Kirgizisztánban ezer adag koronavírus elleni vakcinát kellett kidobni, miután egy takarító kihúzta a hűtőt a konnektorból, hogy feltölthesse a telefonját egy Biskekben található klinikán – írja a Dailystar.co.uk.
A 6,5 milliós országban meglehetősen későn, márciusban indult el az oltási kampány, és nem is állnak jól vele, az egészségügyi miniszter szerint a múlt héten több mint ötvenezren kapták meg legalább az egyik adag vakcinát.
Ezért is jött jól az Oroszországtól kapott húszezer adag Szputnyik-vakcina, amelyből ezer darabot ki kellett dobni a gondatlanság miatt – az oltóanyagot ugyanis legfeljebb 2 Celsius-fokon lehet tárolni.
Elköszönünk, csütörtökre ennyi volt a tudósítás. Holnap találkozunk, kedves Olvasóink!
Addig is olvassák jobbnál jobb cikkekért az Indexet.
Mark Dybul a pandémia kitörése óta a G20-akat, az Európai Bizottságot és az Egyesült Államok kormányát is tanácsokkal látta el a válaszok kidolgozásában, és ő az egyetlen amerikai tagja az Egészségügyi Világtanács járványügyi szakbizottságának (IPPPR). Lapunk a hosszabb távú prognózisairól kérdezte.
A professzor az Indexnek mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelenlegi védőoltások nagyon okosan és stratégiailag abszolút helyesen a vírusok felszínén található tüskefehérjékre fókuszálnak, ezekhez riasztják az immunrendszert, amely aztán elpusztítja a veszélyes betolakodót. Ezek a tüskefehérjék azonban rendszeresen mutálódnak, ezért is van ennyi variáns a világban.
Az Amerikai Egyesült Államok összesen nyolcvanmillió adag vakcinát ajándékozna el június végéig, ami a fel nem használt oltóanyagok 75 százaléka. A fennmaradó 25 százalékot Washington vésztartalékként tárolná, és szükség esetén közvetlenül megosztaná szövetségeseivel és partnereivel.
Joe Biden elnök ismertette az amerikai vakcinaelosztó kezdeményezés első szakaszának részleteit: 19 millió adag koronavírus elleni vakcinát adnak a Covax nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezésnek, írta az MTI. Ugyanakkor hatmillió dózist Washington szövetségesei és partnerei kapnak: köztük Mexikó, Kanada, Dél-Korea, a palesztin területek, Ukrajna, Koszovó, Haiti, Georgia, Egyiptom, Jordánia, Irak és Jemen, valamint az ENSZ frontvonalban dolgozó alkalmazottai.
Az amszterdami Schiphol repülőtéren átszálló utasoknak már nem kell negatív koronavírustesztet bemutatniuk, közölte az Air France–KLM a távirati irodával. A közlemény szerint a holland kormány módosította az országba lépés feltételeit, így azok érintik azokat a magyar utasokat is, akik KLM-mel utaznak.
A június elsejétől érvényes szabályok szerint az átszálló utasoknak néhány órán, de legkésőbb egy napon belül el kell hagyniuk a repülőteret, a transzferzónából pedig nem léphetnek ki.
Ha Hollandia az úti cél, akkor a magyar utasoknak továbbra is tesztkötelezettségük van.
Jövő keddtől a Portugáliából érkezők sem léphetnek be Angliába karanténkötelezettség nélkül – jelentette be csütörtökön Grant Shapps brit közlekedési miniszter. Ez azt jelenti, hogy egyetlen EU-tagország sem maradt a brit kormány zöld utazási listáján.
A zöld kategóriás, vagyis az angliai karanténkötelezettség alól mentesített országok listájára a csütörtökön megtartott, a rendszer májusi bevezetése óta első felülvizsgálaton nem került fel újabb ország, így Magyarország sem, amely az EU immár összes többi tagországával együtt a sárga kategóriás, továbbra is karanténkötelezett országok között van.
A brit kormány május 17-én léptette érvénybe a színkódos rendszert, amely meghatározza, hogy Angliába milyen feltételekkel lehet külföldről beutazni.
Görögország megkezdte a menekülttáborok lakóinak beoltását a koronavírus ellen Leszboszon, Híoszon és Számoszon. A migránsok a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját kapják. A táborok lakóinak eddig 15 százaléka jelezte, hogy szeretne hozzájutni a koronavírus elleni vakcinához. Mintegy 30 százalékuk esett már át a fertőzésen.
