A kormánynak nem tetszik a bíróság egy ítélete, ezért átírnák a jegybank alapítványaira vonatkozó törvényt, hogy ne lehessen számon kérni az alapítványokon, hogy mire költik a pénzüket. Egyúttal Matolcsy fizetését is dupláznák, és a felsővezetés is jóval többet kereshetne. A költségvetéssel kapcsolatban is jöhet egy szabályváltozás, ami az NGM szerint nem változtat semmit, így viszont már csak azért a kérdés, hogy miért adták be. Heti gazdaság.
A fideszes Bánki Erik hétfőn reggel törvénymódosítását adott be, amit
kedden már el is fogadtak (úgy, hogy a fideszes képviselők jelentős része még csak nem is hallott az egészről). A módosító alapján
A két téma közül a bérek ügye az egyszerűbb történet: bár - ahogy arra a jegybank is emlékeztetett -, a környékbeli országok jegybankelnökei közül a szlovák és a cseh is a megemelt magyar fizetéshez hasonló összeget keres meg, ha az elnöki béreket az országok átlagos béreihez viszonyítjuk, akkor Matolcsy lesz az EU egyik legjobban fizetett jegybankelnöke (a fizetésekről részletesebb itt írtunk).
Az alapítványok esete valamivel bonyolultabb. Dióhéjban most nagyjából az történt, hogy nem tetszett a kormánynak, hogy az érvelésük elbukott a bíróságon, ezért átírják a szabályokat. A módosító előzménye ugyanis az, hogy a jegybank Pallas Athéné Domus Animae nevű alapítványa pert vesztett a szocialista Tóth Bertalannal szemben, aki egyebek mellett azt akarta megtudni, hogy a 260 milliárd forint vagyont kezelő alapítványok kivel, mikor és mire szerződtek.
A kormány szerint onnantól, hogy a közpénzt az MNB beteszi a saját alapítványába, a pénz megszűnik közpénznek lenni, az alapítványtól így a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatként sem kérhetőek ki. A Fidesz ezért nem fogadja el a jogerős ítéletet, szerintük a bíróság rosszul döntött. Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője szerint "az alapítvány lényege", hogy ha "beteszem a pénzt, onnantól ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, el vagyok vágva tőle. "A bírói döntés indoklása tételesen ellentmond a polgári törvénykönyv szabályozásának" - mondta Kósa.
Lázár János a csütörtöki Kormányinfón aztán már arról beszélt, hogy még több állami gazdasági társaságra kiterjesztenék a Postára és a jegybankra kiterjesztett titkolózást, és azt is mondta, a törvénymódosítás céljával egyetért, hiszen szerinte a Magyar Nemzeti Bank jelentősen hozzájárul az ország sikeréhez, politikai ellenfeleik pedig éppen ezért szeretnék a jegybankot "ellehetetleníteni".
Voltak viszont a Fideszben is olyanok, akik nem értettek egyet a törvénymódosítással, és ennek hangot is adtak: Kövér László például azon kevesek egyike volt, akik következetesen ellene voltak a döntésnek, és a belső vitákban hangot is adott ellenvéleményének. Kövér házelnökként egyébként nem is sietett aláírni a törvényt, amit a parlament két nap alatt fogadott el.
Az is bonyolíthatja az ügyet, hogy az adatvédelmi biztos szerint alaptörvény-ellenes a javaslat, a Magyar Nemzet pedig a héten azt írta, hogy Áder János államfő azt tervezi, hogy nem írja alá a törvényt. A Köztársasági Elnöki Hivatal egyelőre csak annyit köözölt, hogy az alaptörvény előírása szerint a köztársasági elnöknek öt nap áll rendelkezésre, hogy döntsön a törvény aláírásáról. Az öt nap pedig onnantól indul, hogy Kövér aláírja és elküldi neki a törvényt. Lázár János sejtelmesen azt mondta az ügyről a csütörtökön, hogy a végén még nincsen pont (bővebben egyébként még itt írtunk arról, hogy mi ennek az egész titkosítgatósdinak a tétje).
A jegybank alapítványai mindenesetre élnek és virulnak, most épp borozót és éttermet nyit a Pallas Athene Domus a Várnegyedben, a HVG pedig arról írt, hogy teljes titokban, ismeretlen áron megszerezték az MKB festménygyűjteményének legértékesebb részét Matolcsy alapítványai, bár ezt az MKB tagadja.
A jegybankot érintő javaslat mellett egy másik fura törvénymódosítást is benyújtottak a héten: Lázár János módosítója alapján lehetségessé válna, hogy a kormány év közben korlátlanul vállalhasson kötelezettséget kifizetésekre. A módosítás szövege alapján akár év közben nőhet is az adott évre tervezett költségvetési hiány.
Ennek ellentmond az, hogy Lázár János a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy a javaslat arról szól, hogy a havonta fölhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány, és azért van rá szükség, hogy az ország fejlesztései jobban haladjanak.
A javaslatot a jövő héten tárgyalják az Országgyűlésben, ám nagy vita nem várható, mivel a változtatás a kormány szerint technikai jellegű. Ezt erősíti meg az is, hogy az NGM közleménye szerint nem változik semmi érdemben a törvényjavaslat alapján. Ennek ellenére azért olyasmiket is lehetett hallani, hogy az NGM-ben ki voltak akadva a javaslatra, és az sem egyértelmű, hogy ha tényleg nem változtat semmit a törvényjavaslat, akkor minek kellett egyáltalán beadni.
Az NGM a turizmussal kapcsolatosa terveit is ismertette - konkrétan, hogy azt, hogy a futóturizmus lehet az egyik legdinamikusabban fejlődő terület a következő években -, mindez viszont könnyen lehet, hogy már Rogán Antalnak lehet majd inkább fontos, aki kihúzhatja az ágazatot az NGM alól, ha jövő héten a kormány így dönt, hiába nem szeretné ezt annyira Varga.
Bár nagyon várta a kormány, nem jött a felminősítés a Moody's-tól. Ez azt jelenti, hogy továbbra is maradunk bóvli-kategóriában, ahol 4,5 éve vagyunk. Ez a jelenlegi környezetben olyan sok vizet nem zavar, mert a piaci szereplők a hitelminősítők nélkül is tudják, hogy mit kapnak a pénzükért cserébe, de hosszabb távon intő jel lehet.
Mostanában ugyanis némi nyugalom után újra nagy port felverő dolgok történtek, a magánhadsereges akció utáni reakciók, vagy hogy az MNB egyre inkább egy kifizető magánbankként viselkedhet vagy hogy a költségvetés a kormány parlamenti kontroll nélküli belügye lehet.
Az elemzők szerint is az volt a valószínűbb, hogy nem minősítenek most fel minket. És bár úgy tűnik, hogy bár a makroadataink inkább rendben lévőnek tűntek, erős súllyal jöhetett elő, hogy a folyamataink és az intézményeink egyre alacsonyabb színvonalra zuhannak (bővebben itt és itt írtunk erről).