Ez a poszt a következő Percről percre része:
Kína oltási rekordot döntött, Indiában elfogyott a vakcina
-
Első fokon hozott ítéletében a brüsszeli bíróság Jogellenesnek ítélte azt, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítására Belgiumban október 28-án elrendelték a kávéházak és az éttermek bezárását – írja az MTI.
A bezárások miatt a vendéglátóipar több tucat képviselője indított pert a belga kormány ellen. Azt állítják, hogy Annelies Verlinden belga belügyminiszternek nem volt felhatalmazása az intézkedések meghozatalára, továbbá nem volt joga büntetést kiróni azok be nem tartása esetén.
A belga államot továbbá azzal is vádolják, hogy az intézkedések meghozatala előtt nem tartott konzultációt, megsértve ezzel az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség alkotmányos alapelveit – közölték.
A bíróság 30 napos határidőt szabott a belga kormánynak, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a jogellenes állapot megszüntetésére.
Ha a belga állam intézkedései nem felelnek meg az ítéletnek, akár 250 ezer eurós (mintegy 900 millió forint) bíráság megfizetésére számíthat.
A belga kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések némelyikének fokozatos feloldását jelentette be egy héttel ezelőtt. Egyebek mellett a kávézók és az éttermek május 8-tól újra megnyithatják teraszaikat.
Az illetékes belga közegészségügyi hatóság arról számolt be pénteken, hogy minden járványügyi mutató csökkenő tendenciát mutat Belgiumban.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves Olvasóink!
Köszönjük egész napos figyelmüket, pénteki percről percre tudósításunk végéhez értünk, holnap folytatjuk.Addig is kövessék az Index híreit.
Jó éjt!
-
A jövő héten hozhat döntést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Moderna, valamint két kínai vakcina, a Sinopharm és a Sinovac vészhelyzeti felhasználásáról.
A Reuters szerint Mariângela Simão a WHO főigazgató-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a jövő héten mindenképp döntenek ezekről a vakcinákról.
A vészhelyzeti engedély azt hivatott jelzi az államok felé, hogy az adott oltóanyagot a WHO már biztonságosnak, hatékonynak találta. Másrészt azért fontos, mert a COVAX-programban – amelynek keretében az elmaradott országokat juttatják vakcinához – is csak ezek az oltóanyagok vehetnek részt.
A WHO főigazgató-helyettese szerint azért is lenne nagy szükség az oltóanyagokra, mert a többiből nem érkezik elég. Ebben annak is szerepe van, hogy Indiából sem érkeznek már AstraZeneca-vakcinák amiatt, hogy az országban súlyossá vált a járványhelyzet.
Ha megtörténik a jóváhagyás, akkor a Sinopharm és Sinovac lehetnek az első keleti vakcinák, amelyeket a WHO jóváhagy. Ezek mellett a szervezet már a Szputnyikot is vizsgálja.
Az Egészségügyi Világszervezet eddig Pfizer, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson oltóanyagának vészhelyzeti felhasználását engedélyezte.
.
-
Első fokon hozott ítéletében a brüsszeli bíróság Jogellenesnek ítélte azt, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítására Belgiumban október 28-án elrendelték a kávéházak és az éttermek bezárását – írja az MTI.
A bezárások miatt a vendéglátóipar több tucat képviselője indított pert a belga kormány ellen. Azt állítják, hogy Annelies Verlinden belga belügyminiszternek nem volt felhatalmazása az intézkedések meghozatalára, továbbá nem volt joga büntetést kiróni azok be nem tartása esetén.
A belga államot továbbá azzal is vádolják, hogy az intézkedések meghozatala előtt nem tartott konzultációt, megsértve ezzel az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség alkotmányos alapelveit – közölték.
A bíróság 30 napos határidőt szabott a belga kormánynak, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a jogellenes állapot megszüntetésére.
Ha a belga állam intézkedései nem felelnek meg az ítéletnek, akár 250 ezer eurós (mintegy 900 millió forint) bíráság megfizetésére számíthat.
