Hatalmas szikla módjára zuhant Amerika tizenhatodik legnagyobb bankja a világpiac tengerébe, a felkorbácsolt hullámok a Föld minden pontjára hideg zuhatagot zúdítottak. Az amerikai pénzügyminiszter nyugalomra intett, mondván: a bank bedőlése csak a Szilícium-völgyet sújtja majd, de már mi is a bőrünkön érezhetjük a tengerentúlról érkezett kellemetlen igazságot – ami az Egyesült Államoknak fáj, az mindenkinek fáj. Vajon egy új bankválság kezdetét látjuk, vagy netán túlreagálta a piac az egészet?
Négy évtizeddel ezelőtt a Silicon Valley Bank (SVB) egy olyan régió szívében született, amely a technológiai újításairól és világvezető startupjairól vált híressé.
A kaliforniai székhelyű szervezet az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankjává nőtte ki magát, és a világ technológiai vállalatainak pénzügyi igényeit elégítette ki, mielőtt egy sor szerencsétlen befektetési döntés az összeomlásához vezetett.
Mivel az SVB volt a technológiai szektor kedvenc bankja, a világjárvány évei alatt számos cég fordult hozzá bizalommal. A Covid kezdeti piaci sokkja 2020 elején gyorsan átadta a helyét a startupok és a már befutott technológiai vállalatok aranykorának, mivel az emberek nagy összegeket költöttek kütyükre és digitális szolgáltatásokra.
Sok technológiai vállalat használta az SVB-t a bérszámfejtéshez és egyéb üzleti kiadásokhoz használt készpénz tárolására, ami a betétek beáramlásához vezetett. A bank a betétek nagy részét a bankok szokása szerint befektette.
A bank bukásának magvait az vetette el, amikor nagymértékben fektetett hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe, beleértve a jelzáloggal fedezett kötvényeket is.
Úgy gondolták, hogy ezek olyan biztonságosak, mint az ingatlanok.
A kötvények azonban fordított kapcsolatban állnak a kamatlábakkal: amikor az utóbbiak emelkednek, az előbbiek értéke csökken. Így amikor az amerikai jegybank (FED) az infláció elleni küzdelem jegyében gyors kamatemelésbe kezdett, az SVB kötvényportfóliója jelentős értékvesztést szenvedett el.
Ha az SVB képes lett volna néhány évig tartani ezeket a kötvényeket, visszakapta volna a tőkéjét. A gazdasági feltételek azonban az elmúlt évben romlottak, és ez különösen a technológiai vállalatokat érintette, így a bank számos ügyfele elkezdte kivenni a betéteit. A teljes kép azonban ennél árnyaltabb, ezt lentebb szakértő segítségével bontjuk majd ki.
Ezen a ponton az SVB-nek nem volt elég készpénze, ezért elkezdte értékesíteni a kötvényeit, frászt hozva ezzel a befektetőkre és az ügyfelekre. Mindössze 48 óra telt el az eszközök eladásának nyilvánosságra hozatala és az összeomlás között.
A bankcsőddel párhuzamosan a pánik jelei is megmutatkoztak: sokan attól tartottak, hogy dominóként dönti romba a bankszektort az SVB fiaskója. Az aggodalmakat az amerikai kormány gyors reakciója, a becsődölt bankok ügyfeleinek összes betétjére vonatkozó garancia biztosítása azonban megfékezte.
Sokan aggódtak, hogy ha ez a garancia nem valósul meg, az SVB számlatulajdonosai nem tudták volna kifizetni az alkalmazottakat, ami végzetes hurrikánként szántotta volna végig a gazdaságot.
A kormányok és a szabályozó hatóságok világszerte, többek között az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is ellenőrzik, hogy a vállalati és banki szektorban van-e SVB-kitettségük. A hosszabb távú kérdés az, hogy az SVB sebezhetősége az emelkedő kamatlábakkal szemben más bankoknál is megjelenik-e a csökkenő kötvényárfolyamoknak való túlzott kitettségen keresztül.
A kockázat ellensúlyozására a Federal Reserve egy új programot mutatott be, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a betétes ügyfelek igényeinek kielégítésére állampapírokkal fedezett kölcsönöket vegyenek fel. Ennek célja, hogy a bankok ne legyenek kénytelenek eladni például az emelkedő kamatlábak miatt értéküket vesztett kötvényeket.
Az amerikai kamatviszonyok kihatnak az egész világra. Az infláció elleni küzdelem hatékonysága megkérdőjelezhető nemcsak Amerikában, hanem Európában is. A fő dilemma: miként törhetik le az inflációt a jegybankok anélkül, hogy fékeznék a piacot.
