Súlyos energiaválság fenyegeti a szomszédos Ukrajnát. Amellett, hogy nincs elég gáz elraktározva a téli fűtési szezonra, Kijev képtelen saját forrásból biztosítani az elektromos áramot a lakosság számára. Hogy akar ebből kilábalni Ukrajna, és mi történik akkor, ha ez nem sikerül?
Legalább négymilliárd köbméter földgázra lenne szüksége a szomszédos Ukrajnának, hogy ne legyenek ellátási gondok a fűtési szezonban. Több ukrán gazdasági portál írta arról, hogy a gázhiány miatt több megye maradhat gázszolgáltatás nélkül, ha Kijev nem talál megoldást az energia pótlására. Az elnöki hivatal cáfolta a hírt, szerintük ez csak alaptalan pánikkeltés. A tározókban bőségesek a tartalékok úgy a lakosság, mint az állami közintézmények számára − erről az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese, Kirilo Timosenko beszélt.
Ugyanezt állítja az ország kormányfője, Denisz Smihal is, aki szerint az ország gáztározóiban 18,7 milliárd köbméter gázt helyeztek már el, emellett pedig Ukrajnának van saját gázkitermelése is. Éppen ezért a kormányfő úgy véli, nem kell tárgyalniuk az oroszokkal az újabb gázszerződésről. Kijelentette: Ukrajna nem hajlandó gázt vásárolni Moszkvától.
Nincs azonban teljes egyetértés a kijevi vezetők között, az európai integrációs folyamatokkal foglalkozó helyettes kormányfő, Olga Sztefanyisina szerint a legjobb megoldás az lenne, ha megkezdődnének a tárgyalások az orosz féllel.
Az Orosz Föderációval kötött korábbi szerződés is az európai normákon alapult. Éppen ezért a következő megállapodást is az európai szabályoknak és normáknak megfelelően kell megkötni Moszkvával
− nyilatkozta a Szabadság Rádiónak Olga Sztefanyisina.
Az elnöki hivatal ugyan nem ismeri el, hogy gond van a gázellátással, az országban kialakult helyzet teljesen mást mutat. Több megyében is sürgős válsághelyzetet hívtak össze − köztük Kárpátalján is − a gázellátási problémák miatt. Veszélybe került a közintézmények fűtése is, mivel az energiaellátásukat biztosító szolgáltatók, amelyekkel ezek az intézmények szerződtek, sorra mondják fel a kontraktusokat, mert olyan drágán tudnak csak gázhoz jutni a piacról, hogy képtelenek betartani az előzetes megállapodásaikat.
Lemberg megyében a helyi sajtó jelentései szerint az állami intézmények csupán egynegyede van ellátva földgázzal. A lembergi megyei adminisztráció Üzemanyag- és Energiakomplexum, Energiahatékonyság, Lakás- és Kommunális Szolgáltatások Főosztályának vezetője, Bohdan Kejvan által ismertetett adatok szerint 825 olyan állami intézmény működik a megyében, ami földgázt használ. Az intézmények több mint négyezer gázmérő ponttal rendelkeznek, de ezek közül csak 986 működik. Az Economic Karpat szerint ez az intézmények 23,4 százalékát teszi ki.
A Naftogaz állami gázvállalat később ajánlattal fordult az állami költségvetésből fenntartott intézmények felé. A vállalat szállítási díjjal és áfával együtt 16,5 hrivnyában (körülbelül 200 forint) állapította meg a földgáz árát. Javaslatuk szerint az intézményeknek érdemesebb a 15 hónapos szerződést megkötni, így az ár nem változik 2022 végéig.
A vállalat nem számít nyereségre ennek az ajánlatnak a keretében. Számunkra rendkívül fontos, hogy idejében elkezdődjön a fűtési idény az iskolákban, a kórházakban és más költségvetési intézményekben, és legyen fűtés a közösségekben
− írta közleményében a gázvállalat.
Az elnöki hivatal ugyan nem ismeri be, hogy gázhiány alakult ki az országban, a kijevi vezetés mégis azon dolgozik, hogy még több földgázhoz jusson. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha Oroszországtól venne földgázt Ukrajna, azonban a kormányfő szerint az ország már 2015 óta nem vásárolt gázt az orosz szolgáltatótól. Elmondása szerint ennek az az oka, hogy nem tudnak megállapodni az árról. Az ukrán vezetés állítása szerint az ország nyugati határai mentén, az úgynevezett reverz (visszafordított) gáz megvásárlásából látták el az országot.
Az ukrán Naftogaz állami gázvállalat vezérigazgatója szerint Oroszország az utóbbi egy évben felére csökkentette az Ukrajnán át az Európai Unióba történő gázszállítást. Az ukrán vállalat szerint a Gazprom nem is tervezi növelni a gázszállítási kapacitásait.
A Kárpátinfo szerint Jurij Vitrenko, a Naftohaz állami gázvállalat vezérigazgatója azt állítja, hogy az orosz elnök szándékosan csökkenti a gáztranzitot, hogy zsarolhassa Ukrajnát.
Az ukrán vállalat állításaival kapcsolatban Vlagyimir Putyin elmondta, hogy veszélyesnek tartja a gázszállítást Ukrajnán keresztül. Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy a vezeték akár teljesen fel is robbanhat.
Oroszország többek között azt is kijelentette, hogy az Ukrajnával kötött hosszú távú szerződést teljes mértékben betartják.
Mivel az ország nem hajlandó tárgyalni Moszkvával az energiaellátásról, más forrásokat kell keresnie a gázellátás biztosítására. Az egyik ilyen megoldást az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ajánlotta az országnak, miszerint Szlovákiától vásárolhatnának gázt. Olga Belkova, az ukrajnai gázszállító rendszer (GTSZ) állami szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok intézményének igazgatója szerint ez egy jó megoldás lenne. A szakember úgy véli, ezzel a lépéssel az ország amellett, hogy növelné a reverz szállítást Szlovákiából, integrálódna az uniós gázpiacba is.