A belga kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések némelyikének fokozatos feloldását jelentette be egy héttel ezelőtt. Egyebek mellett a kávézók és az éttermek május 8-tól újra megnyithatják teraszaikat.
Az illetékes belga közegészségügyi hatóság arról számolt be pénteken, hogy minden járványügyi mutató csökkenő tendenciát mutat Belgiumban.
-
Több francia városban is megszegték a kormány előírásait az oltási kampány felgyorsítása végett – írja a Politico. A francia egészségügyi miniszter pénteken jelentette be, hogy szombattól kezdve a túlsúlyos, illetve diabéteszben szenvedő páciensek is megkaphatják a vakcinát, mivel olyan sok oltóanyag van raktáron, hogy már nem tudják beadni őket.
Egy járványügyi weboldal, a Vitemadose szerint összesen 280 ezer olyan oltási időpont van Franciaországban, amelyre még nem érkezett foglalás.
Emiatt néhány oltópontban már azokat is elkezdték beoltani, akiket még az oltási terv értelmébe nem lehetne.A kormány egyébként a fenti számot vitatta, de azt nem tisztázták, hogy akkor szerintük pontosan hány üresen maradt oltási időpont van. Jean Castex francia miniszterelnök az ügyben nyilatkozva azt elismerte, hogy valóban vannak üresen maradt időpontok, de szerinte az ország oltási stratégiája – amelynek keretében a leginkább kiszolgáltatottakat immunizálják először – működik.
A terv szerint egyelőre csak az 55 év felettieket és a krónikus betegségben szenvedőket lehet oltani. A kormány adatai szerint az ebbe a csoportba tartozók közül 4 millió embert még mindig nem sikerült beoltani amiatt, hogy nem regisztráltak az oltásra, így egyes oltópontokon már a 40 év felettiek is sorra kerültek.
-
Már százmillióan élveznek teljes védettséget a koronavírus ellen az Egyesült Államokban – jelentették be a helyi egészségügyi hatóságok pénteken.
Ez azt jelenti, hogy százmillió amerikai fellélegezhet és megnyugodhat – jegyezte meg sajtótájékoztatóján Jeff Zients, a Fehér Ház Covid-19-munkacsoportjának vezetője.
Akkor tekintenek valakit teljesen védettnek, ha megkapta a védettséghez szükséges oltóanyagmennyiséget, és két hét eltelt az utolsó vakcina beadása óta.
Joe Biden amerikai elnök a hivatalba lépését követően felgyorsította az oltási kampányt, és a múlt héten elérte kitűzött célját, mert több mint 200 millió adag vakcinát adtak be az Egyesült Államokban a mandátuma kezdete óta eltelt 100 napban.
-
Törökországban az elmúlt 24 órában 394 ember vesztette életét a SARS-CoV-2 koronavírus okozta Covid-19 betegségben és szövődményeiben, ami rekordnak számít a járvány kezdete óta – közölte péntek este a török egészségügyi minisztérium.
A járvány halálos áldozatainak száma ezzel átlépte a 40 ezret, 40 131-re nőtt. Pénteket megelőzően a halálesetek száma a múlt szerdai 362-es csúcs óta már enyhén ereszkedni kezdett, a járvány most szerdán 341, csütörtökön pedig 339 ember életét követelte.
Ezzel szemben a napi esetszám meredeken csökken.
Az egészségügyi tárca beszámolója szerint ezúttal 31 891 ember szervezetében azonosították a kórokozót, miközben múlt szerdán még 62 ezer közelében járt a mutató. Most szerdán már 40 444, míg csütörtökön 37 674 volt ez az érték. A pénteki adattal az igazolt fertőzöttek száma 4,82 millióra nőtt a 83,6 millió lakosú országban.
A törökországi oltási kampány keretében eddig a népesség 16,4 százaléka még csak az első, de 10,9 százaléka már a második adagot is megkapta a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltóanyagainak valamelyikéből.
