Míg a magyar országgyűlés az adótörvényekkel és a költségvetéssel bajlódott, addig Brüsszelben eurót mentettek. A forint két és fél éve nem látott mélységben vergődik, hamarosan kamatemelés jöhet. A piac a leminősítésünket várja, mi a lottónyereményt.
Szinte követhetetlen sebességgel cikázott a héten a magyar gyorsnaszád. Matolcsy György adótörvény-javaslatát – amely jövőre mindenkinek nagyjából százezer forintot vesz ki a zsebéből – a Fidesz képviselői egy nap alatt csaknem 40 módosító javaslattal bombázták. Röpködtek az újabb és újabb adókról szóló javaslatok, amelyekről – érdemi tájékoztatás híján – senki nem tudta, hogy hivatalos kormányzati álláspontot képviselnek, vagy csak az adott képviselői adófilozófiai munkásságának részét képezik.
Lekváradó, pornóadó, szörpadó, közösségi közlekedési adó és korlátok nélküli helyi adóztatás is szerepelt az ötletek között. Mi több, ezentúl még a járulékokat is adónak hívnák. Hogy a kormány ezek közül végül mit támogat, az csak később derül ki, úgy tudjuk, Koszorús László képviselő javaslatát az eva jövő évi eltörléséről például nem. Pontosabban később valóban kivezetnék a rendszerből, az adó mostani ötszázalékos emelését azonban már bele is számolták a 2012-es bevételekbe.
Ahogyan beleszámolták azt is, hogy jövőre nagyságrenddel növekszik az adóhatóság által beszedett adó. A kereskedelemben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések szerint évi 500-600 milliárd forint áfát, fogyasztási és jövedéki adót nem fizetnek be. És lesz mit dolgozni chipsadó-fronton is, egyelőre ugyanis ebből sem teljesülnek a várt bevételek.
„Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő" – fejtette ki a parlamentben a nemzetgazdasági miniszter.
A gazdasági siker jelen esetben aligha jelent többet, mint azt, hogy nem omlik össze a költségvetés jövőre, amikor az államosított nyugdíjpénzek már nem lesznek kéznél, és a világgazdaság alakulása sem sok jóval kecsegtet. A magyar gazdaságtól várt 1,5 százalékos növekedési cél még a kormány szerint is optimista, és nem kizárt, hogy tartósan 300 forint feletti euróra kell berendezkednünk. Ebben az esetben – az egyébként jelentős – 200 milliárdos biztonsági tartalék szinte teljesen elapad, sérülékenyebbek leszünk, mint valaha. A tartalékokat ráadásul lényegében megfelezi, hogy a költségvetés elkészítésekor a Matolcsy-tárca, mint ez már korábban kiderült, elfeledkezett a jegybank százmillárdjáról.
A hét a hazai cégek világában sem volt eseménytelen: újabb horvát eljárás indult a Mol ellen, megkezdődött a MÁV Biztosító büntetőpere, bebukott projekt után követel vissza pénzt az MNV, jogtalanul magyarkodott az Aldi, megbüntették az Erstét, és kiderült, 62 milliót keres a legjobban fizetett magyar cégvezér.
Az elemzők már most is a leminősítésünket várják, hetek óta arról suttognak, hogy a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre nem javasolt kategóriába húzzák le az országot. A héten már Matolcsy György is reális veszélynek nevezte a leminősítést.
A várakozás pedig akár önbeteljesítő is lehet: a leminősítéstől való félelem egész héten rossz formában tartotta a forintot, és míg a hét második felében a régió kimondottan jól teljesített, addig nálunk két és fél éve nem látott mélypontra, 303 forint főlé gyengült az árfolyam az euróval szemben.
Bár a héten a Magyar Nemzeti Bank nem nyúlt az alapkamathoz, a befektetők egy része már az emelésre vár – ami, ha egy esetleges leminősítés rohamos forintgyengülést eredményez, akár rendkívüli monetáris tanácsi ülésen is történhet –; többek közt ez a várakozás húzódhatott amögött is, hogy csütörtökön besült az állampapír-aukció. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 17 600,07 ponton zárt pénteken. Az OTP 3 541 forinton, a Mol 17 200 forinton zárta a hetet.
| 43. heti záró | 42. heti záró | |
| BUX | 17 600 | 17 423 |
| OTP | 3541 | 3440 |
| Mol | 17 200 | 17 000 |
| Richter | 35 605 | 35 650 |
| Magyar Telekom | 513 | 516 |
A piac bizonytalanságát fokozza, és a forintot gyengíti, hogy egyre több kormányzati szereplő utal arra, hogy a – devizaadósok legfeljebb tíz százalékának terheit csökkentő, ám jelentős bizalomvesztést okozó – fix árfolyamon való végtörlesztés lehetőségét további intézkedések követhetik.
Ennek első lépése lehet, hogy az állam a Hiteltársulás néven szerveződő társaság kezdeményezése mögé áll, a szervezet fapados webbank alapítását szeretné. Korábban a nemzetgazdasági miniszter is beszélt arról, hogy állami alapítású bank segíthet az adósokon.
Mindeközben a lassú európai tengerjárón sem tétlenkedtek. Az uniós csúcsvezetők vasárnapi tanácskozásukon haladást értek el a bankok feltőkésítése, a magyarul eurósáncnak is hívott EFSF, vagyis az euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de mivel végleges megállapodásokra nem jutottak, szerdára tűztek ki újabb tanácskozást.
Bár a hét elején még erősen kérdéses volt, hogy ekkorra a sikerül-e a döntéshozóknak bármi érdemiben megegyezniük – Angela Merkel német kancellár már háborút vizionált –, az egész éjszakán át tartó tanácskozás végül mégis jelentős eredményekkel zárult.
Megállapodtak abban, hogy további szabályokat hoznak az eurózóna költségvetéseinek ellenőrzésére, a részleteket márciusig dolgozzák ki. Az eurósánc keretét 1000 milliárd euróra növelik, ebből lehet közvetlenül országot menteni, a piacról államkötvényt venni és garanciákat is adni. Az eurósánc felhúzásába Kína is beszállhat.
Az európai bankoknak 9 százalékos tartalékot kell képezniük. Görögország adósságának felét pedig önként elengedik a bankok, így formális csőd nem fenyegeti. A megállapodás szerint az olaszoknak spórolniuk kell, és megszorítani.
Spróloni nekünk sem ártana, ennek ellenére úgy tűnik, egyre kevesebb embernek vannak megtakarításai. Feléltük a nyár végén megkapott reálhozamokat: rekorddrága dízelt, rengeteg étolajat és tejfölt vásároltunk, visszaszoktunk a kocsmákba, és a lottónyereményben reménykedünk. Örömre is van ok persze: vasárnaptól egy órával tovább alhatunk, és jövőre kilenc hosszú hétvége lesz.