Rengeteg tervet dobott be a kormány, ezek egy része közepesen hatásos kommunikációs trükknek tűnik, de rengeteg mindenkit érintő komoly változás is valószínűleg jönni fog. Sajnos úgy tűnik, hogy ezek már annyira nem végiggondoltak, ki is mondták, hogy nem az állam feladata megtippelni a hatásaikat. Csúcsra járatják Tesco elleni háborút, fizethetünk az M0-son és megpróbálják átvenni a maradék magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseit. Paks úgy tűnik, hogy szupertitkosan fog megépülni, és eladunk majd valami nagyon nagy dolgot jövőre.
Az előző évekből megtanulhattuk, hogy a kormány szeret gyorsan döntéseket hozni, hogy aztán az érintettekkel utólag egyeztetve felmérje az okozott hatásokat, de mostanában megint igazi szabályozási viharba kerültünk.
Az internetadót némi utólagos szerencsétlenkedéssel, de talán sikerült elengedni, de jött még bőven ötlet mellé. Ezek egy része a költségvetési lyukak pillanatnyi befoltozására kell. A másik részük pedig bevallottan arra, hogy a kormány visszaszerezze a kommunikációs kezdeményező pozícióját, és inkább ezekről beszéljen az ország, mint az intézményesült kormányzati korrupció vádjáról.
Ezért mondjuk a gyerekek és újságírók drogtesztjét valószínűleg nem is kell komolyan venni, viszont a kötelező vasárnapi zárva tartás bármennyire is értelmetlennek tűnik, a kapcsolódó szankciókkal együtt már komolyan átalakíthatja a kiskereskedelem piacát. Pontosabban tovább tart a kormány háborúja a Tesco és társai ellen.
49. heti záró | 50. heti záró | |
BUX | 17 751 | 17 318 |
OTP | 4080 | 4080 |
Mol | 12 180 | 11 530 |
Richter | 3780 | 3765 |
Magyar Telekom | 354 | 348 |
Ezzel kapcsolatban azt is megtudtuk, hogy a kormány lemondott a döntés-előkészítő számolgatásokról, Kovács Zoltán kormányszóvivő kerek-perec kimondta, hogy az ilyesmit nem tartják már feladatuknak, és
hogy mit is okoznak az új törvényeink. Persze szinte minden héten akadnak egyébként is olyan szabályozási húzások, ahol csak a motiváció világos. És ha már számolgatások, az is kiderült, hogy összejött Matolcsy ígért 7 százalékos növekedése, csak nem úgy, ahogy gondolná.
Arra viszont mindenképp muszáj volt kitalálni valamit, hogy ha nem csökkentjük a kiadásainkat, akkor milyen adóemelésekkel miatt nem száll el a költségvetés. Nos, az lett vége, hogy mindenhonnan csipeget többet-kevesebbet az állam. Emellett találtak még olyan nyereséges ágazatot, ami eddig nem kapott még különadót, úgyhogy most kap – ez a dohányipar, persze úgy, hogy Lázár barátjának cégének alig kell fizetnie.
Kell a pénz, úgyhogy a megmaradt magánnyugdíjpénztárak 200 milliárdja is átvándorolhat az államhoz októbertől. De a legnagyobb felzúdulást alighanem a fizetős elősztráda terve váltotta ki, bár a kormány kommunikációs államtitkára szerint az évi ötezer forintos matricát még mindenki nyugodtan ki tud gazdálkodni ilyesmiért.
Az aszfaltügyünk még nincs lezárva az unióval, és könnyen elképzelhető, hogy jövőre közel százmilliárdnyi pénzt kell büntetésből visszafizetni. Az útépítéseknél trükköztünk ugyanis, csak olyan cég pályázhatott nálunk, akinek van az útépítés helyének 50 kilométeres közelében saját aszfaltkeverő üzeme. Ezzel pedig erősen korlátoztuk a lehetséges versenyt.
És még így is beírtak 170 milliárdnyi, egyelőre titkos bevételt, nehogy a "piaci szereplők magatartását befolyásolják". Annyit lehet tudni erről egyelőre, hogy valamiféle nagyobb állami vagyont eladunk valakiknek.
Szinte háttérbe szorult a héten, de nem szabad elmenni amellett, hogy gyorsan aláírtuk a paksi szerződéseket az oroszokkal. Elég nagy titokban intéződik a modern Magyarország legnagyobb korrupciós lehetősége, amikor néha megszólal valami illetékes, olyanokat mondanak, hogy "kellő megtérülési ráta" lesz majd, vagy hogy nem szabad összehasonlítani más épülő erőművek költségeivel.
Közben Oroszországnak nagyon hamar ki kell találnia valamit, ha nem akarnak belátható időn belül becsődölni, mert többek közt hathatós amerikai és szaúdi segítséggel tovább esik az olajár. Zuhan a rubel árfolyama, nő az államadósság, egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy 1998 után megint bedobják a kulcsot.
Mi egyébként a diplomáciában minden adandó alkalommal továbbra is látványosan pacsizunk Putyinékkal, és néha ők is velünk. A bolgárok közben még rugóznának a Déli Áramlaton, ha lehet.