-
Franciaországban fokozatosan kiszélesítik a koronavírus elleni oltásra jogosultak körét, és június 15-től valamennyi felnőtt jelentkezhet oltásra – jelentette be Emmanuel Macron államfő.
Jelenleg naponta csaknem 400 ezer embert oltanak be, de kizárólag a legalább 55 évesek, a krónikus betegek és a prioritást élvező mintegy húsz foglalkozási ágazatban dolgozók kérhetik az oltást.
-
A jelenléti oktatás növeli a koronavírus-fertőzés kockázatát a tanulók családtagjai számára, de az olyan óvintézkedések, mint a maszkviselés vagy a távolságtartás, jelentősen csökkenthetik vagy megszüntethetik ezt – állapította meg egy félmillió résztvevővel zajló online amerikai felmérés.
A Science című tudományos lapban közzétett kutatásban a szakértők a Facebook közösségi oldalon félmillió személy részvételével végeztek felmérést, kérdéseket tettek fel a Covid-19 tüneteivel, a koronavírustesztekkel és a gyerekek oktatásával kapcsolatban. Az egyes iskolákban alkalmazott védelmi intézkedésekről is gyűjtöttek így információkat.
Ezek között szerepelt a diákok és oktatók maszkviselése, a kötelező távolságtartás, a napi tünetellenőrzés, a belépési korlátozások (szülők nem léphettek az intézménybe) és a váltott beosztású munka (egy időben kevesebb diák tartózkodik az osztályban). A válaszolóknak 15 intézkedés közül kellett kiválasztani azokat, melyeket az ő oktatási intézményükben alkalmaznak.
-
Szlovákiában az elvégzett PCR-tesztek csupán 5,2 százaléka mutatott ki fertőzést az utóbbi 24 órában, közölte az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja. Egészen pontosan 467 új fertőzöttet diagnosztizáltak, írta az Ujszo.com.
A koronavírus 37 fertőzött életét követelte csütörtökön.
A járvány kezdete óta 11 684 Covid-beteg lelte halálát. A fertőzés miatt jelenleg 1420 személyt ápolnak kórházban, 133 betegről az intenzív osztályokon kell gondoskodni, 193 páciens mesterséges lélegeztetésre szorul.
-
A török gyógyszerfelügyeleti hatóság engedélyezte a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina vészhelyzeti alkalmazását – közölte Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter pénteken a Twitter-fiókján.
Türkiye İlaç ve Tıbbi Cihaz Kurumumuz yaptığı inceleme ve değerlendirmeler sonunda Sputnik V aşısının acil kullanımına onay vermiştir. İki ülke için hayırlı olmasını dilerim. Böylece üçüncü aşı olarak Sputnik V aşısı da ülkemizde kullanıma girecek.
— Dr. Fahrettin Koca (@drfahrettinkoca) April 30, 2021Törökország a napokban kötött megállapodást 50 millió adag Szputnyik V vásárlásáról. Az egyezmény értelmében Oroszország fél éven belül a teljes rendelést leszállítja, a készítmény első részlete pedig májusban érkezik a kis-ázsiai országba.
A Szputnyik V beszerzése mellett a török Viscoran gyógyszercég a hét elején az oltóanyag gyártásáról is szerződést írt alá az Orosz Közvetlen Beruházási Alappal (RFPI). A tervek szerint az elkövetkező hónapokban több török üzemben megkezdik az orosz készítmény gyártását.
Törökországban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását.
A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 13 millió 709 ezer, míg a másodikat 9 millió 102 ezer embernek adták be a 83,6 millió lakosból.
-
Szerbiában 1613 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában, 10 837 teszt elvégzése után. Egy héttel ezelőtt még 2384 friss esetet közöltek, írta a Magyar Szó. Csütörtökön 25 beteg hunyt el a koronavírus szövődményei miatt. A járvány kezdete óta 6362 fertőzött nem tudott megbirkózni a kórral.
-
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) közreadta a legfrissebb adatokat arról, hogy hány beoltottnál tapasztaltak vérrögképződést az AstraZeneca-vakcinával való oltás után az Egyesült Királyságban.
