A koronavírus miatt későbbre halasztották Moszkvában azt a tüntetést, amit az ellen az alkotmánymódosítás ellen tartottak volna, amely lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újabb elnöki ciklusra induljon.
A Kreml elég jól időzített, hogy előkészítse a lehetőségét, hogy az orosz elnök 2024 után is fenntartsa hatalmát, mert most minden a koronavírusról szól, miközben a vírus egyelőre messze nem okozott olyan egészségügyi zavart Oroszországban, mint Európában.
Az utóbbi az érdekesebb, az előbbi kevésbé meglepő. A hivatalos orosz mutatók kifejezetten jók az EU-val összevetve: a Kínával határos, 145 milliós országban 114 fertőzöttet tartanak nyilván. Semmi sem garantálja, hogy ez így maradjon – két nappal korábban még csak 65 volt –, de egyelőre több érv van amellett, hogy valóban ez a helyzet, mint amellett, hogy a számok egyszerűen valótlanok.
De mit csinált másképp Oroszország, ahol már január végén karanténba helyeztek egy kínai állampolgárt?
Az intézkedések bevezetésekor még alig 10 ezer fertőzöttje volt a koronavírusnak Kínában, a világon pár tucat eset volt.
Ekkor Európába még bőven érkezhettek Kínából.
A február folyamán ellenőrzött 381 ezer emberből 130 embert szállítottak kórházi karanténba. Végül csak két ember hordozta közülük a koronavírust, ám ezzel őket is kiszűrte a rendszer.
Mostanra pedig felfüggesztették az EU-ból a vasúti utasszállítást és a légi közlekedés nagy részét, így, ha a számok valósak, ezekkel az intézkedésekkel talán távol tartható a fertőzés gyors terjedése.
Igaz, Iránnal szemben lassabban léptek: csak február 28. óta nem adnak ki újabb vízumot és március 6. óta nem is érkezhetnek onnan külföldiek, a rendszer tehát nem zárt száz százalékosan, de a kockázat csökkentésére alkalmas volt. Ez közrejátszhatott abban, hogy az első moszkvai megbetegedést csak március 1-jén regisztrálták: a férfi Olaszországból tért vissza.
Az Olaszországból érkező külföldiektől csak önkéntes karantént kértek, ha nem voltak tüneteik, de ez is több volt, mint amit Európában elvártak a legutóbbi időkig.
A 12 milliós Moszkvában jelenleg 53 fertőzöttet tartanak nyilván – ellentétben a magyarországi adatközléssel, a területi eloszlás nem titok Oroszországban.
Felmerülhet, hogy a valós számok rosszabbak a hivatalosnál, elvégre ez nem volna idegen az orosz állam hagyományaitól, a vírus kapcsán meg ott van erre példának Irán.
Csakhogy a titkolózás láthatóan Iránnak sem sikerült, még kevésbé lehetséges a világ vérkeringésében sokkal jobban benne lévő Oroszország esetében.
Persze, lehetne az is, hogy a halálozási számokat nem manipulálják, de esetleg a halálos áldozatokat egyszerűen az influenza számlájára írják. Ez elsőre nem lehetetlen, ekkor azonban az influenzában elhunytak számának látványosan meg kellene ugrania.
Oroszországban tüdőgyulladásban naponta 52 ember hal meg koronavírus nélküli időkben. Moszkvában és a körülötte lévő megyében naponta 7-10. Ha titkolt koronavírusosok sokasága lenne, akkor is kórházba kerülne ennek az ismeretlen csoportnak az ötöde. A napi 7-10 tüdőgyulladás miatti halál néhány száz rejtett koronavírusos fertőzött esetében legalább 7 fővel megugrana, és utána a vírus továbbterjedésével látványosan nőne. Ezeket az adatokat az orosz nyilvánosság szintje mellett nem lehetne eltitkolni, függetlenül a kontrollált állami média estleges céljaitól.
