Az amerikai elnök egy olyan, évekig elhúzódó krízissel néz szembe, amit nem lehet egy tweettel vagy gúnyolódással elintézni, írja az AP hírügynökség összefoglalva Robert Mueller különleges ügyész kinevezését. A 72 éves New York-i szakembert az amerikai igazságügy kérte fel a kampánybéli állítólagos "moszkvai kapcsolatok" feltárására és kinyomozására, miután Trump kirúgta az addig azt vivő FBI-főnököt, James Comey-t.

Két okból is főhet Trump feje. Egyrészt maga az intézmény, ez a speciális vizsgálat is elég kemény tud lenni, és okozta már majdnem amerikai elnök bukását, ítéltetett el minisztert. A kinevezett arra kap felhatalmazást, hogy tárjon fel "minden ügyet, ami felmerül a nyomozás során", beleértve az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúját is. Egy ilyen ügyész kívülállóként dolgozik, a kongresszusi vizsgálattal ellentétben ő büntetőjogi intézkedést is tehet, nyilvános vagy privát tanúvallomást kérhet az elnöktől. Nem része a kormányzati vagy hivatali utasítási láncnak, nem áll a tárca napi felügyelete alatt, viszont a minisztérium magyarázatot kérhet tőle, és aki kinevezte, az fel is mentheti őt.

Kenneth Starr egy ilyen eljárás keretén belül kezdte el nyomozni 1994-ben Bill Clinton és Hillary Clinton régi ingatlanügyi kavarásait a Whitewater nevű céggel. Ebből a nem különösebben acélosnak tűnő ügyből kerekedett ki aztán négy év múlva(!) a Lewinsky-botrány, miután egyre szélesebbé vált a rétestésztaként nyúló nyomozás, és egyre több embert kezdtek el ki- és lehallgatni. A Whitewater-nyomozás végül impeachmentbe, alkotmányos felelősségre vonásba torkollott, a képviselőház megszavazta, csak a szenátuson bukott el. Starr és Clinton amúgy 1998-ban megosztva az Év Embere lettek a Time magazinban.

Edward Walsh ugyanilyen független ügyészként kezdte el vizsgálni a Reagan elnöksége alatti Irán-Contra fegyverszállítási botrányt 1986-ban. Ennek eredményeképp elítélték az elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Poindextert és a nemzetbiztonsági tanács alkalmazottját, Oliver Northot. Walsh vádat emeltetett a volt védelmi miniszter, Caspar Weinberger ellen is 1992-ben, aki végül idősebb Bush elnöki kegyelmével úszta meg.

A fenti két ügy két apróságban különbözik Mueller kinevezésétől: 1999 óta van joga a minisztériumnak magyarázatot kérni, és felmenteni a kinevezettet. Azelőtt a poszt neve független ügyész volt, most már különleges ügyész.

Csakhogy amellett, hogy elvileg kirúghatná Muellert, elemzők szerint az őt kinevező igazságügyminiszter-helyettes, Rod Rosenstein nem fog hülyét csinálni magából azután még egyszer, hogy Trump behúzta őt az FBI-főnök James Comey kirúgása utáni kommunikációs kavarásba, úgy téve, mintha ő ösztönözte volna a döntést. Erre utalhat, hogy épp Muellert választotta (hogy ki ő, arról lejjebb írunk), és hogy Fehér Ház is csak azután tudta meg a kinevezést, hogy a miniszterhelyettes szignálta (eredetiben itt olvasható). A CNN szerint mindössze egy órával azelőtt szóltak Trumpnak, hogy nyilvánossá vált volna a dolog. Ráadásul abból tényleg iszonyú botrány lenne, ha Muellert kirúgnák, vagy lemondana.

A (balos) Guardian már olyan párhuzamokat emel be a történetbe, hogy Trump eddig királyságként kezelte Amerikát, amibe besegített neki a jobbára szervilis republikánus párt, de most szembe kell néznie azzal, hogy igenis vannak állandó intézmények, amiket nem politikusok felügyelnek.

A mocsár visszavág

 - utalnak Trump híres mondatára, amivel a "korrupt washingtoni elitet" ekézte folyamatosan.

