Szuperszerdára ébredtünk: a friss inflációs adatok birtokában a kormányülés témája lesz, hogy az április 30-i határidő után megy vagy marad az élelmiszerárstop. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is elkötelezett az intézkedés mellett, így egyelőre nem várható kivezetés, a hosszabbítás mértéke azonban az utolsó pillanatig kérdéses.
Pontosan emlékeznek a legtöbben arra, hogy hol voltak, mit csináltak a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás idején. Viszonylag kevés ilyen meghatározó, a kollektív tudatunkba mélyen beágyazódott dátum van. 2022. január 12-e nem ilyen, de ettől még tény, ami kereken 15 hónappal ezelőtt történt, az azóta is meghatározza a mindennapjainkat – s nem csak lakossági szinten, a belpolitikában, a magyar gazdaságban is fajsúlyos kérdés. Ez az élelmiszerárstop, amit ekkor jelentett be Orbán Viktor.
Érdemes felidézni, miként ismertette a kormánydöntést a miniszterelnök:
Véget ért a kormányülés, hosszú menet volt, a vírus mellett az áremelkedések kérdésével foglalkoztunk
– kezdte Orbán a tavaly januári Facebook-videóban, egyértelművé téve, hogy Európa-szerte drágulás tapasztalható az energiaárak emelkedése miatt. Fontos megjegyezni, hogy ekkor még bő egy hónappal az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése előtt voltunk, vagyis háborús, pláne szankciós jelzővel illetett inflációról még korántsem beszélhettünk. Érdekesség, hogy a bejelentést két nappal az aktuális havi fogyasztói árindex ismertetése elé időzítette a kormány.
Akkor még csak a 2021. novemberi 7,4 százalékos inflációról volt tudomásunk, azon belül az élelmiszerek mindössze 6 százalékkal drágultak.
Igaz, éves alapon már ekkor is 26,9 százalékos áremelkedést mértek az étolajnál, miközben a liszt 20,2, a margarin 19,5, a kenyér pedig 12,1 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Akkor a kormányfő sorolta: „Magyarország védi a családokat, sikerült megfékeznünk a benzinár-növekedést, kamatstopot vezettünk be a jelzáloghitelek esetében”, és ekkor még a rezsicsökkentés is a 2013 óta ismert formájában állt fenn, annak átalakítását már az ötödik Orbán-kormány vállalta fel, tavaly július 13-án, miközben a szintén hivatkozott benzinárstop egészen december 6-ig maradt velünk. A kamatstopról szeptemberben nyilatkozott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter: 2023 júniusáig hosszabbították meg.
Visszatérve Orbán január 12-i bejelentésére, hat termék esetében döntöttek amellett, hogy azokat 2022. február 1-től a 2021. október 15-i áron kell kínálni:
Gulyás miniszter a másnapi Kormányinfón pontosította, hogy
a hat termék igazából hét: a lista az azóta ikonikussá vált csirke far-háttal egészül ki, amelynek 2021. október 15-i kilóára a KSH-adatok szerint mindössze 293 forint volt.
Ezek az árak ma már olyan alacsonynak tűnnek, mintha több évet mennénk vissza az időben, pedig csak 18 hónappal forgatjuk vissza az idő kerekét. Igaz, ahogy jeleztük, ekkor az utolsó ismert adat a 7,4 százalékos fogyasztói árindex volt, az élelmiszerekre szűkítve a kört átlagosan 6 százalékos áremelkedéssel. Innen „másztunk fel” az idén januári csúcsra, eljutva a 25,7 százalékos inflációig, azon belül a 44 százalékos élelmiszer-drágulásig.
Az első változat szerint 2022. február 1-től május 1-ig tartott volna az intézkedés, ám a határidő közeledtével előbb július 1-ig, majd október 1-ig hosszabbították meg. Tavaly szeptemberben tették egyértelművé, hogy legalább december 31-ig marad az élelmiszerárstop, míg az adventi időszakban jött a bejelentés a ma ismert április 30-i határidőről. Fontos változás volt még, amikor tavaly novemberben 7-ről 9 tagúra bővült az árstopos termékek köre, bekerült a tyúktojás, illetve az étkezési burgonya. Utóbbiak árát a 2022. szeptember 30-i szinten fagyasztották be.
