A brüsszeli merényletek háromszáz sérültje és 31 halálos áldozata negyven különféle nemzet polgára volt, közölték a belga hatóságok.

Szlovákia biztonsági vobatkozásban már Párizs után szigorított. A magyar honvédség segíti a rendvédelmi szervek munkáját. Ahhoz viszont alkotmánymódosítás kell, hogy a terrorellenes akciótervet elfogadják. Ehhez az ellenzék segítségét kérte a honvédelmi miniszter.

Egy terrorizmus elleni intézkedéscsomagról döntött szerdán a kormány. Ezek a következők:

• Feláll a terrorelhárítási információs bűnügyi központ.

• A telefonos és internetes adatszolgáltatást dekódolhassák a magánszolgáltatók. Erről törtvényt kell hozni, végrehajtani csak bírói engedéllyel lehet. 

• Ellenőrizni akarják a pénzügyi tevékenységeket bizonyos esetekben.

• Egy esetleges terrortámadásnál az információáramlásnál előnyben részesítik a mentésben részt vevőket, a civilek csak sms-ben érintkezhetnek.

A párizsi és brüsszeli események eldöntötték: nőtt a terrorveszély. Azt is eldöntötték, hogy van-e kapcsolat a terrorizmus és a bevándorlás között. A szervezést viszont olyanok követték el, akik migránscsaládokban születtek. Az Europol 5-6 ezer európai embert tart nyilván, akik terrorcselekmények elkövetőinek holdudvarába tartoznak. Száz bevándorlóból egy részt venne terrorcselekményben, hivatkozik a belügyminiszter német forrásokra.

Pintér Sándor, Simicskó István és Kovács Zoltán sajtótájékoztatója.

A brüsszeli merényletekben 300 ember sérült meg, közülük 61 embernek súlyos az állapota, és félő, tovább emelkedik a halottak száma. Ezt Maggie de Block, Belgium egészségügyi minisztere mondta.

A keddi támadásban 31 ember halt meg, a reptéren 11, a metróban 20. (BBC)

A három helyett csak egy gép megy csütörtökön Budapestről Brüsszelbe, azaz Liége-be. A zaventemi reptér továbbra sem indít és fogad utasszállító gépeket, de teher- és a magángépes forgalom elindult. A Budapestről induló gép 14:30-kor érkezik Liége repterére, és 15 órakor indul vissza. (inforádio.hu)

A brüsszeli terrortámadásra hivatkozva nem akarja végrehajtani a lengyel kormány az uniós menedékkérő-szétosztási programot. "28 tagállam megegyezett, hogy az ügyet áthelyezéssel oldja meg. De nagyon világosan kimondom: jelenleg nem látom a lehetőségét, hogy migránsokat engedjünk Lengyelországba" – nyilatkozta Beata Szydło miniszterelnök.

Az intézkedéssel 106 ezer menedékkérőt osztanának szét Olaszországból és Görögországból "kvóták" alapján az uniós államok között. Több keleti EU-tag, köztük Magyarország ellenszavazata mellett, de az előző lengyel kormány beleegyezésével fogadták el a javaslatot.

Beata Szydło szerint a brüsszeli támadás azt is jelenti, hogy az EU elveszítette az ellenőrzést a migránsválság felett. Csak néhány nap ment el a törökökkel kötött megegyezés óta, amitől a megoldást várják, de "a terroristák hirtelen viccet csináltak az alkuból".

(EUobserver)

A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a kormányszóvivő tart sajtótájékoztatót 10 órakor a parlamentben. Az eseményt közvetítjük.

Egy-két hétig még biztosan, amíg nem tisztázottak a brüsszeli merényletek körülményei, mondta a TV2-ben Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Magyarország elleni konkrét terrorfenyegetettségről nincs szó, de minket érintő szálai lehetnek a merényleteknek. (MTI)

Salah Abdeslam, a múlt héten Brüsszelben elfogott egyik párizsi merénylő kihallgatása ma reggel folytatódik. A brüsszeli merényletek négy nappal Abdeslam elfogása után történtek, és több terroristáról is bebizonyosodott, hogy kapcsolatban álltak Abdeslammal.

Már a belga RTBF is hírt adott Khalid el-Bakraoui állítólagos segítőtársáról. Egészen idáig úgy tudtuk, hogy ő egyedül követte el a metrómerényletet. A nagy táskát cipelő férfit térfigyelő kamera is felvette, a képeket azonban még nem közölték. (Guardian az RTBF alapján)

A sajtó most először említ egy újabb lehetséges elkövetőt, aki Khalid el-Bakraouival lehetett a brüsszeli metróban. Ő egy nagy táskát szállított, és állítólag egy térfigyelő kamera felvételén is feltűnt. (Guardian a Le Monde alapján)

Az uniós országok bel- és igazságügyi miniszterei tartanak csütörtökön rendkívüli tanácskozást Brüsszelben arról, milyen választ adjanak a terrorfenyegetettségre.

David Dixon egyike annak a két tucatnyi embernek, akiket egy honlap még mindig eltűntként kezel  a keddi merénylet óta. Itt olvashatók azoknak a listája is, akikről közben kiderült, hogy biztonságban vannak, vagy megsérültek a merényleteknél és kórházba kerültek.

Az angliai Hartlepoolból származó Dixon kedd reggel elhagyta otthonát, de a munkahelyére már nem érkezett meg. (Guardian)

Azonosították a merénylők egy részét, de a szökésben lévő támadóról még semmit sem tudni. 150 sérült még mindig kórházban van. Mindenkit átvizsgáltak a metróban, hatalmas sorok a pályaudvaroknál.

Itt elolvashatja a keddi nap összefoglalóját.

