Péntek éjszaka is volt összecsapás a rendőrök és a tiltakozók között Belgrádban a kedd óta tartó tüntetéssorozatban. A tiltakozások azután kezdődtek, hogy a kormányzat ismét járványügyi korlátozásokat vezetett be, miután nagy fölénnyel megnyerte a koronavírus árnyékában, alacsony részvétel mellett megtartott választást június végén. Az idő a jelek szerint azonban inkább Aleksandar Vučić elnöknek és kormányának dolgozik. Az elnök Párizsból üzente meg a tüntetőknek, hogy a zavarkeltőket letartóztatják, az erőszaknak véget vet – miközben a rendőrség a héten rég nem látott erővel lépett fel a tüntetőkel szemben.
A szerdai több ezresnél érezhetően kisebb erejű, de könnygázzal és lovasrendőrök bevetésével végződött összecsapás volt péntek éjszaka a tüntetők és a rendőrség között – jelentette a b92.net. Csütörtökön a békés tüntetés volt jellemző, pénteken azonban ismét felbukkantak a harcedzettebb ultrák is, de a tömeg is kisebb volt a korábbi napokhoz képest.
Ezt kihasználva a szerb kormány a kedden kezdődött tüntetéseket alapvetően balhézó huligánok akciójaként és a járványügyi korlátozások elleni randalírozásként mutatja be. A tiltakozók döntő többsége viszont igyekezett távol tartani magát a néhány száz fős, radikális, kedden még a parlamentbe is behatoló csoportoktól, akik sokak szerint inkább a kormánynak tesznek szívességet azzal, hogy kompromittálják a tüntetést, ürügyet adva a rendfenntartóknak a kemény fellépésre, amely
a Beszámolók szerint csak a 2000-ben megbuktatott Slobodan Milošević időszakához hasonlítható.
„Azonosító nincs a rendőrökön, láttam, amikor padon ülő tüntetőkre támadtak hátulról nyolcan” – mondta a Belgrádban élő Barna Miklós a korábbi napokról. A péntek éjszakai tüntetésen is jelen volt, értesülései szerint két újságíró kórházba is került.
„Amint jött a könnygáz, nagyon sok békés tüntető elfutott. De vannak dühös fiatalok, akik nem hisznek a békés tiltakozásban” – mondta Barna, hozzátéve, hogy ezek nem a szervezett radikális csoportok tagjai, akikről gyakran nem lehet tudni, hogy spontán dühösek, vagy valamilyen feladatot teljesítenek.
A TÜNTETÉS VALÓDI OKA, HOGY A KORMÁNY tiltakozók szerint LÁTHATÓAN KÉNYELMES POLITIKAI ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA FEL A KORONAVÍRUST: HA KELL, SÚLYOSAN KORLÁTOZ, AMIKOR KÉNYELMESEBB, akkor meg LAZÍT, HOGY A VÁLASZTÁSOKAT MEG LEHESSEN TARTANI.
Tízezres futballmeccseket is engedélyez, majd az ellenzék bojkottja mellett nagy győzelmet hozó – mindössze 48,8 százalékos részvétellel megtartott – választás után ismét korlátozásokba tereli az embereket.
Valójában tehát nem az újbóli szigorítás terve vitt utcára az emberek közül sokakat – ahogyan a kormány állítja –, hanem az, hogy szerintük a járványügyi intézkedéseket láthatóan nem következetes szakmai szempontok, hanem a kormány politikai érdekei határozzák meg.
A helyzet ugyanis valóban súlyos, és a jelenlegi trendek alapján kétségbe vonhatók a választásra néhány hete még lehetőséget adó adatok.
A járvány miatt áprilisról június 21-re tolt választások előtti hetekben naponta legfeljebb egy halálos áldozata volt a járványnak – a hónapban összesen 34-en haltak meg a statisztikák szerint –, utána azonban megugrott, július első 9 napján már 75-en haltak meg. Pénteken 386 új igazolt fertőzöttet regisztráltak az országban, az aktív esetek száma 3707. Belgrádban július 3-án rendkívüli helyzetet hirdettek. (Orbán Viktor miniszterelnök pénteki nyilatkozata alapján nem kizárt, hogy ismét korlátozások léphetnek életbe bizonyos határszakaszokon.)
A kormánypártot vezető Aleksandar Vučić államfő – aki jóval nagyobb befolyással bír, mint amennyi elnöki pozíciójából következne – a tiltakozások hatására elállt az újabb kijárási korlátozásoktól, amiket kedden helyezett kilátásba a hétvégére, majd csütörtökön mégis arról döntöttek, hogy betiltják a tíz főnél nagyobb gyülekezéseket. Igaz, ez enyhébb fokú intézkedés, mint a korábbi karantén.