Ha nagy bizonytalanság övezi a reálgazdaságban működő cégeket, akkor óvatosabb lehet a FED és az Európai Központi Bank (EKB), vagyis a kamatemelési elvárások mérséklődnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterét is a nagy jegybankok lépései határolják be. Amíg az EKB kamatot emel, addig itthon sincs igazán tér az irányadó kamat csökkentésére. Ha csökkennek a kamatvárakozások, akkor hazánkban is az irányadó kamat csökkentése kerülhet napirendre, ránk ez lehet a bankcsőd fő hatása – ismertette Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.
A szakértő rávilágított, hogy az irányadó kamatláb fenntartásának nagy a terhe, a magyar állam számára költséges fenntartani – az extralikviditás után most ki kell fizetni az overnight 18 százalékos kamatot. Ha sikerül ezt a terhet csökkenteni, akkor a magyar gazdaságot kevésbé kockázatosnak látják majd a befektetők.
A bankcsőd változtatott az amerikai kamatkilátásokon is: eddig arra számított a piac, hogy a március 22-i kamatdöntő ülésen 50 bázispontos emelést fog végrehajtani az amerikai jegybank. Most már a piacról ez kiárazódott, és 25 bázispontos emelést áraztak be. A nagy visszhangot kiváltó Goldman Sachs-elemzés szerint lehet, hogy nem is fog kamatot emelni most a Fed – mutatott rá az Equilor elemzője.
A bankcsőd hatására az SVB-hez hasonló bankokat kezdték el ütni. Diverzifikált ügyfélkörrel rendelkező nagybankokra feltehetően ez nem lesz jelentős hatással.
A héten le fog csengeni a pánik, annál is inkább, mivel az amerikai elnök is nyilatkozott, igyekezett megnyugtatni a piacokat
– mondta Sághy Balázs.
Az amerikai kormány biztosította a betéteseket arról, hogy mindenki meg fogja kapni a pénzét, még a betétbiztosítási alap összeghatára feletti betétesek is. A gyors kormányzati kommunikáció azért volt fontos, mert így a tovagyűrűző negatív hatásokat mérsékelni lehetett.
Az amerikai elnök szavának nagy a presztízse a hazájában
– hangsúlyozta az elemző.
A jövő héten a diskurzus már arról fog szólni, hogy kell-e majd nagyobb jegybanki szigor az infláció letöréséhez.
Nagy, rendszerszintű problémák nem látszanak a háttérben, a pszichológiai indíttatású pánikok trendszerűen mérséklődni fognak, és visszatér a piacra egy racionális árazási, értékelési szemlélet
– állapította meg Sághy.
A szakértő figyelmeztet: ha arról beszélünk, hogy nyakunkon a bankválság, az egy önbeteljesítő jóslattá válhat.
Az SVB bank gyenge pontja az aránytalanul sok nagybetétes volt a bank portfóliójában – meghaladta a kilencven százalékot a kisbetétesekkel szemben –, ezért nem volt eléggé diverzifikált a bank, és gyorsan megérezte a nagybetétesek kivonulását.
Sághy szerint a régiónkban nincs ok aggodalomra, a nagybankok diverzifikált portfólióval rendelkeznek. Európában és hazánkban nem tud olyan bankról, amely csak vagyonos ügyfeleket vagy kizárólag egy szektort szolgálna ki.
A bankok bizalomra épülő szervezetek. Egy-egy pánikhelyzet beláthatatlan következményekkel járhat, például ha a bizonytalanság olyan méreteket ölt, hogy az ügyfelek tömegei a bankokat megrohamozva visszakövetelik a pénzüket
– figyelmeztetett.
Az európai pénzvilág struktúrája más, sokkal bankközpontúbb a tőkeallokáció, mint az Egyesült Államokban, több a nagybank, és diverzifikáltabb az ügyfélkör.
A Financial Times hasábjain megjelent az a gondolat, hogy a mostani helyzet a Donald Trump idején meghozott szabálylazítások következménye. Egyébként egy felügyeleti hiba is, hogy ilyen megtörténhetett.
Az SVB éves jelentésében több red flag (furcsaság) is megjelent, például, hogy nagyon gyorsan hatalmasat növekedett a bank – két év alatt közel duplájára duzzadt. Ez úgy történhetett meg, hogy hirtelen sok nagy szereplő vitte oda a pénzét. Ez már meg kellett volna kérdőjelezze a bank stabilitását. Extra tőketartalékot kellett volna, hogy magával vonjon, a felügyeleti szervek ezt feltehetően nem követelték meg
– világított rá Sághy Balázs.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy vizsgálniuk kell az amerikai hatóságoknak, hogy nem volt-e olyan összejátszás, ami egyszerre indíthatta meg több nagybetétes kivonulását. Ilyenkor sosem lehet kizárni a nyerészkedést, ugyanis gyors betétkiáramlás történt az utóbbi egy-másfél hétben. Ez indukálta a mostani válságot. A gyors betétkivonás okairól biztos lesz egy-két kérdése a felügyeletnek – világított rá.
