Ha egy adós nem fizet a sok közül az egyik hitelezőjének, akkor simán elképzelhető, hogy legközelebb egy másiknak sem fog. A komolyabb (állami) nemfizetésekből akkor tud nagyobb piaci pánik kialakulni, ha a dolog váratlanul ér sok olyan hitelezőt, akinek éppen nagyobb követelése van.
Az éjfélkor bekövetkező görög csőd pont azért nem lesz igazán fertőző, mert
Ez a készülődés 2009-ben indult, ez látszik az ábrán. Az Európai bankrendszer kisebb-nagyobb lépésekben öt év alatt minimalizálta a görögországi kitettségét, a leglátványosabb (a Portfolio ábráján külön is jelölt) svájci és francia kivonulás volt, de a német, az olasz és a holland bankok is minimálisra csökkentették a kocázataikat.
Angela Merkel azt mondja itt az orrom előtt élőben, hogy EU28 lesz vasárnap. Ez komoly lépéseket vetít előre
– írja az Eurológus munkatársa Brüsszelből. A német kancellár szavai azt jelentik, hogy az unió teljes körű csúcson foglalkozna tovább a görög helyzettel. Most egy szűkebb körű tanácskozás volt, amin csak az eurót használó államok képviselő vettek részt, és az eredeti tervek szerint ebben a körben folytatták volna a huzavonát a tárgyalásokat a hétvégén.
Merkel egyúttal ismét bejelentette, hivatalosan is, hogy nem született megállapodás a görög adósságválság megoldásáról.
A Twitteren a jól tájékozottak már tudni vélik, vége a mai villámcsúcsnak a szivárványos brüsszeli égbolt alatt! Egyelőre annyi biztos, folyt. köv. az eurócsoportnak már most szombaton, az eurozóna vezetőinek vasárnap!
Ez történik:
Behind the scenes of the #EuroSummit: at the meeting table. #timelapse pic.twitter.com/v2SoYNdt0X
— EU Council (@EUCouncil) July 7, 2015
Az Egyesült Államok elnöke ma telefonon beszélt Alekszisz Ciprasszal, és elmondta neki, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.
Köszönjük, elnök úr!
Ezúttal arról, hogy miért nem volt új athéni javaslat a mai tárgyalásra. És hogy miért nem? Nos, a görögök „válasza” szerint azért, mert
ez bonyolultabb ennél.
A Financial Times szerint legalábbis így replikázott a görög pénzügyminiszter a kérdésre, hogy miért nem hoztak Brüsszelbe új javaslatokat. Közölte, hogy van reformlistájuk és az alapján tárgyalnak. Viszonylag optimistának tűnt, szerinte „van politikai akarat”, hogy jól alakuljanak a dolgok.
Arról beszélnek a brüsszeli szakértők, hogy Athénnak nem okoz majd akkora problémát az Európai Központi Banknak július 20-án esedékes törlesztőrészlet. 3,5 milliárd euróról van szó. A Központi Bank ugyanis még nem utalta vissza Görögországnak azt a hasznot, amit görög államkötvényekkel való kereskedésből szedett össze az elmúlt két évben. A 2014-es profit 1,85 milliárd euró, a 2015-ös pedig nagyjából 1,5 milliárd. A döntés az eurócsoport kezében van, hogy felszabadítják-e ezeket az összegeket.
A jogi bökkenő ott van, hogy ezt a pénzt hivatalosan az Európai Stabilitási Mechanizmus kezeli, amelynek a mentőcsomagja múlt héten járt le. Elvileg, amíg nem indítanak új ESM-programot, nem juthatnak hozzá ehhez a kerethez a görögök.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek, az Eurócsoport hivatalos közleménye szerint az új görög pénzügyminiszter bemutatta a görög népszavazás utáni helyzetet és „eszmét cseréltek az előre vezető útról” (magyarán valószínűleg nem sok konkrétumról tárgyaltak). A görögök várhatóan holnap új pénzügyi mentőprogramot kérnek az Európai Stabilitási Mechanizmusból (az EU újabbik mentőalapjából), és az Eurócsoport kész még aznap konferenciahívást tartani. Ezután az elnökük, Jeroen Dijsselbloem felkéri a hitelező intézményeket, hogy mérjék fel és elemezze a görög finanszírozási igényeket és az adóssága fenntarthatóságát, és csak ezután döntenek arról, elkezdhetik-e a hivatalos tárgyalásokat (szóval ennyit a népszavazást követő 48 órán belüli megegyezésről, amit a görög miniszterelnök emlegetett).