A 11 milliós Görögország lakosságának több mint 35 százaléka kapta meg már a koronavírus elleni oltás legalább egy adagját.
Szerbiában a koronavírus elleni oltás első dózisát a felnőttek 43 százaléka kapta meg, a másodikat pedig 36 százalék. Belgrádban a nagykorú lakosság több mint 51 százalékát beoltották a koronavírus ellen. Azoknak az aránya, akik a második adagot is megkapták, 44 százalék, írta a PannonRTV. Holnap kezdődik az orosz vakcina gyártása Belgrádban.
Bahreinben a Pfizer–BioNTech-vakcinát ajánlják harmadik oltásként koronavírus ellen azoknak, akik két Sinopharm-oltást kaptak, elmúltak ötvenévesek vagy túlsúlyosak, esetleg legyengült az immunrendszerük – adta hírül csütörtökön az AP amerikai hírügynökség.
Az első két oltást követően fél évnek kell eltelnie a harmadikig.
Bahrein 1,6 milliós lakosságának beoltottsági aránya a világ államai közül a legmagasabbak között van, közelít az ötven százalékhoz, jelenleg mégis súlyos járványhullámmal küzd, olyannyira, hogy kéthetes lezáró korlátozásokat rendelt el.
Szerbiában a tegnapi adatokhoz képest csökkent az egy nap alatt regisztrált koronavírussal fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában 218 friss megbetegedést regisztráltak több mint tízezer teszt feldolgozása után, írta a PannonRTV.
A kór szövődményeiben kilenc beteg veszítette az életét. Kórházban 568 fertőzöttet kezelnek, közülük 36 páciens van lélegeztetőgépen.
Kirgizisztánban ezer adag koronavírus elleni vakcinát kellett kidobni, miután egy takarító kihúzta a hűtőt a konnektorból, hogy feltölthesse a telefonját egy Biskekben található klinikán – írja a Dailystar.co.uk.
A 6,5 milliós országban meglehetősen későn, márciusban indult el az oltási kampány, és nem is állnak jól vele, az egészségügyi miniszter szerint a múlt héten több mint ötvenezren kapták meg legalább az egyik adag vakcinát.
Ezért is jött jól az Oroszországtól kapott húszezer adag Szputnyik-vakcina, amelyből ezer darabot ki kellett dobni a gondatlanság miatt – az oltóanyagot ugyanis legfeljebb 2 Celsius-fokon lehet tárolni.
Svédország balközép kisebbségi kormánya kudarcot vallott a koronavírus-járvány kezelésében – hangsúlyozta állásfoglalásában a svéd parlament alkotmányügyi bizottsága.
A stockholmi kormány túl lassú volt a tesztelési és a fertőzési láncolatok nyomon követésében, csődöt mondott az idősek védelmében, és nem tudta egyértelműen elhatárolni az országos és a helyi hatóságok hatásköreit a törvényhozás testülete szerint.
Az állásfoglalásban ugyanakkor nem tettek említést Svédország sokat bírált stratégiájáról, hogy nem zárták le az országot – írta a távirati iroda.
A tízmillió lakosú skandináv országban a járvány kitörése óta több mint egymillió ember fertőződött meg a koronavírussal, és 14 451 beteg hunyt el a kórban.
Szlovákiában 139 új koronavírus-fertőzöttet találtak szerdán, 5266 PCR-teszt kiértékelése után. A Covid–19 és szövődményei kilenc ember halálát követelték – írta az Újszó.com. Kórházban 377 pácienst ápolnak, közülük 36 beteget intenzív osztályon gondoznak, 33 fertőzött szorul gépi lélegeztetésre.
Romániában 196 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak 32 ezer teszt alapján az elmúlt 24 órában. A kór 16 beteg életét követelte szerdán – írta a Maszol.ro portál. Kórházban 1929 pácienst kezelnek, intenzív osztályon 365 beteget ápolnak.
Annak ellenére, hogy a szlovén kormány által felállított ütemterv szerint az úgynevezett zöld szakaszba lépett az ország, Ljubljana további egy héttel meghosszabbította a járványügyi intézkedéseket, amelyeket a reprodukciós ráta emelkedésével indokolt – írta a helyi sajtó csütörtökön.