Azt már kiderítettük, hogy a bankszektornak nincs oka pánikra, azonban a technológiai ágazatban nyugtalanító folyamatok indulhatnak el.
Az SVB a Szilícium-völgyet szolgálta ki, olyan startupokat és más technológiai cégeket támogatott, amelyekkel szemben a hagyományos bankok esetleg ódzkodtak.
Az elmúlt hónapokban a szektor a gazdasági feltételek romlásával párhuzamosan létszámleépítéseket hajtott végre. Most, amikor szükségük van a pénzügyi támogatásra, az egyik legnagyobb támogatójuk összeomlott.
Kincses Miklós, a Peak fintech szakértője lapunknak összegyűjtötte, hogy mely cégek tartották a legtöbb pénzt az SVB bankban:
Egyes források szerint az Egyesült Államokban a kockázati tőke által támogatott startupok 50 százaléka van kitéve az SVB-nek.
A szabályozó hatóságok gyors lépéseket tettek annak érdekében, hogy a három napon belül két bank összeomlásának hatásait kordában tartsák. Vasárnap a szabályozó hatóságok bejelentették a Signature Bank és a Silicon Valley Bank bezárását, és közölték, hogy e bankok betétesei a teljes összeget megkapják, függetlenül attól, hogy mennyi volt a számlájukon, és hétfőig hozzáférhetnek a pénzükhöz – világított rá Kincses Miklós.
Az SVB és más regionális bankok esetleges összeomlása komoly győzelem a nagybankok számára. Valószínűsíthető, hogy az olyan bankok, mint a JP Morgan és a Citi hatalmas intézményi betétek beáramlását fogják tapasztalni. A kockázatitőke-alapok és vállalatok nem akarnak túlzott kockázatot a betéteiken, inkább a biztonságot választják a magasabb betéti kamat helyett. Az amerikai bankrendszer koncentráltabbá válhat.
A fintech-szakértő szerint a 2022 eleje óta tartó szűkülő likviditás környezetében további csontvázak eshetnek ki a szekrényből, további bedőlések is várhatók.
A hétfőn kezdődő drasztikus forintgyengülés (381-ről 393-ra gyengült a forint az euróval szemben) hátterében az SVB-bankcsőd áll, ez a legfőbb katalizátor. Ilyenkor pánikhangulat uralkodik el a piacon, és ennek következtében a kockázatos eszközökből jellemzően távoznak a befektetők. Tandemben mozognak a regionális devizák, a cseh korona, a lengyel fizetőeszköz is gyengült az euróval szemben – ismertette Sághy Balázs.
Kedd reggel tovább gyengült a forint az euróval szemben, 9 óra 48 perckor a reggeli 393,4-es szintről 394,56-ra gyengült. Az amerikai fizetőeszközzel szemben is gyengült a magyar deviza, 386,7 forintot ért egy dollár. A nap további részében erősödni tudott a forint, és becsúszott a 390-es szint alá az euróval szemben, 15 óra 15 perckor 388 forint egy euró.
Nem teljesen megalapozott ez a negatív hangulat, és a piaci általános pánik hamarosan csillapodik. Ugyan top 20-as, de rendszerszinten nem jelentős bank indította el ezt a helyzetet. Megvoltak az egyedi, specifikus tényezők, amik ehhez a helyzethez vezethettek – magyarázta Sághy Balázs.
A bankrészvényeket is ütötte a piac – az OTP –10 százalék körül is volt, de azóta már erősödni tudott –, azonban a nagy bankoknál nem megalapozott a nagy eladási hullám. Ez annak a jele már, hogy a befektetők kezdik felmérni a valódi helyzetet az eladási pánik után. Most visszatér egy reálisabb szintre a részvénypiac és a devizapiac. Az OTP, úgy tűnik, már lerázta magáról a bankcsőd hatását, kedden 12 óra 30 perckor 9700 forinton áll (hétfőn 9200 közelébe verték vissza).
Jövő héten ilyenkor, hétfőn már alig fogunk emlékezni erre a nagy pánikra
– hangsúlyozta az elemző.
A bankcsődről írt cikkeinket az alábbi linken tekintheti meg.
(Borítókép: Biztonsági őr áll a Silicon Valley Bank központjának bejárata előtt Santa Clarában 2023. március 13-án. Fotó: Brittany Hosea-Small / File Photo / Reuters)