„A napokban tetőző nyári-őszi albérletszezon több szempontból is más, mint az eddigiek” – mondta el az Indexnek Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Egyfelől azért – érvel a szakember –, mert a koronavírussal járó tavalyi, valamint tavalyelőtti hullámvasútjáról leszállva ma pontosan ott tart a hazai ingatlanpiac, mint ha a járványhelyzet meg sem történt volna.

„Miután 2021 elejére olyannyira leestek a bérleti díjak, ezen belül is főként a fővárosban, hogy ezzel párhuzamosan történelmi méretűre nőtt a kínálat. Majd egy olyan felpattanás indult a pandémia lecsengése után, ami az árakban, továbbá a kínálat leszűkülésében is megnyilvánult: az olcsó albérleteket azonnal felszívta a kereslet, így a piacon már csak a drágább lakások maradtak” – magyarázza Balogh László, hogyan járt be U alakú görbét a járványhelyzet kitörése óta az albérletárak alakulása.

Azonban a szakértő hozzáteszi, most valószínűleg azoknak a diákoknak sem őszinte a mosolya, akik tavaly gyorsan lecsaptak az olcsó kiadó lakásokra. Hiszen a magyar piacon 99 százalékban jellemzően egyéves, határozott idejű szerződéseket kötnek az albérlőkkel.

A hazai albérletpiacnak szintén sajátossága, hogy a bérlők nagy többségének augusztus végén, szeptember elején jár le a bérleti szerződése, a tulajdonosok pedig általában az inflációhoz kötik a bérleti díjak növekedését a szerződésekben. Vagyis most nem csupán azok szembesülnek kihívásokkal, akik most keresnek albérletet, hanem azok is, akinek akár már több éve fut a szerződése

– emelte ki az ingatlan.com gazdasági szakértője. Balogh László szerint most ők is számolhatnak egy jelentős, legalább tízszázalékos albérletidíj-emelkedéssel, amennyiben az évfordulós árváltozás az inflációhoz van kötve a szerződésükben. Mindez ráadásul most beindíthatja a költözködési keringőt a piacon, mert aki már nem tud ekkora drágulást megfizetni, illetve a tulajdonosával sem tud megegyezni, minden bizonnyal keres magának egy olcsóbb kiadó lakást.

Hatalmas különbségek az egyes városrészek között

„Az ingatlan.com friss elemzése szerint míg országos szinten jelenleg 23, addig Budapesten 25 százalékkal kerülnek többe az albérleti díjak, mint egy évvel ezelőtt. Ennek ellenére továbbra is talál magának viszonylag olcsóbb albérletet, aki szeretne, mert a fővárosban, akárcsak a többi nagyobb egyetemi városban, hatalmas különbségek lehetnek az egyes városrészek albérletárai közt”

– állítja Balogh László, aki példaként elmondta, hogy a legdrágább budapesti környéken, az V. kerületben 295 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, miközben Csepelen 120 ezer forint. Vagyis hiába a durva drágulás, a diákok még mindig tudnak lakhatási költséget csökkenteni, például azzal, hogy többen költöznek egy kiesőbb területen lévő, cserébe olcsóbb albérletbe. De vannak egyéb módszerek is.

Az idei szezon azért is más, mert a most kiadó lakást keresőket a bérleti díj mellett ezúttal minden eddiginél jobban érdekli leendő albérletük várható rezsiköltsége. Pláne, hogy itthon a tulajdonosok a rezsiköltséget teljes egészében áthárítják a bérlőkre. Azonban a diákok azzal is tudnak spórolni, ha kivesznek egy drágább, ugyanakkor felújított, korszerűbb energetikájú albérletet, alacsony rezsivel

– emeli ki az ingatlanpiaci szakértő, hogyan lehet a nap, egész pontosan a hónap végén valójában olcsóbb a pillanatnyilag olcsóbbnak tűnő albérlet. Vagyis hiába vesz ki valaki például egy kedvezőtlen energetikájú szuterént havi 90 ezer forintért, ha több tízezer forinttal többet fizet végül a rezsiért. Így most aztán pláne mindenki a lakhatás összköltségeit mérlegeli az albérletkeresésnél.

Előre fizetős mérőórákat telepítenek

Balogh László azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az aktuális energiaválság akár még egyfajta forradalmat is hozhat a hazai lakáspiacon, azok után, hogy a tulajdonosok egy jelentős részét eddig különösebben nem izgatta, hogy milyen állapotban van az ingatlan, amit bérbe adnak. Éppen ezért maradt el többek között az energiatakarékosság, illetve a klímavédelem jegyében végzett felújítás.

Mostantól ez viszont kőkeményen zsebre megy, mert aki nem áldoz az energiatakarékosságra, nem korszerűsíti a lakását, például megfelelően szigetelő nyílászárókkal és társaikkal, nem fog tudni annyi pénzt elkérni a lakásáért, mint amennyit szeretne. A logikusan várható felújítási hullám mellett az már most megjelenő trend, hogy a tulajdonosok a mérőórát eleve a bérlő nevére írják át

– magyarázza a lakáspiaci folyamatokat a gazdasági szakértő, aki az utóbbi időben azzal a jelenséggel is rendszeresen találkozik, hogy a lakást kiadók előre fizetős villany- és gázórákat telepítenek, kizárva a tartozás felhalmozásának lehetőségét. És mivel a víz Magyarországon alkotmányos alapjog, a fizetős vízóra egyelőre nem engedélyezett, ahogy a víz egyelőre szerencsére nem is érintett a jelenlegi energiakrízisben.

(Borítókép: Marjai János / MTI)