Egész jók a gazdasági mutatóink, de közben egy csomó kezeletlen probléma a kormány körmére ég. Széthullófélben van az oktatás és az egészségügy, elegük van a tanároknak és a tömegközlekedési dolgozóknak, tavasszal sztrájkok jöhetnek. Keményebb fellépést ígérnek az Uberrel szemben, az olimpiát támogató vállalkozásokat adókedvezménnyel támogatnák, és hamarosan új magyar légitársaság és netes kaszinó indulhat Magyarországon. Ez történt a héten a gazdaságban.
Így februárra lassan megérkeztek a tavalyi évre vonatkozó makrogazdasági adatok. A héten derült ki, mekkorát nőtt tavaly a gazdaság, és hogy hogyan állunk az államadóssággal.
Mindkét mutató elég kedvező, a GDP-növekedés egész évre vetítve 2,9 százalékos volt, az utolsó negyedévben pedig a 3,2 százalékot is elérte. Ezzel ugyan nem érte utol a 2014-es, 3,7 százalékos rekordnövekedést, ami 2006 óta a legerősebb volt, de így is felülmúlta a várakozásokat. Az év végi hajrázás annak ellenére sikerült, hogy közben a teljes EU-ban lassult a gazdaság.
Az államadósság 2015. év végi szintjéről egy keddi egyetemi rendezvényen beszélt Varga Mihály. A régi mumus idén a GDP 75,8 százalékát tette ki, ami az utóbbi évek legkedvezőbb értéke, de trendről még egy kicsit korai lenne beszélni.
Az utóbbi időben az oktatási rendszerrel kapcsolatos botrányok tartanak izgalomban mindenkit. Ez a hét sem múlt el eseménytelenül a káoszgazdálkodásról elhíresült Klik szempontjából.
Az Index megszerezte a különösen nagy bajban levő Ceglédi Tankerület teljes adósságlistáját, amelyből kiderül, hogy csak ők 278 millió forinttal tartoznak, gyakorlatilag mindenkinek, aki az utóbbi években bármit is szállított az iskolákba. Közben a tankerület vezetője tervgazdálkodásra emlékeztető módszerekkel, kapkodva próbál irányítani.
Írtunk arról is, hogy a Klik - amelynek valószínűleg már csak pár éve van hátra - a kezdetektől hibás alapelvekre épült: olyan módszerekkel próbáltak javítani a magyar oktatáson, amelyek maximum a nálunk sokkal elmaradottabb országokban járnának pozitív eredménnyel.
Nem csak a tanárok elégedetlenkedtek mostanában, a héten a tömegközlekedésben dolgozók is a sarkukra álltak. A vasutas szakszervezet bejelentette, hogy ha nem sikerül február 20-ig megállapodniuk a MÁV vezetésével, márciusban sztrájkolni fognak. A MÁV-alkalmazottak kollektív béremelést szeretnének, a társaság jelenleg 3 százalékot ajánl nekik, de ez valószínűleg nem lesz elegendő a munkabeszüntetés elkerülésére.
A városi tömegközlekedés is forrong: a Miskolci Városi Tömegközlekedési Zrt. dolgozói jövő héttől határozatlan idejű sztrájkot terveznek, és a BKV-alkalmazottaknak is elegük van. A BKV-nál állítólag egy sima béremelés már nem lesz elég a megegyezéshez a szakszervezettel, a fővárosi közösségi közlekedésben dolgozók arról panaszkodnak, gyakran az egészségre és biztonságra veszélyes körülmények között végzik a munkájukat. Az érdekképviseletükért felelős EKSZ kedden sztrájkbizottságot alakított, de egyelőre nem lehet tudni, mikorra terveznek munkabeszüntetést.
A szakszervezetek háza táján még nem zárult le a Gaskó István távozásával kapcsolatos botrány sem: a január végén önként távozott vezető elvileg 12 milliós végkielégítést kapna, ezt többen nem szeretnék, ezért megtámadták a lemondását és fegyelmi okokból menesztenék.
Varga Mihály kedden érdekes törvényjavaslatot nyújtott be: ha megszavazzák, adókedvezményt kap minden olyan vállalkozás, amelyik támogatja a budapesti pályázatot lebonyolító céget. A javaslat szerint az olimpiai pályázat előkészítését szponzoráló cégek ugyanolyan adóelőnyben részesülnének, mint azok, akik most előadó-művészeti szervezeteket, filmalkotásokat, illetve a látvány-csapatsportokat támogatnak.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, mintha az egyébként is a rendezvény megpályázására költött pénzen felül még többet költenénk az olimpia ügyére, mivel a tao-támogatással a költségvetés egyébként befizetendő adóról mond le.
A héten a kormány bekeményített az Uberrel szemben. Fónagy János a taxisokkal való egyeztetés után bejelentette, hogy az eddigieknél sokkal szigorúbban kívánnak fellépni a szabálytalanul uberező sofőrök ellen. A tervek között szerepel az is, hogy a rajtakapott autósoknak rögtön a helyszínen levennék a rendszámot a kocsijáról. A taxisok kérésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban állítólag vizsgálják az alkalmazás betiltásának lehetőségét is, bár az továbbra is rejtély, hogyan képzelnék ezt el.
Fónagy szerint próbáltak kapcsolatba lépni az Uber hollandiai központjával, de a cég minden együttműködést megtagadott, azt mondta, ennek is köszönhető a belengetett vasszigor. Az Uber teljes betiltása sok fogyasztónak rosszul jön, de a taxisok mellett a munkásjogok szószólói örülhetnek, a sharing economy ugyanis szép lassan eltünteti azokat a vívmányokat, amelyeket a munkások az utóbbi évtizedekben kiharcoltak maguknak.
Szerdán megjelent a csokot részletező rendelet, az otthonteremtési kedvezmény szabályai ezzel elvileg véglegesedtek. Az új verzióba bekerült többek között a 30 milliós plafon eltörlése, lazítottak az építés helyszínével és az összkomforttal kapcsolatos elvárásokon is. Ugyanakkor a rendelet tartalmaz szigorítást is: akinek régebben óta épült háza, az most pórul járt, mert az áfa-visszaigénylés számláit már csak 2015 január elsejétől fogadják el.
A legújabb banki adatok fényében egyébként kérdéses, hány embert fognak egyáltalán érinteni az új lakásokkal kapcsolatos szabályok: az eddigi érdeklődőknek csak 9 százaléka venné fel új lakásra a pénzt. Vagyis most úgy tűnik, nem olyan elsöprő az érdeklődés a 10+10 milliós verzióra, mint arra számítottak. A csokról rengeteg infót és elemzést megtalál az Index csok-címkéje alatt.