A nyomozás most évekig ott fog függeni Trump feje fölött, "állandó rettegésben kell kormányozniuk, hogy mikor jön szembe egy bomba hír", mondta Julian Zelizer, a Princeton professzora. Az egykor a Clinton-kormányban, majd Hillary kampányában dolgozó Jennifer Palmieri azt mondta, egy ilyen nyomozás óriási súllyal nyomja majd a Fehér Ház vállát, és bármikor hozhat "elmondatlan traumát".

Ezek után nem csoda, hogy a Fehér Ház nem akart különleges ügyészt, "Őszintén, nincs rá szükség, ezt már megtárgyaltuk. Két szenátusi bizottság vizsgálja az ügyet, az FBI is készíti a saját elemzését", mondta Sean Spicer Fehér Ház-i szóvivő egy újságírói kérdésre néhány napja.

Őt ugyanis egy széleskörűen, pártokon átívelően elfogadott figurának, korrumpálhatatlan, megvesztegethetetlen embernek tartják, elképesztő pályaívvel. A középiskolában egyszerre volt a lacrosse, az (európai) foci és a hokicsapat kapitánya, elnyerte az iskola legjobb atlétájának járó díjat 62-ben. A Princetonon tanult tovább, harcolt a vietnami háborúban, szolgálataiért többszörösen kitüntették. Diploma után jogászként három évet dolgozott a piaci szférában, majd ügyészségi karrierbe kezdett. Olyan vádemeléseket felügyelt, mint panamai diktátor Noriega, a Lockerbie repülőgéprobbantás, vagy John Gotti, a Gambino család fejének ügye.

2001-ben George W. Bush az FBI vezetésére kérte fel. Három év múlva márciusban FBI-igazgatóként Busht azzal fenyegette, hogy lemond, ha a kormány átnyomja azt a belföldi megfigyelési programot, amiről előtte az igazságügy megállapította, hogy illegális. A nyomásgyakorlásban segítette a miniszterhelyettes, aki akkor még a miniszter kórházi ágyához is elment, hogy leállítsa a Bush-csapatot. Ezt a miniszterhelyettest, akivel együtt küzdöttek, James Comeynak hívták, Bush pedig végül meghátrált, és módosította a terveket.

David Kris, aki az Obama-kormányban az igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági osztályát vezette, azt írta a Lawfare blogon a mostani kinevezés kapcsán, hogy "Mueller korrumpálhatatlan és megfélemlíthetetlen. A karrierjének ezen a pontján nincs mit bizonyítania, nem kell fényesítenie a megítélésén, nincs önző célja a történetben. (...) Egy közszolga, a legnemesebb fajtából. Az elmúlt pár nap sűrű volt, de a kinevezés miatt most jobban érzem magam az országommal kapcsolatosan".

Ugyanez a blog elemzésében azt írta, nagyon kevés ember van Amerikában, akinek idevágó ügyészségi tapasztalata is van, és kézben tud tartani egy nagy nyomozást.

Az egyik ilyen volt Jim Comey. Egy másik pedig Robert Mueller.

A szakember életútján egyetlen szeplőt találtak az elemzők: mostani kinevezéséig a WilmerHale jogászcégnél dolgozott, amely cég ügyfelei között ott van Ivanka Trump, és a férje, Jared Kushner is. Mueller egyébként a kinevezése pillanatával távozott a cégtől.

Ha Trump elkövetett valamit, nagy eséllyel kiderül majd. Ha viszont a Mueller-jelentés nem állapít meg semmi érdemlegeset, az aduász lesz Trumpék kezében.

- összegez a CNN. Azért két puzzledarab még nincs a helyén a történetben: egyrészt nagy kérdés, ki lesz az FBI új főnöke most, másrészt Mueller jelentése nem lesz nyilvános, a kongresszus tud majd róla. Az pedig rajtuk múlik, mit közölnek belőle.

(Borítókép: Robert Mueller, James Comey FBI igazgatójává kinevezésekor a Fehér Házban. Fotó: Win McNamee/Getty Images Hungary)