A távhő esetében a lakossági fogyasztókat védi a kormány az áremeléstől, azonban ez a külön kezelt intézményekre, például az önkormányzatokra egyelőre nem vonatkozik.
Nincs olyan önkormányzat ma Magyarországon, amely ne aggódna az elszálló energiaárak miatt, például azért, mert a nem lakossági fogyasztókra nem vonatkozik a kormány bejelentése a távhő árát illetően.
Miután nemrégiben megjelent a kormány távhőrendelete, amelyben meghatározták az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatóknak értékesített távhő árát, valamint a távhőszolgáltatási támogatás új értékeit, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége közölte, hogy csődhullámtól tartanak.
Balogh József energiapiaci szakértő véleménye szerint Magyarország gázellátására az lenne ideális megoldás, ha a Déli Áramlaton jönne továbbra is a gáz, és újraindulna az Ukrajna felőli gázvezeték is. Megjegyezte, hogy az önkormányzatokat a távhőben is meglepetés érheti, utalva a lehetséges áremelkedésre. Míg a lakossági fogyasztókra nem enged rá a kormány semmilyen áremelést, a külön kezelt intézmények esetében már 1800 százalékos áremelést is látott a szakértő.
Bruttó 6 forinttal olcsóbb péntektől a 95-ös benzin literenkénti átlagára, ami így is 700 forint, a gázolajé ugyanakkor nem módosul.
Az ársapka kikapcsolja a kereslet-kínálat szabályaiból a kereslet oldalát. Szerinte nincs elég benzin és gázolaj, ezért lehet problémás a nagyobb üzemanyag-fogyasztás. Hozzátette az ATV műsorában, hogy aki az Ukrajnában 1955 kilométeren át húzódó Barátság kőolajvezetékre építi az ellátását, az csalódni fog.
„A gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását. Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit” – írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-bejegyzésében az EU-csúcs első napját követően, péntek hajnalban.
Balogh József szerint ez a gázársapka nem az, amiről az olajnál van szó. Kifejtette, hogy a gázolajnál hatásos ársapka a földgáznál nem működhet.
Ez a gázársapka arról szólna, hogyan lehetne egy felső árat bevezetni, valamint arról, át lehet-e venni a spanyol–portugál modellt, miszerint azok az erőművek, amelyek gázból termelnek elektromos áramot, olcsóbban kapják a gázt
– magyarázta Balogh József. Hozzátette, ez Magyarországot azért érinti, mert az elektromos áram 25-30 százaléka gázos erőműből ered.
Nem tartja valószínűnek, hogy mind a 27 uniós tagállam rábólintana egy lehetséges megoldásra, mivel a Déli Áramlat gázellátására hagyatkozó országok teljesen más helyzetben vannak, mint például Franciaország vagy Spanyolország, akik hajókkal folyékony gázt is tudnak szállítani az országukba.