Megkezdődött a francia elnökválasztás mindent eldöntő második fordulója a centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen között, amin az Európa-barát jelölt sokkal esélyesebb. 47,5 millió francia szavazhat, a nagyvárosokban este 8-kor zárnak a szavazókörök. Utána jönnek az exit pollok, és azokból már minden bizonnyal ki is derül a következő elnök személye.
A választásra jogosultak 28,23 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát, míg a két héttel ezelőtti első fordulóban 28,5 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium. A részvétel tehát a felmérések által előrevetítettnél magasabb, de nem éri el az öt évvel ezelőtti arányt: akkor 30,6 százalékos volt délig a részvétel.
Közben egy biztonsági riasztás miatt kiürítették Párizsban a Louvre előtti teret, ahova Emmanuel Macron várja este a szimpatizánsait. A párizsi prefektúra azt közölte a Twitteren, hogy "elővigyázatosságból egyszerű ellenőrzésekről van szó", de arról nem tájékoztattak, hogy milyen veszélyről lehet szó.
A kiürítés miatt a téren biztonsági kordont emeltek a hatóságok. A Louvre múzeuma továbbra is látogatható, az intézményt nem érinti az intézkedés. Emmanuel Macron elnökjelölti sajtóközpontját, amely szintén a téren található, viszont kiürítették.
Az ott tartózkodó újságírók arról számoltak be, hogy egy rendőrségi kutya gyanús szagot észlelt, és ezt követően ürítették ki a sajtónak fenntartott helyszíneket, de a Louvre üvegpiramisát, amely a múzeum bejárataként szolgál, továbbra is akadálytalanul megközelíthetik a látogatók. Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után - írt az MTI.
Macron kampánycsapata péntek este jelentette be órákkal a kampánycsend kezdete előtt, hogy „jelentős és összehangolt hekkertámadás" érte őket, és több tízezer belsős dokumentum, levél szivárgott ki a közösségi médiába. Szerintük ez az akció egyértelműen a demokrácia aláásására szolgált, és a hekkerek a valódi levelek közé álhíreket is kevertek, hogy azzal próbálják félrevezetni a választókat.
Az elnökjelölt lehetőségei azonban a kampánycsend miatt korlátozottak, és az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság azt kérte a francia sajtótól is, hogy ne hozzák le a belsős levelezéseket, amik a közösségi médiában terjednek.
Egy biztonsági cég elemzésére hivatkozva azt állította, hogy a Pawn Storm nevű, Oroszországhoz köthető hekkercsoport állhat a támadás mögött, ami korábban már próbált behatolni Macronék levelezésébe. A Kreml szóvivője ezeket alaptalannak nevezte.
Míg Le Pen oroszbarát, és az Oroszország elleni szankciókat is feloldaná, Macron kritikus az oroszokkal szemben, és a hét elején nem engedte be a Kremlhez tartozó RT-t és Sputnikot a kampánybázisára, mert szerinte álhíreket gyártottak, és azon dolgoztak, hogy aláássák a kampánya függetlenségét.
Azt nem tudni, hogy a hekkertámadást követő szivárogtatásnak mekkora hatása lesz, de az utolsó pénteki felmérések is azt mutatták, hogy
Macron 24,01 százalékkal nyerte meg az első fordulót, míg Le Pen 21,30 százalékot szerezve jutott tovább a második helyen, így először fordult elő, hogy a francia politikát évtizedek óta meghatározó összes nagy párt jelöltje elvérzett. A felmérések régóta azt mutatták, hogy a második fordulóban egyértelműen Macron a favorit Le Pen ellen, és az elmúlt két hétben sem változtak az esélyek.
Az első fordulóban a közvélemény-kutatók meglehetősen pontosan találták el az eredményt, és a másodikban annyira nagy különbséget jeleznek a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak kellene változtatnia a véleményén ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.
Az első fordulóban az előrejelzésekre rácáfolva közel 80 százalékos volt a részvétel. A második fordulóban ennél valamivel alacsonyabbat, de így is 76 százalékosat jósolnak, ami Macronnak kedvez, míg ha mégis kevesebben mennének el szavazni, abból valószínűleg Le Pen profitálhatna.
Már az első forduló estéjén elkezdtek összezárni a francia politikusok Macron mögött, és Le Pen ellen. A konzervatív, 20,01 százalékkal harmadik helyen végző François Fillon veresége elismerésekor azt mondta, hogy a szélsőjobboldal ellen, és Macron mellett kell szavazni. A szocialisták, és centrista politikusok is bejelentették, hogy a volt szocialista gazdasági minisztert támogatják. A Fillontól alig lemaradva, 19,58 százalékkal a negyedik helyen végző szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon annyit mondott, hogy elmegy szavazni, és nem Le Pent választja majd. Ez azonban jelenthet érvénytelen szavazatot is.
A héten nyilvános videóban állt ki Macron mögött többek között Barack Obama volt amerikai elnök, és Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, hogy a centrista jelölt győzelmének örülne.
A felmérések szerint az első fordulóban kiesett jelöltek, főként Fillon szavazóinak kisebbik része azonban Le Pent támogathatja, ahogy az ötödik helyen végzett Nicolas Dupont-Aignant szuverenista jelölt szavazói is. Le Pen azt is bejelentette, hogy őt tenné meg miniszterelnöknek megválasztása esetén.