Görög források szerint Ciprasz egyelőre rövid távra tervez: szeretne egy áthidaló hitelcsomagot kapni addig is, amíg megegyeznek a következő nagyobb mentőövről az Európai Stabilitási Mechanizmusból. Ez lehet a kompromisszum egyik eleme: a gyorssegélyért cserébe lelkesebben látnak neki az állami szektor átszabásának Athénban.
Legalábbis ha igaza van annak az euróövezeti forrásnak, amelyet a Guardian európai rovatának szerkesztője idéz. Szerinte esélytelen, hogy július 20-ig pénzt kapjon Görögország, még ha addigra sikerülne is megegyezni. Aznap Athén 3,5 milliárd euróval fog lógni az Európai Központi Banknak, amit segítség nélkül nem tudna visszafizetni.
#greece won't be able to tap ESM dosh before july 20 even if deal done - eurozone source
— Ian Traynor (@traynorbrussels) July 7, 2015
Közben az a pletyka terjed a kinti tudósítók között, hogy vasárnap ismét csúcstalálkozó jöhet – talán ezért kaptak most a szokásoktól eltérően egyszeri helyett egész hónapra érvényes belépőt.
Unconfirmed rumours of another #Eurosummit on Sunday, so a reason for badges marked for July #Greece
— Jennifer Rankin (@JenniferMerode) July 7, 2015
Alekszisz Ciprasz nem sokat fog ma aludni. És azt is valószínűleg az autóban Strasbourg felé. Holnap reggel 9:30-kor már az Európai Parlament ülésén tart beszédet. Először visszautasította a meghívást, de a liberális demokrata frakció vezetője, a belga Guy Verhofstadt nagyon durva hisztit vágott le, botránynak nevezte, hogy a demokrácia bölcsőjének, Görögországnak a kormányfője nem hajlandó megjelenni az unió választott képviselői előtt.
A lengyel Donald Tusk elnökli a mai csúcstalálkozót. Szeretne politikai lökést adni a tárgyalásoknak, hallottuk a kabinetjéből.
Közben valószínűleg éppen Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök beszél, és vázolja az elképzeléseit, hogy mit szeretne. A többi állami vezető szeretett volna látni egy görög javaslatot írásban is, és többen elégedetlenek, hogy nem kaptak ilyet. A kulcskérdés még mindig az, állítják a bennfentesek, hogy mit akar Ciprasz: egy új mentőcsomaghoz adóemelést, költségcsökkentést, reformokat kell vállalnia, és hihető tervet kell prezentálnia arra, hogy hogyan szorítja vissza az állami korrupciót. Egyelőre úgy fest, hogy ugyanott állunk, mint a vasárnapi népszavazás előtt.
Az olasz pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan röviden nyilatkozott az újságíróknak: "Azt hiszem, nagyon hamar látjuk egymást megint". A korábbi tervek szerint holnap telekonferenciáznak az euró-országok pénzügyminiszterei, de ha ha komoly megegyezés van kilátásban, mindenképpen össze kell ülniük személyesen is valamikor a közeljövőben. Angela Merkelnek a csúcstalálkozó előtti szavai alapján viszont ma este sem reménykedünk áttörésben.
Negyedórája kezdték a tárgyalást az euróövezet állami vezetői. A belga miniszterelnök, Charles Michel arról beszélt, mielőtt beült a terembe, hogy van egyfajta fáradtság, amiért a görög kormány mindig hátrébb tolja a kötelezettségvállalást. Fáradtság, vagy inkább fásultság az újságírók arcára is kiült, akik három héten belül a harmadik csúcstalálkozóra gyűlnek össze, amelynek témája a görög hitelválság.
A Tanács brüsszeli főépületének az átriuma általában csordultig megtelik tudósítókkal ilyen alkalmakkor, most viszont félház van. Ha a tárgyaló miniszterelnökök hasonlóan éreznek, mint az itteni hangulat, akkor már kevésbé érdekelheti őket, hogy mi lesz a megoldás, és inkább azért drukkolnak, hogy valami történjen, legyen vége a hetek óta tartó patthelyzetnek. A kérdés az, hogy melyik opció zárná rövidebbre a problémát: ha hagyják, hogy Görögország eldobja az eurót, vagy ha tovább foltozzák a görög költségvetést.
