmazás, jó hírnévhez való jog: a magyar jogrendszer megadja a lehetőséget, hogy ilyenkor egy magyar állampolgár védekezzen, ezt várom el minden állami vezetőtől ilyen helyzetben” – fogalmazott a miniszterelnök. A beperlésről Goodfriend azt mondta, nem érti, hogyan akarnak hozzáfogni, hiszen nem a személyével van gond.
Közben azért pörögtek az események máshol is: bankok felől például különösen sokat hallhattunk a héten. Kiderült, hogy az állam tényleg megveszi a Budapest Bankot. Jövő év közepére záródhat le az ügylet, tehát akkor lehet véglegesen az államé a bank, bár a csütörtöki sajtótájékoztató Varga Mihály azt mondta, előszerződést kötöttek, de még az értékelés véglegesítése sem történt meg, a pontos árhoz az átvilágítási jelentést le kell zárni, ez még néhány hét lesz. Az MKB és a nyolcadik legnagyobb mérlegfőösszegű Budapest Bankot összevonva az OTP után a mérlegfőösszeg alapján a második legnagyobb magyar bank jönne létre.
Bár az állam örülhet az új bankjának, mások ezt nem mondhatják el magukról: a héten aTISZA Takarékszövetkezetet is elkaszálta az MNB, de Töröcskei István se örülhet, hiszen az MNB a Széchenyi Kereskedelmi Bank engedélyét is visszavonta, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A K&H-t is megbüntették a héten, a versenyhatóság 80 millióra bírságolta őket, mert nem volt minden rendben a reklámjaikkal.
A tőzsdén viszont elég jól sikerült a hét: a legfontosabb papírok közül a Richteren kívül mindegyiknek nőtt az értéke, különösen jó hete volt Molnak, jó kérdés, hogy mennyire számított ebben az, hogy a Mol-vezér Hernádi Zsoltot a héten első fokon jogerősen felmentették a korrupciós vádak alól.
| 49 heti záró | 48.heti záró | |
| BUX | 17 751 | 17 350 |
| OTP | 4080 | 3966 |
| Mol | 12 180 | 11 900 |
| Richter | 3780 | 3835 |
| Magyar Telekom | 354 | 339 |
Az biztos, hogy bizakodásra ad okot, hogy a héten kijött KSH-statisztika alapján 3,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye egy tavalyhoz képest (ez a szezonálisan és munkanapokkal kiigazított adat).
A közelmúlt egyik legérdekesebb magyar tőzsdei sztorijának főszereplői viszont nem jártak túl jól: a versenyhivatal 15 millióra bírságolta Schobert Norbert korábbi cégét, a Foodorgany Kft.-t az Update termékek reklámjai miatt egy csomó hazug reklám miatt. Ez egyébként nem az első bírság volt a Schobert-cégek háza táján, mindenesetre erre annyival reagáltak, hogy volt egy vizsgálatuk a termékeik pozitív élettani hatásaira, csak azt nem ismeri el az EU. A bírság többi okára nem mondtak semmit.