Észak-Olaszországban a halálozási adat két okból is magas lehet: az ország lakosságának 24 százaléka 65 év feletti, ez az egyik legnagyobb arány Európában. (Oroszországban ez az arány 14 százalék.) Az olasz korfán a medián 47 évnél van, azaz a lakosság fele ennél idősebb. Így tehát több a veszélyeztetett, akik rossz állapotuk miatt nagyobb eséllyel is adhatják tovább a fertőzést. Így többen kerülnek egyszerre kórházba, miközben ezer lakosra 3,1 kórházi ágy jut, a rendszer tehát könnyebben túlterhelhető, mint a szintén 47 éves kormediánnal rendelkező Németországban, ahol viszont 8,1 ágy jut ezer lakosra. Oroszországban ez a mutató 8 ágy és a lakosság korának mediánja csak 38 év – írta az orosz nyelvű Naked Science.
Mivel a kórházi ágyak száma önmagában még nem feltétlenül jelent megfelelő ellátást és megfelelő mennyiségű lélegeztető gépet – ami a koronavírus súlyos tünetei esetén nélkülözhetetlen – valószínűleg fontosabb tényező a betegség lassabb terjedésében az idősek kisebb aránya – ezzel érvel a Meduzának nyilatkozó orosz orvos is, aki azonban épp ezért azt sem zárja ki, hogy a vírus valóban nagyobb számban van jelen, mint amennyit a statisztika mutat (a hivatalos megbetegedéseknél akár tízszer több lehet a tünetmentes és az enyhe tüneteket mutatók száma az egyes országokban). A Kremllel kritikus portál szerint az is lehet, hogy Oroszországnak – az időben bevezetett korlátozások mellett – eddig szerencséje is volt.
A kormány azonban így sem lehet nyugodt, bár, ha a korlátozásokat időben meglépték, akkor az egészségügyi kockázat alacsony maradhat. Ezzel szemben figyelmeztető jel lehet, hogy egy nap alatt 65-ről 93-ra, majd kedden már 114-re nőtt a betegek száma – bár ebből 86 eset bizonyítottan külföldön betegedett meg. Ha hasonló arányban nő a számuk a következő napokban is, akkor megtörténhet, hogy, ha később is, de mégis beindul a járvány.
Hogy ezzel a lehetőséggel számolnak, azt jelzik a keddi intézkedések is – írta a BBC:
A koronavírus árnyékában zajlik a putyini rendszer átállása 2024 utánra.
Ebben ugyanis több váratlan csavar volt az utóbbi hónapokban. 2018-ban, Putyin újabb hatéves ciklusának megkezdésekor elemzők arra számítottak, hogy az új kormány megalapításakor lesz valami érzékelhető jele annak, hogy az akkor 66 éves Putyin a mandátuma utáni utód kijelölésére készül. Ez akkor nem történt meg, sőt, még inkább az ő súlya növekedett. Így mégis totális meglepetésként hatott az év eleji, a törvényhozás két házához intézett beszéde, amelyben alkotmánymódosítást, a parlament súlyának növelését javasolta, majd a beszéd után alig egy órával lemondott Dmitrij Medvegyev teljes kormánya, hogy utána alig néhány nap alatt beiktassák az új kormányfőt, az adóhivatal éléről igazolt Mihail Misusztyint.
A kormány összetétele alapján Misusztyin több, mint átmeneti figura, de komoly tényezőnek tűnt mellette a moszkvai polgármester, Szergej Szobjanyin is, akinek több embere bekerült a kormányba. De tartaléknak nem lehetett megfeledkezni az átmeneti elnök szerepét 2008-2012 között egyszer már betöltött Medvegyevről sem, akit Putyin saját helyettesének tett meg az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsában, ahol ilyen pozíció eddig nem is létezett.
Úgy tűnt, Putyin valóban elkezdte a „tranzitot”, ami az orosz politikai zsargonban a hatalom átörökítését jelenti. Persze több kérdéssel: mekkora lesz az új elnök hatalma, ha nem az államfőnek, hanem a parlamentnek felelős kormánya lesz az országnak a jövőben, milyen új pozíciót talál magának Putyin - ilyen lehet a már említett Biztonsági Tanács vagy az eddig csak konzultatív testületként működő Államtanács - , ahonnan hatással lehet a politikai folyamatokra, és hogy ki lehet egyáltalán az örökös. (A törvényhozás erősítése egyébként viszonylagos, az új alkotmány szerint a 170 fős felsőházba a jelenlegi 17 helyett harminc főt jelölhet az elnök, ebből hetet életük végéig.)