A zöld szakasz azt jelenti, hogy heti átlagban háromszáz alá mérséklődik az új fertőzöttek száma. Ebben az esetben a higiéniai előírások betartása mellett megszűnnek a korlátozások, de továbbra sem nyithatnak ki az éjszakai szórakozóhelyek és a diszkók.
Nőtt azonban a reprodukciós ráta (amely azt mutatja, hogy egy ember hány másiknak adja át a fertőzést), 0,7-ről 0,95-re. Emiatt a kormány elhalasztotta az újabb nyitást.
Engedményeket tett ugyanakkor a határátlépésnél. Szombattól azok, akik nincsenek beoltva vagy nem estek át a koronavírus-fertőzésen, antigéngyorsteszttel is beléphetnek az országba. Korábban ezt csak PCR-teszt felmutatásával tehették meg. Szlovénia nemcsak az EU-ban kiállított teszteket fogadja el, hanem többek között az Izraelben, Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Oroszországban és Szerbiában kiadottakat is.
Az Európai Unió a koronavírus-járvány globális helyzetével kapcsolatban felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját, és a jegyzékbe felvette Japánt. Ez alapján a távol-keleti ország állampolgárai esetében az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vontokozó korlátozásaikat – közölte az uniós tanács csütörtökön.
Az Európai Unió első alkalommal 2020. június végén tette közzé az akkor tizennégy országot felsoroló listáját.
A tájékoztatás szerint a listán jelenleg Ausztrália, Dél-Korea, Izrael, Japán, Új-Zéland, Ruanda, Thaiföld és Szingapúr szerepel. A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében Kína különleges közigazgatási területei, Hongkong és Makaó esetében is fokozatosan fel kell oldani az utazási korlátozásokat.
A Kelet-Közép-Európát érintő harmadik koronavírus-hullám végéig a MOL-csoport több mint húszmillió dollárt költött a járvány elleni védekezésre a társaság közlése szerint.
A cég több mint nyolcmillió maszkot, 14 millió kesztyűt, 170 ezer liter fertőtlenítőszert és közel 300 ezer tesztet adott a Covid-elleni védekezéshez a munkatársaknak, ahol lehetett, védőoltást is felajánlott számukra.
Közölték azt is, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében a csoport több mint ötmillió dollárt adományozott a világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi támogatásokra.
Ebből Magyarországon mintegy 1,5 millió dollár értékű adománnyal támogatták az egészségügyi válsághelyzet kezelését és a megelőzést különböző területeken.
A MOL Románia 1,3 millió, a MOL-csoport horvát tagja mintegy 500 ezer, a Slovnaft több mint 540 ezer dollárt fordított adományokra, de Szerbiában és Csehországban is juttattak erre a célra.
Pakisztánban segítették egy karanténközpont létrehozását és a működési területén élő helyi közösségek ellátását egyéni védőfelszerelésekkel.
A korosztályok szerinti koronavírus elleni oltást szabad regisztrációval váltották fel az olasz egészségügyi hatóságok csütörtökön, de a tartományok továbbra is eltérő oltási ütemezést követnek. A december végén indított olaszországi oltókampány mostanáig mindenhol korosztályok szerint haladt. A hetven év felettiek több mint 85 százaléka már megkapta az oltás első adagját az utóbbi több mint öt hónapban – írja az MTI.
A hatvanmilliós országban összesen 35,8 millióan kaptak védőoltást, közülük 12,3 millióan részesültek már a második dózisban is.
Az egészségügyi minisztérium rendelkezése szerint csütörtökön megkezdődött a tömeges oltás, ami azt jelenti, hogy szabaddá vált az oltási regisztráció a 12 évesnél idősebbek számára. Ennek ellenére a tinédzserek oltását csak négy észak-olaszországi régióban indították el. Az ország többi térsége eltérő ütemezést követ. Miközben Venetóban a 12 és 39 év közöttieket oltják a tervek szerint augusztus 4-éig, addig a közép-olaszországi Lazióban még a negyven felettieknél tartanak. Szicíliában még nem fejezték be a középkorúak oltását, de ezzel egy időben oltják az érettségire készülőket is.
Bolognában szerdán regisztráció nélküli oltási napot tartottak a fiataloknak, akik szabályosan megrohamozták az oltópontot. A tolongás több esetben verekedéssé fajult. Szardínia, Molise és Friuli-Venezia Giulia tartomány már az úgynevezett fehér zónához tartozik, vagyis kikerültek a járvány-veszélyességi fokozatokból. Ennek ellenére nem törölték el az éjféltől érvényes kijárási tilalmat, és továbbra is kötelező a szájmaszk viselése és a biztonsági távolság betartása.