Gyermeteg hibát követett el az új görög pénzügyminiszter. Euklídisz Cakalotosz ugyanis hagyta, hogy lefotózzák a jegyzeteivel. Azóta azt találgatja a fél világsajtó, hogy mit is írt a papírokra - írta a Bloomberg.
The personal notes of Euclid Tsakalotos before the #Eurogroup pic.twitter.com/WKLtKVdXbd
— Thanasis Koukakis (@nasoskook) 2015. július 7.
Cakalotosz érdekes módon nem görögül, hanem angolul jegyzetelt, és olyasmit sikerült eddig belőle kihámozni, mint hogy "no triumphalism", vagyis nem kell triumfálni - feltehetően a népszavazás kormány számára kedves eredménye miatt. A jegyzetekben van utalás a görög kommunista pártra is, de egyelőre senki nem jött rá mit és miért írt a görög pénzügyminiszter.
Nem hoztak hivatalos javaslatot a görögök, jelentette be az Eurócsoport ülése után Jeroen Dijsselbloem elnök, de várhatóan órákon belül benyújtanak egy kérelmet egy új mentőcsomagra az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (az EU egyik mentőalapjához), amiről remélhetőleg holnap reggel egy újabb telekonferencián tárgyalhatnak. Meglátják, az alapján megkezdődhetnek-e a tárgyalások. Az egész folyamat napokba fog tellni, de nagyon kevés az idő, figyelmeztetett.
" Görögország jövője soha nem volt még ennyire bizonytalan. A Sziriza az elmúlt öt hónapban a 2,9 százalékos várható éves görög növekedést recesszióba fordította. A Sziriza kormány csak ezalatt az idő alatt az akcióival, már több mint 5 milliárd euróniy elvesztegetett növekedést okozott - mondta Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.
Csak pár óra múlva, Alexander Stubb finn pénzügyminiszter szerint.
Az új görög pénzügyminiszter, Evklídisz Cakalótosz vezette küldöttség tényleg nem vitt semmit Brüsszelbe, erősítette meg a Reuters is. "Talán holnap" -nyilatkozta nekik is reménykedve egy brüsszeli forrás.
Ez elég durva, akkor is, ha nincs semmilyen tervük az országuk megmentésére, és akkor is, ha egy este dobják össze vagy fejezik be azt. És akkor is, ha minden kötelező sietség ellenére csak szívatják tovább az EU-t.
Üres kézzel, bármiféle új terv nélkül érkezett a görög küldöttség az eurózóna pénzügyminisztereihez, írja a Financial Times.
Ez gyakorlatilag sokkolta az összegyűlt, eddig tárgyaló uniós pénzügyminisztereket, arról volt szó eddig, hogy a görögök kitalálják, hogy hogyan szeretnék fenntartható módon visszafizetni az adósaságuk nagyobbik részét. A "görögök térfelén pattog labda" kifejezés olyan sokszor hangzott már el, hogy szinte viccbe illő volt már az ismételgetése minden komolyabb kérdésre.
Igaz, egy másik uniós bürokrata azt mondta a lapnak, hogy igaz, hogy most nem mutattak semmit, de holnap majd fognak.
Schäuble német pénzügyminiszter előtte megerősítette, hogy nem csináltak már sokadik uniós tervet az ország megmentésére, hanem várják a görögök programját. Ha nem csinálnak semmilyen értelmezhető programot a fenntartható adósságrendezésükre, akkor semmi esély, hogy az eurózónában maradjanak szerinte.
Két szép ábra az oxfordi Max Rosertól arról, hogy Görögországban 1974-től a válság utáni évekig folyamatosan nőtt a háztartások jövedelme (alsó ábra, a jövedelmi szint alapján tíz csoportba, ún. decilisbe sorolva a görög lakosságot, az egyes a legszegényebbeket jelöli).
A Gini-index egy egyenlőtlenségi mutató, ami azt jelzi, hogy görögöknél a válság közben és után is nagyjából szinten maradt az egyenlőtlenség a legális jövedelmek alapján. Ne felejtsük el, hogy az ábra csak 2011-ig van!