A belgrádi egészségügyi rendszer az összeomlás határán. Ezért nem értem a tegnap és tegnapelőtt esti eseményeket
– kommentálta a tüntetést még csütörtökön a kormányfő. Ana Brnabić nyilatkozata azonban inkább épp a tiltakozók gyanúját erősíti: az egészségügyi rendszerre azért zúdult hirtelen jóval több beteg, mert a választások kormánypárti sikere érdekében indokolatlanul hamar oldották fel a korlátozásokat, majd a társadalmat tették felelőssé a kialakult helyzetért.
De ma már az is valószínűnek látszik, hogy eleve nem volt olyan kedvező a helyzet, mint amilyennek a kormány mutatta. A Balkan Insight által publikált cikk szerint március 21. és június 1. között 244 halottról számoltak be, ám a lap szerint a koronavírussal fertőzött halottak száma ebben az időszakban 632 volt a hivatalosan elérhető (a Covid-19 információs rendszerből kapott) adatok alapján.
A világban országonként is eltérhet, hogy pontosan kit sorolnak a vírus miatt meghalt áldozatok közé, ezért is nehéz összehasonlítani az adatokat. A Balkan Insight szerint azonban Vučić május 1-jén még arról beszélt, hogy Szerbiában nem fogják azt mondani egyes, más súlyos betegségekben is szenvedő áldozatokra, hogy „ők más okból haltak meg”, noha a koronavírustesztjük is pozitív volt. A szerb kormányzati tájékoztatási honlapon pénteken 370 halálos áldozat szerepelt.
„Hülyére veszik az embereket, ez vezetett a tiltakozáshoz” – mondta az Indexnek nyilatkozva Sasa Dragojlo. A szerb újságíró is megerősítette, nem az egészségügyileg indokolt intézkedések elleni tiltakozás vitte az utcára a tüntetőket, hanem az, ahogyan a kormány politikai eszközként használja a koronavírust.
Vučić azonban jól időzített az elvileg soron következő, de áprilisról júniusra csúsztatott választással: az ellenzék egy része korábbi kormányzati szerepe miatt kevéssé hiteles, Vučićcsal szemben nem jelent hiteles alternatívát. A tüntetők nem is tűrtek meg pártjelvényeket az elmúlt napokban a tiltakozásokon.
Nézőpont kérdése, mennyi haszna volt a választások ellenzéki bojkottjának, amelyet egyébként az egyenlőtlen feltételek miatt már 2019-ben elhatároztak, de a koronavírus idején, gyaníthatóan kozmetikázott egészségügyi adatok árnyékában megtartott szavazással még indokoltabbá vált :
Elvégre Vučić pártja 60 százalékkal elnyerte a mandátumok 76 százalékát, a második helyen az egykor Milošević vezette Szerb Szocialista Párt futott be, amely Ivica Dačićcsal az élen 2008 óta eddig minden kormánykoalícióban benne volt, a parlamentből mára kiszorult Demokrata Párttal (DS) éppúgy, mint a szélsőjobbról a közepet meghódító Vučić SNS-ével.
Rajtuk kívül alanyi jogon – a választások előtt 5-ről három százalékra levitt küszöböt megugorva – a Szerb Hazafias Szövetség (SPAS, a betűszó a Megváltóra utal) jutott be. A másik négy párt 19 mandátumot etnikai jogon szerzett, igaz, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) számszerűen történelmi sikert ért el 9 mandátummal, a legutóbbi 5 helyett a szerb parlamentben. A vajdasági tartományi parlamentben pedig 12 helyet szerzett a 120-ból a magyar párt.
Persze, lehet finomkodni azzal, hogy Vučić pártjának nagy győzelme kisebb legitimitást jelent, mint az előző ciklusban, nincs érdemi parlamenti ellenzék, ami rosszul mutat a demokratikus jelzőre mégiscsak igényt tartó kormánynál, ám ezeknek a szavaknak 2020-ban nem nagyon van értelmük.
Már csak azért sem, mert külső kényszer sem nehezedik Vučićra, sőt: az EU tudomásul vette a választást. Az Európai Bizottság szomszédságért és bővítésért felelős biztosa, Várhelyi Olivér a bizottság alelnökével, a külügyi főképviselő Josep Borellel kiadott közös nyilatkozatában egy mondattal ugyan kitért arra, hogy a választási lehetőséget némiképp korlátozta a kormánypárt túlereje, és hogy a sajtó nagy része leginkább csak nekik szentelt teret, de a választás alapvetően szabad volt, Vučićcsal bíznak a további együttműködésben, hogy lépéseket tegyenek az EU-csatlakozás felé.
Persze a kép nem változott az utóbbi években az EU-tagság realitását illetően. Éppúgy igaz most is, amit akkor az egykori szerb külügyminiszter, a Vučićcsal kritikus Vuk Jeremić mondott 2018 végén: „A Balkán vagy út volt, amelyen a rómaiak, a keresztesek, az Oszmán Birodalom végig akart menni, vagy fal, amellyel meg akarták állítani a vonulókat.