Június 7-étől Abruzzo, Liguria, Umbria és Veneto is a fehér zónába lép át, június 14-étől pedig a legnépesebb Lombardia és Lazio is. Számítások szerint június 21-étől az egész ország „fehér” lesz, több óvintézkedést azonban továbbra sem akarnak eltörölni.
A vendéglátás annyi engedményt kapott, hogy az éttermek, presszók a belső tereket is megnyithatják, de asztalonként csak négy vendéget fogadhatnak kültéren is.
Az indiai központi kormány 300 millió adag, koronavírus elleni oltóanyagot tervez vásárolni a helyi Biological-E oltóanyaggyártótól, amelynek vakcinája még nem kapott hatósági engedélyt és a klinikai vizsgálatok végső szakaszánál tart – jelentette a helyi egészségügyi minisztérium nyomán az MTI.
A kormány 206 millió dollár (mintegy 62 milliárd forint) előleggel járó megrendelést adott le. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában súlyos oltóanyaghiány áll fenn, de minden 18 év feletti személyt igyekeznek beoltani.
A haidarábádi székhelyű Biological-E védőoltásának klinikai tesztje jelenleg a harmadik szakaszban van, és az első és második fázisban ígéretes eredményeket mutatott – derült ki az egészségügyi tárca közleményéből. A vakcina a következő hónapokban lesz elérhető.
Ez az első alkalom, hogy India megrendelést adott le egy még engedélyezésre váró védőoltásra.
Az M/s Biological-E-vel kötött megállapodás része az indiai kormány azon szélesebb körű törekvésének, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) és a pénzügyi támogatás révén ösztönözze a hazai vakcinagyártókat – írta közleményében a tárca.
India az AstraZeneca által a helyi Serum Institute of India révén előállított oltóanyaggal és a helyi Bharat Biotech cég által gyártott Covaxin vakcinával oltja jelenleg a lakosságát, és megkezdte az orosz Szputnyik V-vakcina bevezetését is. A Serum Institute elindította az engedélyeztetési folyamatát annak, hogy a jövőben Szputnyik V-oltóanyagot is előállíthasson.
Az összesen 28,4 millió hivatalosan regisztrált fertőzöttel India a világjárvány kezdete óta a második helyen áll az Egyesült Államok után. A halálos áldozatok száma 337 989.
A szakértők arra figyelmeztettek, hogy néhány hónapon belül egy harmadik hullám is bekövetkezhet, amint a második hullám által bevezetett korlátozások enyhülnek. Hangsúlyozták egyben, hogy a lakosság nagy százalékának beoltása az egyetlen megoldás a kialakult helyzetre.
Január óta valamivel több mint 221 millió adag oltóanyagot adtak be. Körülbelül 26 millió ember mindkét adagot megkapta. A kormány a héten azt mondta, hogy az ellátás javul, és júliusban és augusztusban akár napi 10 millió adagot is beadhatnak, szemben a jelenlegi alig hárommillióval.
Ukrajnában csütörtökre kismértékben, kevesebb mint 2600 új beteggel nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma, a járvány terjedése pedig továbbra is stagnálást mutat – írja az MTI.
A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 2581 új esettel 2 209 417-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A növekmény kevesebb mint négyszázzal, de több a megelőző napinál. Az elhunytak száma 102-vel 50 959-re emelkedett. A halálos áldozatok száma a megelőző napon 158 volt. Eddig 2 072 091-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban több mint kilenc és félezren, az aktív betegek száma így tovább csökkent több mint hétezerrel, 86 367-re. Kórházba most 1059 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon számuk 1262 volt.
A legtöbb új beteget, 529-et ismét az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel, ahol az azonosított fertőzöttek száma már megközelítette a 208 ezret, az elhunytaké hárommal 5105-re emelkedett.
Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta 1 076 793-an kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első, 138 090-en a második dózisát is. Szerdán 34 481 embert oltottak be az országban, azaz csaknem kétszer annyit, mint a megelőző napon – írta az Ukrajinszka Pravda.
