Jócskán kilyukad jövőre a költségvetés, ha Varga Mihály nem eszel ki valami zseniálisat. Az uniónak nem tetszik, hogy Hernádi Zsolt szextárskeresőkbe csorgatta a támogatásokat. A boltláncokat szabályozó tövény a jelen állás szerint elég kemény lesz, pedig egyes részeit már a CBA is fúrja. Mészáros Lőrinc bevette a Balatont, kempingbirodalmat és szőlőbirtokokat vásárolt. 800 főt elbocsájt egy amerikai multi, tartanunk kell a szalmonellás brazik hústól, viszont két év múlva megérkeznek az első emeletes motorvonatok. Heti összefoglalónkat olvassák.
A hét elején számoltunk be róla, hogy úgy fest, megvannak a kormány konkrét tervei a külföldi kiskereskedelmi láncok különadójára vonatkozóan. Az Indexhez eljutott legújabb boltszívató előterjesztés nem tartalmaz lényegi változásokat a korábbi változatokhoz képest annak ellenére, hogy állítólag időközben egyeztettek az érintettekkel.
Az egyeztetésből nagyjából annyi látszik a javaslatcsomagon, hogy azt is beleírták a végére, melyik érdek-képviseleti szerv mit gondol róla. Ebből viszont kiderül, hogy bizonyos részleteivel még a CBA és a Coop képviselői sem értettek egyet, az OKSZ pedig a legtöbb intézkedést hátrányos megkülönböztetésnek tartja, amelyek közül egy-kettő a vásárlóknak is kifejezetten a kárára válna. De nézzük a konkrétumokat! Az előterjesztés szerint az alábbiak várnak a kiskerláncokra:
Azt egyébként a kormány is tudja, komoly a kockázata, hogy az EU-s joggal összeférhetetlenek lesznek az új javaslatok. Kósa Lajos kedden sajtótájékoztatót tartott a témában, ahol azt mondta: nincs még döntés a kiskereskedelmi szektort érintő kormányzati javaslatokról, de még áprilisban előterjesztik majd az ezekkel kapcsolatos indítványt. Hozzátette azt is, hogy a reklámokra frdítható keret korlátozásával ő maga sem ért egyet, mert ez "sérthetné a gazdálkodás szabadságát".
A Direkt36 szerdai cikke szerint uniós ellenőrök kifogásolták, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér Jeremie-alapkezelője egy szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott uniós források felhasználásával. És több problémát találtak egy olyan alapnál, amelynek egyik résztulajdonosa Tombor András. A magyar hatóságok tájékoztatása szerint utóbbi alapnak az ügyében egy büntetőeljárás is folyamatban van.
A kiszivárgott eredmények egy 2014-es vizsgálatból valók, melynek keretében az alábbi három, egyenként több milliárd forint uniós forrást kezelő alap működését vizsgáltak: a Hernádi Zsolt tulajdonában álló Gran, a miniszterelnök korábbi tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morando, illetve a szakmai befektetők által működtetett Primus Capital.
A három alap tíz befektetése közül négy esetében azt állapították meg, hogy azok jellemzően a program céljaival ellentétes helyszínen valósultak meg. A kifogásolt cégek közé tartozott a Hernádiék által támogatott, szexpartner- és társkereső oldalakat működtető Dating Central Europe – ami azóta egy sugarbabyket sugardaddykkel összekötő randioldalba is beszállt –, a Tomborék által tőkéhez juttatott Netfone Invest nevű vállalkozás, illetve a Primus portfóliójába tartozó szoftverfejlesztő iCatapult.
Az idei költségvetéshez képest 248 milliárddal romlik az egyenleg 2018-ban az NGM ezen a héten kiszivárgott munkaanyagában szereplő számok szerint. Így hiába lesz erős a gazdasági növekedés, és keletkezik plusz 1100 milliárd forint többletbevétel az államkasszában, így is 3 százalékosra növekszik majd a költségvetési hiány jövőre. A leglátványosabb költségnövelő elem az Országvédelmi Alap dupljára növelése, a bevételi oldalból pedig többek közt elvesznek majd olyanok, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a földprivatizáció vége, vagy a családi adókedvezmény bővítése.
A 3 százalékos hiány már pont a határán táncol a maastrichti kritériumoknak, és egészen nagy eltérést jelent a 2016-ban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban becsült értékhez képest: itt Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. Ehhez viszont a kormánynak 484 milliárd forintot kellene valahonnan spórolnia vagy valamiből összeszednie. Az NGM többek közt az alábbi területekből sajtolna ki pénzt, de összesen maximim 364 milliárdot: beruházások csökkentése, gazdaságfehérítés, költségvetési tartalék csökkentése.