Eddig összesen 209 esetben tapasztalták a kórképet, a pácinensek közül 41-en életüket vesztették.
A hatóságok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oltásnak még így is több előnye van, mint hátránya.
-
Norvégia az egyes oltások közötti időtartam növelésével akarja felgyorsítani a lakosság immunizálását – közölte pénteken a skandináv állam közegészségi intézete. A tájékoztatás szerint a mostani hat hétről tizenkét hétre nyújtanák a koronavírus elleni vakcinák első és második dózisának beadása közötti időt.
A döntés a Pfizer/BioNTech- és a Moderna-oltóanyagok felhasználására terjed ki. Norvégia csak ezt a két vakcinatípust alkalmazza jelenleg.
Az FHI szerint a mostani intézkedéssel Norvégiában minden felnőtt megkaphatja legalább az első oltást július 25-ig. Az eddigi becslések alapján ez az időpont augusztus 29. lett volna.
Az 5,3 millió lakosú országban a járvány kitörése óta 112 541 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 754-en hunytak el a kórban.
-
Romániában 1636 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában, 32 ezer teszt kiértékelése után, közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
Csütörtökön 138 beteg életét követelte a Covid–19 és szövődményei, közülük 129 páciens más kórban is szenvedett, írta a Transindex.ro. Az elhunytak közül egy fertőzött a 20 és 29, kettő a 30 és 39, hat pedig a 40 és 49 év közötti korosztályhoz tartozott. Egy tucat halálos áldozat az 50–59 éves generáció tagja volt.
-
Horvátország könnyít a koronavírus-járvány miatti beutazási feltételeken, és már egy oltással is engedélyezi a határátlépést – közölte Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője a testület pénteki sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető kiemelte: május 15-ig meghosszabbították a jelenleg is érvényben lévő intézkedéseket néhány könnyítéssel, amely a határátlépésre vonatkozik.
Azok az európai uniós – vagy a schengeni övezethez tartozó – állampolgárok, akik 180 napnál nem régebbi oltási bizonyítvánnyal vagy igazolással rendelkeznek arról, hogy átestek a fertőzésen, továbbra is kiválthatják a karanténkötelezettséget azzal a változtatással, hogy míg eddig két oltásra volt szükség, éjféltől egy oltás is elég lesz a határátlépéshez – mondta a miniszter. A rendelet nem tesz különbséget a vakcinák származását illetően.
Zágráb eltörölte azt az intézkedését is, amely szerint azok esetében, akik az EU-ban elfogadott antigéngyorsteszttel lépték át a határt, és tíz napnál tovább tartózkodtak az országban, meg kellett ismételniük a tesztelést.
Az országba 48 óránál nem régebbi PCR-teszttel is be lehet utazni.
-
Megérkezett pénteken az első Szputnyik V-szállítmány a szakadár Abháziába. Tamaz Cahnakija egészségügyi miniszter közölte: az első szállítmánnyal 6500 adag oltóanyag érkezett Oroszországból. Hozzátette, hogy a vakcinákat – amelyeket az oroszok segélyként küldtek el nekik – jelenleg az egészségügyi minisztérium különleges hűtőraktárában helyezték el.
Cahnakija szerint az oltási kampány ezzel a májusi ünnepségeket, vagyis az ortodox húsvétot követően kezdődhet meg. Ennek érdekében két oltóközpontot hoztak létre a Szuhumi kórházában.
Az egészségügyi tárcavezető közölte, hogy elsőként az egészségügyi dolgozókat és a veszélyeztetett társadalmi csoportokat fogják beoltani.
Hozzátette: hogy csak azok kapnak egyelőre oltást, akik vérében nem mutatnak ki antitesteket, vagyis korábban nem fertőződtek meg koronavírussal. Az oltási kampány további menete az országba érkező további vakcinaszállítmányoktól függ – közölte.
A mintegy 245 ezer lakosú Abháziában a járvány kitörése óta 14 494 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 222-en hunytak el a kórban. 13 517-en meggyógyultak.