Marine Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen 2002-ben már bejutott egyszer az elnökválasztás második fordulójába, de ott szinte mindenki más összezárt ellene, és Jacques Chirac végül 82,2 százalékkal győzött. Most Marine Le Pen viszont mindenképpen a Nemzeti Front eddigi legjobb eredményét érheti el, és az első fordulóban már így is rekordot jelentő 7,7 millió szavazat után 14-15 milliónál is többet szerezhet. Arról itt írtunk bővebben, melyik régiókban és választási csoportokban erős Le Pen.
A második fordulóban egyértelmű volt a szembenállás: az egyik sarokba az Európa- és piacpárti liberális,a másik sarokba a nacionalista, a társadalmi-kulturális és gazdasági elzárkózást, az euró és az EU végét hirdető szélsőjobbos került.
A 39 éves, első választásán induló Macron 2014 és 2016 között szocialista gazdasági miniszter volt, de próbálta eltávolítani magát a népszerűtlen François Hollande-tól, és saját centrista mozgalmat alapított En Marche! (Előre!) néven. A kampányban a politikai élet megújítását, és az ország hagyományos politikai megosztottságának felszámolását ígérte. Megválasztásával ő lenne a legfiatalabb francia elnök.
Általában gazdasági kérdésekben centrista, szociális kérdésekben pedig liberális álláspontot képvisel, csökkentené a vállalatok adóterheit, a multikulturális társadalom nagy védelmezője, és a meleg párok örökbefogadása mellett is kiállt. A programja többek között védelmi uniót, egy új, startupokat támogató közös pénzügyi alapot és az uniós gazdaság védelmét tűzte ki célul, emellett kétsebességes EU-t akar. Le Pent Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlította a héten, és arról beszélt, hogy „ezekben a rezsimekben nincs nyílt és szabad demokrácia."
Marine Le Pen kivezetné Franciaországot az eurózónából, a brexithez hasonló népszavazást tartana az EU-tagságról, és megadóztatná a külföldiek munkaszerződéseit. Biztonságot ígért a terrortámadásokkal szemben, bezáratná a „szélsőséges" mecseteket, visszaállítaná a határellenőrzést, és néhány hétre moratóriumot hirdetne a legális bevándorlásra is.
Le Pen bejelentette az első forduló után, hogy ideiglenesen lemond a Nemzeti Front elnöki posztjáról, amivel azt akarta érzékeltetni, hogy egy pártokon felülálló elnökjelöltként indul. Magát a nép jelöltjének nevezte Macronnal szemben, és rengeteg helyszínen járt az elmúlt két hétben. A két forduló között abból is nagy hír lett, amikor lényegében szóról szóra felmondta Fillon egyik korábbi kampánybeszédét a május 1-jei rendezvényén. Le Pen ezt úgy kommentálta, hogy teljesen vállalja a történteket, szerinte így hatékonyabban terjedt a beszéd a médiában.
A két forduló között a kampány a szerdai tévévitában csúcsosodott ki, ahol tényleg két teljesen eltérő világfelfogás ütközött meg egymással, és a szembenállás már nem bal-, és jobboldal mentén, hanem többek között a globalizációhoz, és az Európai Unióhoz való viszonyulás terén élesedett ki leginkább.
Le Pen az elejétől lerohanta Macront, és utána is folyamatosak voltak a kemény támadások. Töbször a másik szavába vágva személyeskedő sértegetéseket is egymás fejéhez vágtak. Le Pen volt az agresszívabb, míg Macron többet, és részletesebben beszélt az elképzeléseiről. Le Pen többek között arrogánsnak, elitistának és a népszerűtlen François Hollande leköszönő elnök jelöltjének próbálta beállítani Macront, aki szerint ellenfele stratégiája viszont a sok hazugságra épül.
Macron Le Pen botrányait is előszedte, miután a kampány alatt a Nemzeti Front jelöltjének korrupciós és adózási vádakkal is szembe kellett néznie. Az Európai Parlament a héten már közel ötmillió euróra becsülte azt a kárt, amit szerinte Le Penék okoztak, amikor uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel fizette ki a csak Franciaországban dolgozó munkatársait. Le Pen viszont azt is felvetette, hogy vajon van-e Macronnak offshore bankszámlája, amire válaszul a vita után a centrista jelölt feljelentést tett álhírek terjesztése miatt.
Francia elemzők szerint a végig támadó Le Pen a vitában rontotta az addig épített elnöki imázsát, és a nézők egyértelműen a győzelemre esélyesebb Macront látták a meggyőzőbbnek. Utána a felmérésekben néhány százalékkal nőtt is a különbség a két jelölt között.
A történelmi elnökválasztás második fordulójában bárki is nyer, alaposan felforgathatja az Európai Uniót. Viszont az is kérdés lesz, hogy a júniusban következő nemzetgyűlési választásokra milyen hátszéllel tud majd ráfordulni a győztes.
Az esélyes Macron a kampány végén már arról is beszélt, hogy kiválasztotta leendő miniszterelnökét, aki majd Hollande május 14-i leköszönése után fogja betölteni a tisztséget. A héten pedig érkezett már olyan felmérés, ami azt vetítette előre, hogy mozgalma akár a nemzetgyűlésben is megelőzheti az elnökválasztáson már nagy pofont kapott nagy pártokat, és főként a szocialistáktól szívhat el szavazókat.