Ilmars Rimsevics a lett nemzeti bank elnöke szerint a görög adósságválság megoldásának legreálisabb forgatókönyve az, hogy Görögország lassan kivonul az euróövezetből.
A tanulság nála az, hogy az euróövezeti tagságba kerülhet "ha egy állam nem tartja be ígéreteit és nem csinálja meg a kötelező házi feladatát".
"A görög nép bátor volt, és kiszavazta magát az euróövezetből" - mondta még Rimsevics, aki szerint a jelenlegi helyzet megoldásához valakinek a zsebébe kellene nyúlnia, de senki nem hajlandó kinyitni a pénztárcáját és előrántani a szükséges 30-50 milliárd eurót.
Még azt is mellétette az MTI alapján, hogy hosszú távon a Grexit, azaz Görögország kilépése akár még erősebbé is teheti a jelenleg szerinte nagyon stabil euróövezetet.
Kezdődik az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozója. Gyakorlatilag mindeki azzal érkezett, hogy most a görög javaslattól függ minden.
Pierre Moscovici, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa elmondta, hogy a görög adósságátrendezés (a Sziriza egyik fő vágya) nem lesz ma téma. A német Wolfgang Schäuble szerint a kinnelvőségek elengedése ellentétes lenne az uniós alapszerződésekkel, és ezt Alexander Stubb finn, valamint Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter is kizárta. Utóbbi közölte, szkeptikus abban, hogy ma megegyezésre jutnak.
Görögországnak "kemény feltételekkel" ugyan, de maradnia kellene az eurózónában - mondta Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter az MTI szerint.
"Még ha évekig is tartana, amíg Görögország kilábal a válságból, megérné ezt megtenni". Szerinte minden Athéntól függ, méghozzá attól, ténylegesen konkrét javaslatokat terjeszt-e elő vagy továbbra is úgy tesz, mintha a helyzet foglya lenne, amely nem az ő hibájából következett be. Ha ez a helyzet, egészen biztosan sötét jövő vár ránk - magyarázta a lengyel diplomácia vezetője.
Schetyna még hozzátette, hogy Portugáliának, Írországnak és Spanyolországnak pont a megszorítási politika segítségével sikerült kilábalnia a válságból, és hangsúlyozta, hogy Görögország számára sem lehetnek más feltételek az EU-n belül.
Azt utcán legalábbis már megkezdték a felkészülést. Athén egyébként elég durván szét van már fújva nagyon ügyes és közepesebb graffitikkel is.
Bár talán a korábbi felzárkóztató támogatásokra jobban illene.
How to explain in one gif, why the loans never helped the Greek people pic.twitter.com/IxBs0nHTM8
— αλεπούδα (@alepouda) 2015. június 26.
Húzzon le egy felest, ha legközelebb azt a mondatot hallja egy uniós vezetőtől, hogy „a labda a görögök térfelén pattog”! (Tegye ezt a stílus kedvéért uozóval, így még azt is elmondhatja, hogy segíti a görög gazdaságot.) Nem mintha már borzasztó unalmas szöveg lenne, de itt egy lista a közelmúltból a teljesség igénye nélkül, egy gyors Google-keresés után:
az euróövezeti tagállamok vezetői a görög Kathimerini nem túl derűlátó brüsszeli forrásai szerint. Azért ezt érdemes erős fenntartásokkal kezelni, de van ok a pesszimizmusra. Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert például azzal izzított a mai csúcstalálkozóra, hogy nincsenek meg a feltételek a tárgyalások megkezdésére egy új programról.
A Nap Beégetése Vándorkupa Martin Schulznak jár. „Nem értem, mi van azon a plakáton. IXO?” - csinált tökéletes idiótát a képviselőből, aki fordítva lóbálta az „OXI” (a görög népszavazáson győztes „nem”) feliratú papírját.
Morvai Krisztina nekiesett Jean-Claude Junckernek a lett elnökségről szóló európai parlamenti vitán. „Szerencsénkre ma még senkit nem pofozott meg, de hát változatlanul folyamatosan a telefonját nyomkodja” – szólt be az Európai Bizottság elnökének, aki azzal vágott vissza, épp a munkáját végzi, épp a görög miniszterelnökkel SMS-ezik.
Morvai Krisztina szerint egyébként arról kellene beszélni, miért hagyják el gazdasági menekültként a hazájukat a görögök vagy a magyarok.