Deák András György, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének kutatója az Indexnek adott interjújában azonban rávilágított arra, hogy minél inkább csökken a gáztranzit Ukrajnán keresztül, annál nehezebb földgázt venni és behozni az EU-ból. A szakember szerint nagy az esély arra, hogy vissza kell térnie az országnak a közvetlen orosz gázbeszerzéshez.
Mivel az országnak nincs elég széntartaléka, Ukrajna képtelen megoldani saját forrásból az áramellátást. Az energetikai minisztérium vezetője, Herman Haluscsenko múlt héten bejelentette, hogy a trpiljai hőerőműnek, amely Ukrajna legnagyobb hőerőműve, még több szénre lenne szüksége az elektromos áram termeléséhez, ellenkező esetben a fogyasztók zöme áram nélkül marad. Az Ekonomicsna Pravda szerint az erőműnek jelenleg 40 ezer tonna szén van a raktáraiban a szükséges 200 ezer tonna helyett.
A Centerenergo elektromos- és hőenergia-termelő vállalat azt állítja, ők felkészültek az őszi-téli időszakra. A cég még másfél millió tonna szénre számít az ukrán termelőktől, emellett pedig Lengyelországból, Kazahsztánból és az Egyesült Államokból is jelentős mennyiségű szenet vásárolna. A helyi média azonban úgy értesült, az amerikai féllel nehezen alakulnak a tárgyalások, ami miatt meghiúsulhat a szerződéskötés. Kazahsztánból pedig a szállítók hiánya miatt válhat körülményessé a szénvásárlás.
A legnagyobb kérdés továbbra is, hogy lesz-e áramkimaradás vagy korlátozás a szénhiány miatt. A szakértők szerint jogos az aggodalom, de ezt sok tényező befolyásolja, elsősorban a szénfelhalmozás dinamikája. Sok függ azonban attól is, hogy a nukleáris energiatermelés mennyire tudja pótolni majd a tripiljai hőerőmű miatt kiesett energiamennyiséget. Haluscsenko elmondta, a 15 atomerőműből 14-et helyeznek üzembe, hogy pótolják a veszteségeket.
Az ukrajnai atomerőműveket és egyéb nukleáris technikával foglalkozó vállalatokat összefogó Energoatom vállalat később közleményben tett ígértet arra, hogy szükség esetén mind a 15 atomerőművet üzemeltetni fogják az őszi-téli időszakban.
Egy másik lehetőség az lenne, ha Kijev Belaruszból vagy Oroszországból importálna villamos energiát.
Ez azonban az ország számára nem egy megbízható beszerzési forrás, ugyanis politikai okokból mindkét ország megtagadhatja az elektromos áram biztosítását.
A helyi média szerint az ukrán energetikai minisztérium azt tervezi, hogy novembertől Belaruszból biztosítaná az áramot. A két országot összekötő elektromos vezetékek mintegy felét vennék igénybe, melyeknek 900 megawatt a teljesítménye. Amennyiben nem sikerül a megállapodás Minszk és Kijev között, Ukrajna kénytelen lesz korlátozni az áramfogyasztást. A hírek szerint elsőként az iparvállalatokat fogják 10−20 százalékos takarékosságra felszólítani.
Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, egész Európában nincs elegendő földgáz és szén. A hiány miatt az energiaárak folyamatosan emelkednek, a földgáz ára idén háromszorosára nőtt, mert a legfőbb szállító, Oroszország csökkentette a szállításokat. Ha pedig drágul a gáz, akkor drágul az áram is, miközben akadozik, illetve nem folyamatos a szél- és napenergia-utánpótlás.
A szén is hiánycikk lett a kontinensen. Mivel sokfelé nem támogatják a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát, ezért egyre kevesebb olyan óriásgépet állítanak elő, amely alkalmas a kitermelésre. Ebből egyenesen következik, hogy nem hoznak fel elég szenet a bányákból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a válság utáni gyors gazdasági fellendülés okozta a növekvő energiaigényt. Az orosz elnök arra is kitért, hogy szerinte elfogadhatatlanok a politikailag terhelt döntések, ha gazdasági kérdésekről van szó − írja a TASZSZ. Az energiafejlesztésről szóló gyűlésen Putyin kijelentette, hogy várja a javaslatokat, hogy mi az, amivel Oroszország segíteni tudja az energiapiac stabilizálását.
Készen állunk a munkára, és szeretnénk, ha ez abszolút kereskedelmi alapon épülne fel, figyelembe véve a folyamat minden résztvevőjének érdekeit
− mondta az orosz elnök, aki kitért arra is, hogy szerinte több Európai ország is hibát követett el azzal, hogy áttért a tőzsdei gázkereskedelemre. Emiatt következhetett be az, hogy a gáz ára idén minden történelmi rekordot megdöntött − vélekedett.
Alexandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint a magas gázárak nem a kínálat hiányából, hanem az alacsony tárolókapacitásból fakadnak. A Business FM-nek adott interjújában elmondta, sajnos nem lehet varázsütésre növelni a termelési kapacitást. Mint fogalmazott, ahhoz beruházásokra van szükség, ami nincs, ha a partnerek nem kötnek a Gazprommal hosszú távú szerződéseket.
Magyarország álláspontja
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a válságot három tényező idézte elő:
A miniszter úgy véli, ha az EU ezeken javítani tudna, akkor közelebb lehetne kerülni a helyzet megoldásához.
(Borítókép: Földgázvezeték Ukrajnában 2015-ben. Fotó: Andrew Burton / Getty Images)