A hét első fele a kínai tőzsdepánikról szólt. A befektetők attól félnek, hogy megrendülőben van a világgazdasági növekedés két fő pillére: a növekvő kínai kereslet és a bőséges pénzkínálat, amelyet egyebek mellett az alacsony amerikai alapkamat biztosít. A félelem pedig akárcsak múlt héten, vagy néhány hónappal ezelőtt, most is ideges pánikba csapott át.

Fekete hétfő

A brókerek rohantak a pénzük után, a hatás pedig a kínai tőzsdei sajátosságok miatt még pusztítóbb volt: a Shanghai Composite 8 százaléknál is nagyobb mínuszt hozott össze néhány nap alatt.

A kínai kormány és a jegybank nyugtatónak szánt beavatkozásai aztán a hét közepére hatottak, a kínai tőzsde indexe a hétfői nyitóérték közelében zárt pénteken. Ez persze egyrészt még sehol nincs az augusztus közepi értékhez képest - azóta szinte folyamatosan esnek a részvények - másrészt az elemzők nem győzik hangsúlyozni, a derű alighanem átmeneti.

Sok jel mutat ugyanis arra, hogy a félelmeknek van alapjuk.

• A kínai növekedés valóban lassulóban lehet, ha pedig az 1,3 milliárd lakosú ország piaca gyengélkedik, azt megérzi a világ többi része is. Mi például elsősorban Németországon keresztül.
• De megérzi a világ azt is, ha közel tíz év után megkezdődik az amerikai kamatemelési ciklus. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az amerikai Fed, amely 2006 óta nem emelte az alapkamatot, hamarosan elindul ezen az úton, talán már szeptemberben, de szinte biztosan idén.

Nagy esők

A kínai pánik egyébként kisebb-nagyobb mértékben kihatott a világ többi tőzsdéjére, a hétfői nap például rendesen megtépázta az ázsiái és az amerikai piacokat, és Európa sem úszta meg esés nélkül a dolgot. A hét végére aztán végül szinte mindenki pozitívban zárt.

A Budapesti Értéktőzsdén a vezető részvények mind gyengültek a héten, a BUX pedig 786,36 pontos, 3,55 százalékos eséssel, 21 333,90 ponton zárt pénteken.

	33. heti záró	32. heti záró
BUX	21 333	22 120
OTP	5 335	5635
Mol	13 988	14 495
Richter	4240	4355
Magyar Telekom	395	397

Sokat gyengült a forint is. Az euróval már 314,9 forint körül kereskedtek pénteken, míg a hosszú hétvége előtt még bőven 310 forint alatt mozgott az árfolyam. Pedig a forint még viszonylag szerencsés helyzetben van.

Az ING elemzői négy makrogazdasági kockázat - a Fed kamatemelési ciklusának kezdete, az olajárak változása, a kínai gazdaság alakulása, és a dollár-jüan árfolyammal való együttmozgás - alapján vizsgálta a feltörekvő piaci devizákat, és megállapította, hogy a török líra és a cseh korona mellett a magyar forint a legkevésbé sérülékeny ebben a csoportban.

Indul az autóhiteles forintosítás

A héten az MNB közölte, a magyar bankok a korábbi veszteségek után újra profitot érnek el, az idei első félévben 155 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el, tavaly 294 még milliárd forintos mínuszt hoztak össze. A javulás itt is lehet hogy csak átmeneti, az adatokból ugyanis látszik az is, az adósmentő csomagok ellenére újra növekedni kezdett a nem teljesítő hitelek aránya, a hiteltartozások hatodát nem fizetik időben.

Igaz, a devizás autóhitelek forintosítása és a magáncsőd intézményének bevezetése csak ezután jön, előbbi decembertől, utóbbi szeptembertől. Ezek még hozhatnak néhányaknak megoldást. A jegybank egyébként hosszú idő után először a héten nem nyúlt az alapkamathoz, maradt a rekordalacsony 1,35 százalék. Továbbra is törekednek viszont arra, hogy magyar állampapírba tereljenek mindenkit.

Felfordult az ingatlanpiac

Az alacsony kamatok és olcsó hitelek mellett aki tehette, az elmúlt időszakban leginkább lakást vett, a lendület pedig még mindig tart. (A Duna House adatai szerint amúgy ötből négy lakásvásárló nem is vesz fel hitelt.)

A paneleket pillanatok alatt elviszik, a budapesti népszerűbb kerületekben pedig időnként már nem is alkudnak, hanem licitálnak a vevők a lakásra. Az ingatlan most amúgy azért is népszerű befektetés, mert már rövid távon is sok pénzt lehet keresni a kiadásából.

A Budapesten is egyre népszerűbb szállásmegosztón, az Airbnb-n kiadva például szobánként mindössze havi néhány ezer forintot kell adózni egy lakás esetén. Nagyüzemben, legálisan már nem éri meg airbnb-zni, de azért a hagyományos, hosszú távon bérbeadás is épp elég jó biznisz ahhoz, hogy most mindenki meg legyen őrülve a lakáspiacon.

A lakásbérlők ki vannak akadva, a belsőbb kerületekben, kis, jó minőségű lakásoknál 30-40 százalékkal szaladtak fel az árak részben az Airbnb miatt. És a szállodások is puffognak, szerintük a rövidtávú lakáskiadás, amely a Magyarországra érkező turistákat célozza, az ő üzletüket rontja, szerintük szigorúbban kellene szabályozni a netes szállásmegosztó oldalakat. Az NGM szerint a magyar szabályozás európai szinten is előremutató, inkább  csak betartatni kellene.

Fapados utak

Nem csak a hozzánk érkező turisták, hanem magyarokról is, akik külföldre mentek, de vagy nekik, vagy csomagjaiknak nem sikerült hazajutni a légitársaság hibája miatt. A Wizz Air például nagyjából 50 millió forint értékben hagyott Egyiptomban búvárfelszereléseket, hogy elég legyen hazáig a gépbe tankolt üzemanyag. Az utasok persze, akik a reptéren hiába várták a poggyászukat eléggé kiakadtak a fapados társaságra.

Fapados autópályák is épülnek majd Magyarországon. A kormány bejelentette, hogy autópályák és autóutak mellé bevezetik az M gyorsút nevű kategóriát, ami egy 2x2 sávos, fizikai elválasztással rendelkező, leállósáv nélküli gyorsforgalmi utat jelentene. Ennek legfőbb előnye, hogy így 25-30 százalékkal olcsóbban lehetne megépíteni a tervezett utakat, fel tudna gyorsulni az egész magyar építkezés.

Rengeteg állami földet eladnak

Lassan egy éve találgatták már költségvetési szakértők, vajon mi lehet az az állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel, amit olyan nagyvonalúan, a két évre együtt 334 milliárd forintos értékben beterveztek a költségvetésbe. A kormány titkolózott. Bárki rákérdezett a dologra, azt mondták, a kormány alkupozícióját rontaná, ha idő előtt előhozakodnának azzal, mit is akarnak eladni. Most végre kiderült: 300-380 ezer hektárnyi állami földet árusítanak ki.