Abházia az 1990-es évek elején, a Szovjetunió szétesése után – fegyveres konfliktus nyomán – vált ki Grúziából. A 2008-as, Tbiliszi vereségével végződött orosz–grúz villámháború után – amely azért robbant ki, mert Grúzia megpróbálta visszafoglalni Dél-Oszétiát – Abházia is kinyilvánította függetlenségét.
Oroszország mindkét tartományt független államként ismeri el, és a nemzetközi bírálatok ellenére katonákat állomásoztat területükön. A két szakadár grúz tartományt Oroszországon kívül csupán néhány állam ismeri el a világon.
-
A Pfizer és a BioNTech elküldte engedélyeztetési kérvényét az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA), hogy az amerikai–német vakcinával olthassák a 12–15 éves korosztályt is – derült ki a két vállalat közleményéből.
Az Európai Gyógyszerügynökségnek általában néhány hétre van szüksége a jóváhagyásra vonatkozó kérelmek áttekintéséhez. Ha mindent rendben találnak, június elején kezdődhet a 12–15 éves gyerekek oltása, ha lesz elegendő vakcina. A következő tanévre való tekintettel ez igen fontos lépés lenne a járvány elleni harcban. Részletek itt!
-
Az egyik vezető brit járványügyi szakértő szerint Nagy-Britanniában már nem országos kiterjedésű a koronavírus-járvány – írja az MTI.
Ezt támasztja alá a BBC pénteken ismertetett elemzése is, amely szerint több mint 20 millióan élnek olyan angliai térségekben, amelyekben egész áprilisban egyetlen haláleset sem történt a koronavírus miatt.
Tim Spector, a King's College London egyetem tanszékvezető járványtani professzora a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken kijelentette, a King's College számításai szerint Nagy-Britanniában ma már átlagosan mindössze egy a 40 ezerhez a koronavírus-fertőződés esélye.
Hozzátette, a jelek szerint Nagy-Britannia túljutott a koronavírus-járvány országos kiterjedésű szakaszán, és olyan időszakba lép át, amelyet szélesebb lakossági körre nem kiterjedő, alacsony fertőzöttségű helyi gócok jellemeznek.
-
Jövő hét hétfőtől Walesben kinyitnak az edzőtermek, szabadidőközpontok és uszodák – jelentette be a walesi kormány pénteken. A szervezett beltéri gyermekprogramok és beltéri felnőtt fitneszprogramok is folytatódhatnak az enyhítések keretében.
Egyelőre maximum két háztartás találkozhat beltéri magánrendezvényen, összejövetelen, írja a The Guardian.
-
Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot sajtótájékoztató tartott csütörtökön az Európai Unió ellenük indított perére reagálva, írja a The Guardian. A gyógyszergyártó cég vezetője ragaszkodott hozzá nyilatkozatában, hogy „nem ígérték túl" vakcinaszállítási vállalásaikat az EU felé.
Soha nem tettünk hamis ígéretet, azt kommunikáltuk, amit abban az időben elérhetőnek láttunk
– közölte Soriot. Hozzátette, hogy ebben a hónapban várhatóan 200 millió dózisnyi vakcinát fognak előállítani. Az AstraZeneca eddig több mint 300 millió adagot szállított le 165 országnak.
-
Ukrajnában péntekre mintegy tízezer, a megelőző napinál több mint másfél ezerrel kevesebb új koronavírusos beteget jegyeztek fel, az elhunytak száma viszont háromszáz fölötti volt. Velük együtt a járvány tavaly márciusi kitörése óta a halálos áldozatok száma mostanra meghaladta a 44 ezret.
A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 10 072 új esettel 2 069 537-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 307-tel 44 085-re. Eddig 1 655 525-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napon több mint húszezer gyógyult esetet jelentettek. Az aktív betegek száma így tovább csökkent csaknem 10,5 ezerrel, 369 927-re.
Kórházba 3117 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon hasonló számú pácienst szállítottak kórházba.