Ezek mellé az opciók mellé került azonban egy újabb: a világ első űrhajósnője, Valentyina Tyereskova képviselő kezdeményezte, hogy Putyin a jelenlegi korlátozás ellenére – amely szerint két egymás utáni elnöki ciklust közvetlenül nem követhet egy harmadik – mégis indulhasson az elnöki posztért 2024-ben is.
Putyin azonban nagyvonalúan elfogadta Tyereskova javaslatát, azzal, hogy ehhez az alkotmánybíróság áldását is kéri – ami természetesen csak papírforma volt.
Putyin a januári beszédében látszólag az ellenkezőjét mondta, javasolva, hogy az eddigi kiskaput zárják be – amivel ő élt 2008-ban, négy évre kvázi átadva az elnöki posztot Medvegyevnek, amíg ő maga kormányfő volt – és egyértelműen két ciklusban határozzák meg az elnöki mandátumot, megakadályozva, hogy valaki megszakítással újabb két ciklusra visszatérhessen. Betű szerint ez kerül az alkotmányba, de Putyin i s nulláról indul az új alkotmánnyal és az alkotmánybíróság jóváhagyásával.
Putyin ezzel kiküszöbölte, hogy béna kacsának tekintsék már mostantól, bár ez nem jelenti, hogy feltétlenül államfőként akarná folytatni 2024-től, a lényeg az, hogy ez a lehetősége már megvan.
Igaz, mindehhez még egy népszavazás is szükséges, amit az elnök április 22-re írt ki, ám a koronavírus körüli helyzet alakulásától függően lehet, hogy ezt később tartják meg.
A rendszer átalakítása ugyan hetekkel az előtt kezdődött, hogy a világ csak a koronavírusra figyelt volna, de most kapóra jött, hogy a járvány hírei most fontosabbakká váltak – a szíriai történéseket is elnyomják, ahol a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató Moszkva lényegében közvetlen fegyveres konfliktusba került Törökországgal, de végül megállapodtak. Úgy tűnik, a kezdeményezés nagyobb ellenállás nélkül átmegy.
Más kérdés, hogy a kedvező hírzajt eredményező koronavírus okozhatja a legnagyobb problémát is:
egészségügyi katasztrófa ugyan nem sújtotta az országot egyelőre, gazdasági azonban annál inkább.
Az olaj világpiaci ára 30 dollár alá is benézett a járvány miatti keresletcsökkenés következtében. Az orosz költségvetés legfontosabb tételét adó kőolaj és az annak árához igazított földgáz nélkül felhalmozott tartalékai hamar leolvadhatnak – igaz, az, hogy van minek leolvadnia, az valójában annak a következménye, hogy az elmúlt 18 év költségvetési politikája fegyelmezett volt, és koncentrált a költségvetési többletre. A gazdaság szerkezetén azonban nem tudott változtatni, épp annyira a nyersanyagkivitelen alapszik, mint 25 éve.
Márpedig ilyen pénzügyi kilátások mellett – miközben a demográfiai trendet sem sikerült megfordítani, bár kétségkívül jobb a helyzet, mint az 1990-es években – komoly társadalmi feszültségekkel kell számolnia a Kremlnek, elég csak a nyugdíjkorhatár nagyon óvatos emelése miatti tiltakozási hullámra gondolni, amelyet akkor csak az állított meg, hogy a demonstrációkat több hónapra betiltották az Oroszországban tartott futball-vb miatt. Talán épp ez jutott eszébe Putyinnak, amikor a koronavírus miatt veszélybe került Eb megtartására – ha esetleg az EU 12 helyszínén, így Budapesten erre nem volna mód – Oroszország a héten bejelentkezett. Azóta 2021 nyarára halasztották el az Eb-t.
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!
(Borítókép: Sputnik / Alexander Astafyev / Pool