A Le Soir szerint megtámadta ma egy férfi Sven Maryt, Salah Abdeslam ügyvédjét. A támadást egyértelműen az váltotta ki, hogy az ügyvéd a terroristát védi, az illető ezt kérte számon rajta. Marynak nem lett baja, legyűrte a támadót, de az alkalmazottai biztonsága érdekében úgy döntött, hogy bezárja az irodáját. Egyelőre azonban nem kéri, hogy őt magát védelem alá helyezzék.

Nicolas Henin, egy francia újságíró, aki korábban Szíriában az Iszlám Állam fogságába esett, a Guardianen írt arról, hogy bár a brüsszeli támadásban kevesebben haltak meg, mint Párizsban, a brüsszeli támadás mégis fontos, mert azt jelenti, hogy a terror képes az egyik európai országból a másikba vándorolni. "Most mindenki azt kérdezi: ki lehet terrorista, és mikor fognak újra támadni? Angliában? Németországban? Hollandiában?" - írja.

Henin szerint viszont a sok öngyilkos merénylet ellenére Salah Abdeslam esete fontos példája annak, hogy nem minden IS-tag meri meghozni a döntést, hogy végül öngyilkos merényletet kövessen el. "Abdeslam kétszer is megléphette volna: Párizsban és Brüsszelben is, de mégsem tette. Ez azt jelentheti, hogy van remény, mert azt jelenti, hogy az ISIS-nak van egy gyenge pontja, mégpedig az, hogy emberek a tagjai".

Henin arra is figyelmeztet, hogy nagyon fontos, hogy hogyan reagál Európa a támadásokra. Szerinte ugyanis a francia elnök, Francois Hollande hibát követett el akkor, amikor háborúnak nevezte ezt a helyzetet. "Láttunk már ilyen nagyságú politikai célú erőszakot a történelemben. Ha katonai, háborús retorikát kezdünk el használni, akkor onnan már nehezen lehet visszafordulni. Ezzel csak megerősítjük az ellenségeinket".

A belga RTBF szerint most újra megnyílt a merényletek után lezárt Rue de la Loi és két alagút Brüsszelben.

Csütörtökön is a szokásosnál rövidebb időszakban, csak reggel 7 és este hét között jár majd a brüsszeli metró, közölte a belga RTBF.

Ce jeudi à Bruxelles, métro restreint de 7 à 19h et accès restreints aux gares https://t.co/mT5b4K0T20

— RTBF info (@RTBFinfo) 2016. március 23.

A demokraták elnökjelöltje kampánykörútján, Palo Altóban mondott beszédet. Fő témája a terrorizmus elleni összefogás volt. "Érthető, hogy az amerikaiak itthon is aggódnak, a terrorizmus ugyanis nem ismer határokat. A fenyegetés valós, sürgősen kell cselekedni, össze kell fognunk.

Most rajtunk a sor, hogy segítsünk Európának

- mondta.

Több százan vannak a téren, az Amazing Grace-t éneklik.

Kouachi-testvérek: Charlie Hebdo, Abdeslam-testvérek: Párizs, Carnaev-testvérek: bostoni maraton. Az utóbbi években számos terrortámadás mögött álltak testvérek.

Marc Sageman, aki korábban a CIA-nak dolgozott, azt nyilatkozta a belga L'Echonak, hogy természetes, hogy testvérek együtt válnak terroristává, hiszen "együtt nőnek fel, és együtt alakítják ki azt az identitást, hogy ők az iszlám és a bombatámadások miatt veszélyben lévő nők és gyerekek védelmezői. Együtt radikalizálódnak, és igazolják egymás számára a tetteiket. Amikor szükséged van valakire, a leglogikusabb, hogy a testvéredet keresed meg. Ez ugyanígy van az utcai bandáknál is. Nincs szükség agymosásra ehhez".

Patrick Amoyel pszichológusként Nizzában dolgozott radikalizálódott fiatalokkal. Azt mondta a lapnak, hogy a fiataloknak nincs semmilyen mentális betegsége, egyszerűen össze vannak zavarodva eleinte, amiből ebben az irányba törnek ki, aztán már nehezen fordulnak vissza, mert egymást is befolyásolják és bátorítják. Igényük van a legkomolyabb lázadáson is túlmenni, és így válhatnak akár terrortámadások elkövetőivé is. (BBC)

A félelem elleni felvonulásra hívják a brüsszelieket vasárnap délután két órára a régi tőzsde épülete elé. „Minden európait megtámadtak, a jogaikat, a szabadságukat – mondta Emmanuel Foulon, az esemény szervezője. – Fontos, hogy megmutassuk: Belgium nem hagyja, hogy legyűrje a terrorizmus. Ez az összejövetel az együttélés szimbóluma lesz, és a szolidaritásé, ami elengedhetetlen ezekeben a mindannyiunknak nehéz pillanatokban.”

Foulon a belga szocialista képviselő, Marc Tarabella munkatársa az Európai Parlamentben. 

Az esemény Facebook-oldalán eddig hatezren jelezték érdeklődésüket.

Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva az AP hírügynökség arról ír, hogy az Iszlám Állam legalább 400 merénylőt képezett ki és küldött Európába, hogy ott terrorcselekményeket hajtsanak végre. Az AP forrásai szerint léteznek táborok, ahol kimondottan a nyugat elleni támadásokra készítik fel a dzsihádistákat, akik később azt a parancsot kapják: találják meg a megfelelő időt, helyet és módszert a küldetésük végrehajtására.

Az AFP hírügynökségnek most már egy belga rendőrségi forrás is megerősítette, hogy Najim Laachraoui volt a második öngyilkos merénylő a reptéren. (MTI)