Közben az UNIAN hírügynökség jelentése szerint Kijevben 17 oltási pontot nyitottak meg, ahol pedagógusokat oltanak be Pfizer-oltással – hozta nyilvánosságra Mikola Povoroznik, a fővárosi adminisztráció helyettes vezetője. Az oltási pontokat kerületi oktatási intézményekben alakították ki.
Hosszú és bonyolult belügyi, illetve nemzetközi viták, tárgyalások után június 7-től mégis lehet az orosz Szputnyik V elnevezésű koronavírus elleni vakcinát használni Szlovákiában, amivel a 18 és 60 év közöttieket fogják oltani – olvasható az Új Szó portálján.
Ezzel többé-kevésbé pont került a Szputnyik V ügyére a szomszédos országban, ami azzal kezdődött, hogy Igor Matovič kormánya felhatalmazása nélkül, magyarországi segítséggel nagyobb tételt vásárolt az orosz oltóanyagból, majd március 1-jén ő maga fogadta a kétszázezer adagot a kassai repülőtéren. Ezután bevallotta, hogy ő nem oltatja be magát a Szputnyik V-vel, mert nem minden uniós országba engednék be hivatalos tárgyalásra sem, amíg az orosz oltóanyagot az Európai Gyógyszerügynökség nem regisztrálja.
Nem erősítette meg a Szputnyik V iránti bizalmat Zuzana Baťovának, az Állami Gyógyszerellenőrző Intézet igazgatójának nyilatkozata, aki becsmérelte az oltóanyagot, ezért az oroszok visszaküldték a pénzt, egyúttal visszakérték a leszállított árut is. Végül az egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarský arról beszélt, hogy a parlament engedélyezte az orosz vakcinát, de ő maga azt mondta, hogy a családjának nem adatná be azt. Mindezek után mégis zöld utat kapott a Szputnyik, amelyre május 31-től lehet jelentkezni az egészségügyi információs központ honlapján.
Bulgária mintegy 150 ezer vakcinát osztana meg balkáni szomszédaival, jelentette be szerdán Sztojcsko Kacarov egészségügyi miniszter nyomán a The Guardian. Annak ellenére, hogy az Európai Unió tagországai között jelenleg Bulgáriában a legalacsonyabb az oltottsági arány, az ország év végig mintegy 13 millió vakcinát kap. Múlt héten Rumen Radev bolgár elnök azt mondta, hogy Bulgária jelentős mennyiségű vakcinát kíván felajánlani Észak-Macedóniának, legfőképp azért, hogy ezzel is szorgalmazza az Európai Uniós csatlakozás nyomán kialakult nézeteltérések elsimítását.
Bulgária most az Európai Bizottság válaszát várja, azért hogy megkezdhesse legfőképp az AstraZeneca vakcinájának szétosztását.
Az orosz Szputnyik V-vel is megkezdik az oltásokat Szíriában. Az első Szputnyik V vakcinát maga a szír elnök Bassár el-Aszad kapta meg - számolt be róla szerdán a Guardian. Az ország áprilisban kapta meg a legelső vakcinaszállítmányokat, akkor 203 ezer AstraZeneca érkezett Szíriába.
A worldometer adatai alapján Szíriában eddig 24 559-en kapták el a fertőzést, és meghalt 1778 ember.
Az alacsony jövedelmű országok oltási kampányait támogatni hivatott Covax-kezdeményezésnek 2,4 milliárd dollárt sikerült összegyűjtenie oltóanyag-vásárlásra, de a piacon elérhető vakcinák korlátozott mennyisége továbbra is akadályozza a program hatékony működését – jelentették be egy virtuális sajtótájékoztatón az ebből a célból szervezett donorkonferencia szervezői szerdán.
A Japán és a Gavi vakcinaszövetség által szervezett konferencián összegyűlt pénz 1,8 milliárd adag oltóanyag megvásárlására elegendő, amivel 91 szegény ország lakosságának mintegy harmada oltható be. A Covax arra számít, hogy a vakcinákat még idén, illetve 2022 elején tudják majd szállítani a gyártók – írja az MTI.
Seth Berkley, a Gavi amerikai főigazgatója elmondta, hogy a beszerzett vakcinák ötödét – „a mérete miatt” – India kapja. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke, a Gavi igazgatótanácsának jelenlegi elnöke elmondta, hogy a konferencián összegyűlt pénzzel összesen 9,6 milliárd dollár áll a Covax rendelkezésére. Beszámolt arról is, hogy a donorok 775 millió dollárt különítettek el a szállítási költségekre.