De a 364 milliárd még mindig nem 484, ráadásul a számolásban bizonyos valószínűsíthető plusz költségek benne sincsenek, ilyen például egyes termékek áfájának csökkentése, vagy a fiatalok és a gyermekvállalás támogatása. Az elmúlt évek tapasztalatán alauló becslések szerint a tárcák 2018-ban is több százmilliárd forintos nagyságú extra igénnyel fognak fellépni.
Az NGM fura közleményben reagált cikkünkre, melyben megírták, tévesek az abban szereplő állítsok, ugyanakkor egyetlen konkrétummal sem tudtak szolgálni arra nézve, miben tévedtünk, és később, külon kérésünkre sem kívánták ezt alátámasztani. A végleges költségvetési tervezetet legkorábban a hónap végén adják be, addig még elég sok minden változhat, ahogyan aztán utána a beadott módosítók nyomán is, és persze az elfogadás után is várható még némi fazonírozás.
Kiderítettük, hogy április óta hosszú évek után ismét kap a Mol Oroszországból egy egykori katonai vezetéken gázolajat. A gázolajszállítás a szóban forgó, rendezetelen tulajdonviszonyú vezetéken az ukrán-orosz katonai konfliktus kiélesedésekor állt le. A patthelyzetet most úgy tűnik, sikerült feloldani, a történet szálai pedig Vlagyimir Putyinhoz vezetnek.
Hosszú kavarás után – aminek a végén majdnem a ciprusi hétterű, Fazekas Imréhez köthető Hangarn csoport szerezte meg a vezeték ukrán szakaszát – végül Putyin legfőbb ukrán szövetségese, Viktor Medvedcsuk, oroszbarát politikus és oligarcha megegyezett az orosz állami vezeték-monopólium, a Transznyefty elnökével, az ex-KGB-s Nyikolaj Tokarevvel.
Így hivatalosan svájci, de alighanem valójában ukrán irányítás alá került a vezeték ukrán szakasza. A vezeték korábbi üzemelésekor még közvetítőként szereplő Hangarn helyére pedig bejött a MET. Jelenleg majdnem mindenki elgedett lehet, de hosszan tartó, kiegyensúlyozott és nyugodt együttműködésre nem lehet számítani a vezeték kapcsán, a továbbra is feszült orosz-ukrán viszony miatt a bizniszt mindkét oldalon fúrják.
Lassan indíthatnánk egy külön rovatot Mészáros Lőrinc vagyonosodásának: a héten arról érkeztek hírek, hogy a felcsúti polgármester és vállalkozózseni a Konzum Nyrt.-n és üzlettársán, Jászaki Gellérten keresztül felvásárolta az egyik legnagyobb balatoni idegenforgalmi céget, a Balatontouristot.
Óriási kempinges céget szerzett így Mészáros és köre, a Balaton partján 106 hektárt birtokló Balatontourist az északi és a déli partot is lefedi 12 nagy kempingjével. Ezekben 5200 kempinghely, 500 bungaló és egyebek mellett 200 mobilház is található a part mellett, amelyekben tavaly több mint 183 ezer vendéget fogadtak.
A nagy balatoni felvásárlás közben azonban maradt tőkéje Mészárosnak ahhoz is, hogy Demjánéktól, pontosabban a Badacsonyi Pincegazdaság Zrt.-től vegyen szőlős ingatlanokat . Mészárosék tavaly év végén már vettek egy Tokaj-hegyaljai boros céget, ehhez jön hozzá a 24.hu információi szerint lap szerint most 100 hektár feletti szőlőültetvény a Balaton-felvidéken.
A Konzum háza táján a héten első látásra kicsit furcsa tőzsdei események is történtek annak kapcsán, hogy Jászai és Mészáros növelnék a részesedésüket a cégben. A tőkepiaci törvények betartása miatt Jászainak az igazgatóság tagjaként elleneznie kellett a részben saját ajánlatát, hogy miért, azt itt írtuk meg részletesebben.
Keretmegállapodást írt alá a MÁV-START és a Stadler Bussnang AG, aminek alapján 2019-ben forgalomba állhatnak az első kétszintes motorvonatok. A 40 jármű félig Magyarországon készül, és Budapestről Vác, Szolnok és Hatvan felé jár majd.
A nagy befogadóképességű, 600 ülőhelyes KISS vonatok lesznek az első emeletes motorvonatok Magyarország vasúti közlekedésében, 2019 és 2020 között állnak forgalomba. A tervek szerint a hétvégi időszakban az utasok nem csak Budapest elővárosában találkozhatnak az új motorvonatokkal, hanem egyes kiemelt forgalmú távolsági vonatok esetén is: iskolaidőszakban Debrecen és Nyíregyháza térségében, a nyári szezonban pedig a Dél-Balatonnál és a Velencei-tónál.