A legtöbb. 1059 új beteget a megelőző naphoz hasonlóan ismét a kelet-ukrajnai Harkiv megyében jegyezték fel.
-
17 ezer dózis, állatok számára készített koronavírus elleni vakcinát állított elő Oroszország – adta hírül a Reuters.
Oroszország márciusban regisztrálta a Carnivac-Cov névre hallgató oltóanyagot, miután kimutatták, hogy koronavírus elleni antitestek termelődtek az oltás után kutyákban, macskákban, rókákban és nyércekben is.
Hamarosan Oroszország több régiójába is szállítanak az oltóanyagból, azonban már számos más ország is jelezte érdeklődését az állatvakcina iránt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban jelezte aggodalmát a vírus emberek és állatok közötti átvitelének kockázata miatt. Az orosz szabályozó (Rosszelhoznadzor) szerint az új vakcina képes lehet megvédeni a veszélyeztetett fajokat, valamint megakadályozni a vírusmutációk terjedését.
-
Oltási rekordot állított fel Kína egy nap alatt. A pénteki adatok szerint csak tegnap 9,6 millió embert oltottak be.
Amúgy összesen 253 millióan megkapták már a vakcinát, csütörtökön pedig mindössze 13 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak a közép-ázsiai országban – írja a The Guardian.
-
275 millió dollár, azaz valamivel kevesebb mint 100 milliárd forint bevétele volt az év első három hónapjában az AstraZeneca vállalatnak a koronavírus-vakcinák értékesítéséből – írja a The Guardian.
A brit-svéd gyártó összesen 68 millió adagot szállított le ebben a három hónapban világszerte, szerződésszegésért azonban az Európai Bizottság pert indít ellene.
-
Több állam is kifogyott a koronavírus elleni vakcinákból Indiában egy nappal azelőtt, hogy a tervezett nemzeti szintű vakcináció elkezdődött volna, jelentették a hatóságok. A mumbai oltóközpontok péntektől kezdődően három napig lesznek zárva a vakcinahiány miatt, írja a The Guardian.
India a világ legnagyobb vakcina gyártója, de így sincs elég vakcinája, hogy lépést tartson a koronavírus-járvány újabb hullámával. Narendra Modi kormánya május elsejétől tervezte beoltani az összes felnőtt állampolgárt. Eddig az 1,4 milliárdos indiai lakosság csupán kilenc százalékát oltották be január óta.
-
Péntekre 386 452 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak egyetlen nap alatt Indiában, ez új, drámai rekordot jelent – írja a The Guardian.
A helyi egészségügyi minisztérium adatai szerint a halottak száma ezzel párhuzamosan 3498-cal emelkedett. Február vége óta csaknem 7,7 millió esetet jegyeztek fel az országban. A pandémia kezdete óta Indiában 18 376 524 fertőzöttről és 204 832 halálos áldozatról tudni.
A kórházak és a krematóriumok is rendkívüli terhelés alatt állnak.
Ma reggel érkezett meg Indiába az első amerikai segélyszállítmány, amely több mint négyszáz oxigénpalackot, egymillió koronavírus-gyorstesztet és egyéb kórházi felszereléseket tartalmaz.
-
Utazási tilalmat vezet be Ukrajna. Az Indiából érkezők nem mehetnek az országba május 2-ától – írja a Reuters. Ukrajnában több mint kétmillióan kapták el a koronavírust, eddig 44 085-en haltak meg a kórban.
-
New York városa azt tervezi, hogy több mint egy évvel a koronavírus miatti bezárások és korlátozások elrendelése után, július 1-jén teljesen újranyílik – jelentette ki Bill de Blasio polgármester az MSNBC amerikai televíziónak adott interjújában.
Készen állunk, hogy újra megnyíljanak az üzletek, a vállalkozások, az irodák és a színházak is – fogalmazott a politikus. A 8,3 millió lakosú városban már 6,3 millió adag vakcinát adtak be. „Rendkívül sok embert beoltottak már, de továbbra is keményen kell dolgoznunk” – tette hozzá. A polgármester nem részletezte, hogy az újranyitás után vonatkoznak-e majd speciális szabályok azokra az éttermekre vagy színházakra, amelyek zárt térben szolgálják ki közönségüket.