A konferencián az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Kamala Harris amerikai alelnök is részt vett. Von der Leyen arról biztosította a Covaxot, hogy az EU mindaddig kitart a kezdeményezés mellett, amíg a vírust le nem győzik.
A Covax május 31-ig 77 millió adag vakcinát juttatott el 127 országba és területre, ez azonban sokkal kevesebb a tervezettnél. A szervezők arra figyelmeztettek, hogy június végére a Covaxnak 190 millió dózis elmaradása lesz eredeti terveihez képest. Berkley aggodalmának adott hangot a „rövid távú ellátási zavarok” miatt.
A Covaxnak óriási érvágás, hogy minden ország alapvetően magának akarja a vakcinát, s emellett kapacitásai nagy részét az adta volna, hogy az Indiai Szérumintézet nagy mennyiségű oltóanyagot ígért, amelyet azonban a járvány ott tomboló második hulláma miatt az indiai kormány nem enged exportálni. Adar Punavalla, az Indiai Szérumintézet vezetője szerdán arról beszélt, hogy ha Indiában javul a helyzet, akkor pár hónapon belül újraindulhatnak a szállítások. Seth Berkley ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy világjárvány idején nem elég szállítani, gyorsan kell szállítani a vakcinákat, mert milliók élete forog kockán.
Az eddig beadott 1,8 milliárd dózisnak csak mintegy 0,4 százalékát adták be alacsony jövedelmű országokban. Ez erkölcsileg, járványügyileg és gazdaságilag is elfogadhatatlan
– hangoztatta a csúcstalálkozón Tedros Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.
Melbourne-ben kénytelenek elhalasztani az oltásokat, mivel nincs elegendő vakcina az országban számolt be róla a Guardian.
A koronavírus-járvány drámai felfutása miatt a május napi 2300-as napi oltások száma jelenleg 20 ezer körül van, így nem meglepő, hogy jelentős gondokkal küzd a helyi egészségügyi rendszer.
További hét nappal meghosszabbítja a kötelező otthontartózkodás idejét azok számára, akik május 27. óta az ausztrál Viktória államban tartózkodnak. A Guardian szerint azon személyek, akik kapcsolatban álltak másokkal, számukra kötelező a teszt elvégzése, mindaddig amíg nem produkálnak negatív koronavírus tesztet.
Argentína egyik legnagyobb olajipari szakszervezete szerdán azzal fenyegette meg kormányt, hogy sztrájkot hirdet, ha nem engedi, hogy vakcinát vásároljon a tagjainak – számol be róla a The Guardian.
A 24 ezer munkavállalót tömörítő Neuquem és a La Pampa szakszervezet június 11-ig adott haladékot a Buenos Aires-i kabinetnek. A szervezet vezetője, Guillermo Pereyra azt mondta, ha nem juthatnak hozzá a koronavírus elleni oltóanyaghoz, beszüntetik a munkavégzést.
A világon 171 537 180 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 668 260 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem – közép-európai idő szerint – csütörtök reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 171 046 311 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 561 752 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 306 936 fertőzött volt eddig a napig, és 595 825-en haltak meg.
Az amerikai kontinensen Brazíliából is baljós számok érkeznek, 16 720 081 fertőzöttről és 467 706 halálos áldozatról tudni.
Ázsiában még mindig Indiában a legsúlyosabb a járványhelyzet: 28 307 832 fertőzöttet és 335 102 halálos áldozatot jegyeztek fel.
Európáról elmondható, hogy a legtöbb országban folyamatosan csökken a fertőzöttek és az áldozatok száma is.
Június 15-től elkezdik a 12–18 éves fiatalok oltását Franciaországban – jelentette be szerdán Emanuel Macron francia elnök. A párizsi kormány tavaly év végén kezdte el az oltakozást elsősorban az egészségügyi dolgozók körében, május 31-től azonban már mindenki számára elérhetővé tették az oltást.
Emmanuel Macron – írja a The Guardian – arról is beszámolt, hogy a maszkviselés kötelezettséget nem egyszerre oldják fel az egész országban, hanem helyi szinteken dönthetnek róla a prefektúrák. Franciaországban jelenleg 15 ezer fertőzött van a kórházakban, köztük a súlyos betegek száma 2754, az egy hónappal ezelőtti 6 ezerhez képest.