A témában folytatott háttérbeszélgetéseink megerősítették, hogy az élelmiszerárstop már rég nem szakmai kérdés, sokkal inkább politikai kommunikációs eszköz. Ha ugyanis szakmai kérdés lenne, már kivezették volna, hiszen az élelmiszeripar és a kereskedelem a gyártóktól a forgalmazók szintjéig egységes abban, hogy a hatósági áras élelmiszerek mára károsak.
A piactorzító hatások ráadásul több esetben az import felé tolják a beszerzést, ilyen jellemzően a tej vagy a tojás, de már a sertéscomb és a csirkemell is.
Elvégre az adott állat testtájai iránti keresletbe történő beavatkozás oda vezetett, hogy a csirkének ugyanúgy kinőtt a nem ársapkás combja, csak vevő már nincs rá, ugyanez a helyzet a sertés esetében a preferált combbal szemben a tarjánál, a lapockánál vagy az oldalasnál.
Ez szembemegy a nemzeti agrárszemlélettel, ezáltal a kormánytagok között sincs konszenzus a kérdésben. Akik a hosszabbítás pártján állnak, és úgy tudjuk, maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is köztük van, a családok védelmét tartja elsőként szem előtt, s ezzel nagyjából el is dőlt a kérdés.
Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy két-három vagy akár négy hónapos hosszabbítás következik, ezen a ponton az április 30-i határidő szerinti kivezetés nem valószínű. Hamarosan lehull a lepel arról, milyen döntés született, hiszen Gulyás Gergely a múlt csütörtöki Kormányinfón az Index kérdésére már egyértelművé tette: a következő kormányülésen – tehát ma – tárgyalnak arról, megy vagy marad az élelmiszerárstop. Lapunk érdeklődésére arról is beszélt, hogy
szakmai szervezetekkel a kérdésben további egyeztetéseket nem folytatnak, miután minden érintett szereplő véleményét ismerik már,
a friss inflációs adatközlés azt viszont nagyban meghatározhatja, mi lesz a végszó.
A kereskedelemben azt látjuk, hogy bár átmenetileg kimozogták az élelmiszerárstop okozta veszteségeket az üzletláncok, vagyis ideig-óráig beépítették más termékek áraiba ráfizetéseiket, ez azonban csak rövid ideig működött, most már masszív veszteséget görgetnek maguk előtt az intézkedés betartásával. Lapunk úgy értesült,
a nagy áruházláncoknál több helyen az árstopos termékek készleten tartása vaskosabb mínusz, mint az extraprofitadó.
Az utóbbit többen azonban ma sem tudják elfogadni, miután azt árbevétel-arányosan vetették ki, nem pedig az eredményes működés függvénye.
Az utóbbi időszakban ezzel együtt is élelmiszerár-háborúba kezdtek a bolthálózatok, hogy megtartsák a vásárlóikat, átmeneti jelleggel 10-20, de akár 30-40, vagy ennél is nagyobb kedvezményt kínálva egyes termékekre. Tapasztalataink szerint a húsvét is relatíve jól sikerült, az általunk felkeresett diszkont, szuper- és hipermarket a húsvéti nagyhéten csütörtökön éppúgy tömve volt, mint szombaton.
A legutóbbi, februári KSH-adat azonban kiábrándító: a kiskereskedelmi volumen 10,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6 százalékos a visszaesés, a non food szegmensben 9,8, a töltőállomásokon pedig 14,5. Ezt a statisztikát aligha nyomtatják pólóra a kereskedők.
(Borítókép: A tojással és a burgonyával kiegészített, élelmiszerárstopról tájékoztató tábla 2022. november 14-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)