Andrew Cuomo, New York állam demokrata párti kormányzója szerdán jelentette be, hogy véget vet az éttermekre és bárokra vonatkozó nyitvatartási korlátozásoknak. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a vendéglátóhelyek éjfél után nem szolgálhattak ki vendégeket. „A nyitvatartási korlátozások május 17-én érnek véget a teraszokat működtető éttermek, és május 31-én az embereket beltéren kiszolgáló vendéglátó egységek esetében” – mondta Andrew Cuomo.
Az új szabályok ugyanakkor arról is rendelkeznek, hogy a beoltott embereknek is maszkot kell viselniük, ha szabadban, zsúfolt nyilvános térben, zárt nyilvános helyiségekben, például bevásárlóközpontokban, imaházakban vagy akár kisebb beltéri összejöveteleken beoltott és be nem oltott emberekkel találkoznak.
-
Törökországban csütörtök este minden korábbinál szigorúbb, úgynevezett „teljes lezárás” lépett életbe május 17-ig annak érdekében, hogy a nyári turisztikai szezonra laposodjon a járványgörbe.
Az intézkedéscsomag egész pontosan április 29. este 19 órától május 17. reggel 5 óráig van érvényben, tehát az iszlám böjti hónap, a ramadán végét követő első hétfő reggelig, írja az MTI.
A lépésről Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn tájékoztatta a nyilvánosságot. Mint mondta, a kormányzat célja az, hogy az újonnan igazolt fertőzöttek napi számát legalább ötezer alá szorítsa vissza.
A napi esetszám múlt szerdán még 62 ezer közelében járt,
és bár azóta nagymértékben csökkent, továbbra is magasabb, mint a járvány második hullámának csúcsán.
- Az új rendelkezések értelmében a közintézmények alkalmazottai vagy távmunkában, vagy „váltó beosztásban” dolgoznak tovább. Ezenfelül minden olyan munkahely felfüggeszti tevékenységét, amely nem kapcsolódik a gyártáshoz, a szállítmányozáshoz, az építőiparhoz, az élelmiszer-, valamint az egészségügyi ellátáshoz. A turistákra nem vonatkoznak a korlátozások.
- Az iskolák teljes mértékben online oktatásra állnak vissza, továbbá bezárnak a bevásárlóközpontok, miként vasárnap még a szupermarketláncok is zárva tartanak, amire eddig nem volt példa.
- Május 17-ig a tartományok közti utazást is engedélyhez kötik, ami alól szállásfoglalás megléte sem jelent felmentést.
- Az éttermek és a kávézók – miként a ramadán április közepi kezdete óta – továbbra is zárva lesznek, és csak elvitelre vagy házhoz szállításra vehetnek fel rendelést.
Mindez összefoglalva a gyakorlatban azt jelenti, hogy a török társadalom többsége május 17-ig
hétfői és szombati napok között csak rövid bevásárlás vagy orvosi ellátás miatt hagyhatja el otthonát.
A mintegy két és fél hetes lezárás előtt sokan hagyták maguk mögött a zsúfolt nagyvárosokat, hogy vidéki szeretteikkel vagy épp a tengerparton töltsék ezt az időszakot. Tömegek lepték el a repülőtereket, a buszállomásokat, és a közutakon is megnőtt a forgalom.
-
Ötvenezer adag Sinopharm-oltóanyagot adományozott Kína Bosznia-Hercegovinának – írta az MTI. A szállítmány csütörtökön érkezett meg az országba.
A 3,3 millió lakosú Bosznia-Hercegovina eddig 182 ezer adag vakcinát kapott a COVAX nemzetközi oltóanyag-elosztó programon keresztül. Összesen körülbelül százezer adagot korábban Szerbia, Törökország és Kína is adományozott már az országnak.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Bosznia-Hercegovinában péntekre 488-cal 197 861-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában 48-cal 8426-ra nőtt.