Most az EU inkább falként tekint a Nyugat-Balkánra, hogy távol tartsa magától a Közel-Keletről érkező terrorista szélsőségek veszélyét” „Márpedig, ha fal kell, egy tábor, akkor ott nem demokrácia kell, hanem egy kapitány, akinek oda lehet szólni, hogy teljesítse a parancsot.”
És Vučić kész arra, hogy ez a kapitány legyen.
Ezzel egybevág az, amit Orbán Viktor is mondott a napokban Vučićcal és Janez Janša szlovén kormányfővel közös webkonferenciáján: az EU ne akarja megmondani a világnak, hogyan éljen, foglalkozzon a saját problémáival – illetve azokat sem kell akarni megoldani, elég, ha a Nyugat tudomásul veszi, hogy az EU keleti része másként akar élni.
Márpedig ez a hozzáállás adu Vučić kezében, amiből még több is lehet nála idővel, ha a vele szemben tüntetők körében nő az EU-szkeptikusok aránya.
Erre utalt Dragojlo is, amikor arról beszélt, hogy Vučić megfelel a nyugati – de az orosz és a kínai – cégeknek is, így gazdasági kényszer sincs annak érdekében, hogy változtassanak a 21. századi puha autoriter modellt követő rezsimen.
Egyes vélemények szerint a gyülekezési korlátozás bevezetése azért is jön jól Vučićnak, mert pénteken megkezdett franciaországi látogatásán a Koszovóról szóló megbeszélésen előkészítheti az egykori tartomány 2009-ben egyoldalúan kikiáltott függetlenségének szerb elismerését, ami ellen garantáltan sokan vonulnának utcára – még ha tudják is, hogy az albán többségű tartomány elveszett Szerbia számára.
Dragojlo szerint azonban ez túlzó leegyszerűsítés: egyrészt ilyen esetben a koronaügyi gyülekezési korlátozás aligha állná útját a legradikálisabbak tiltakozó tüntetéseinek, másrészt – részben épp ezért – Vučić „sosem követne el egy olyan hibát, mint amilyen számára Koszovó elismerése lenne” – mondta az újságíró.
Szerinte az elnök legfeljebb aláírhat valamit, amit előrelépésként értékelhet az EU, de a függetlenség elismerésével egy vezető szerb politikus sosem fog sietni – legalábbis, amíg nem lesznek meg a garanciák arra, amit ebben az esetben az ország kapna. Ez végső soron lehetne az EU-tagság, de az EU ezt belátható időn belül biztosan nem kínálja fel. Az azonban bizonyos, hogy Koszovó elvesztését egy nacionalista politikusként számon tartott elnök nagyobb eséllyel tudja majd elfogadtatni a társadalommal – mondván, ő biztosan mindent megtesz a szerbségért –, mint az, akit nemzetietlen liberálisnak könyvelnek el.
„Nem tudom mi lehet a kimenetele a tüntetésnek. Csütörtökön eléggé céltalan volt a békés üldögélés, így a tüntetések fokozatosan elerőtlenedhetnek”
– mondta az újságíró, megjegyezve, hogy az sem lenne jó, ha a futballhuligánok átvennék a kezdeményezést a tüntetők oldalán. Ezt a liberálisabb meggyőződésű tüntetők és általában a többség támogatja azzal együtt, hogy sokak szerint ez végül a tüntetéssorozat végét jelentheti.
Ez nem volna példa nélküli: 2018 végétől hónapokon át, márciusban és áprilisban is voltak Vučić távozását követelő tízezres tüntetések, tévészékházat, az elnöki palotát elérő tüntetőkkel rendőri összecsapások. A tüntetők hat napot adtak az elnöknek a lemondásra.
Az akkori tiltakozók vegyes összetételét azonban mutatta, hogy a Szabad Polgárok Mozgalmának jelenlegi vezetője, Sergej Trifunović azon a tüntetésen az elvándorló szerbekről és a helyettük behozott magyarokról beszélt, ami miatt Vučić jó érzékkel a tüntetők nevében még akkor bocsánatot kért az országban élő magyaroktól.
Trifunovićék egyébként nem bojkottálták a júniusi választást, de csak 1,58 százalékig jutottak. Nem járt jobban a tavalyi tüntetésekkor, Vučić egy cinikus megjegyzése nyomán Egy az ötmillióból néven létrejött párt sem, amelynek a választásokon be kellett érnie a szavazatok 0,63 százalékával.
A szerb elnök pénteken Emmanuel Macronnal tárgyalt. A francia elnökkel folytatott találkozó után pedig elmondta a belgrádi tüntetésről, hogy azon csupán a huligánok és a korlátozások miatt a megszokott nyaralásuktól megfosztott milliomosgyerekek vannak – írta a b92.net. A tüntetőknek azt is megüzente Vučić, hogy a rendzavarókat hamarosan letartóztatják.
(Borítókép: Kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök csapnak össze Belgrádban a parlament épületénél 2020. július 10-én. Fotó: REUTERS/Marko Djurica )