Index Vakbarát Hírportál

Figyelmeztetnek: kockázatos, ne szervezzenek meccsnézéseket a tereken

A koronavírusról szóló legfontosabb külföldi hírek percről percre az Indexen!

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves Olvasóink!

    Köszönjük, hogy velünk tartottak szombaton is, amikor ismét elhoztuk Önöknek a legfontosabb híreket a koronavírusról. 

    Tartsanak velünk vasárnap is, addig is olvassák az Index híreit.

  • Boris Johnson brit miniszterelnök szombat délután „nagyon, nagyon aggasztónak”nevezte az indiai (delta) variánst. Hozzátette: a június fejleményeket, illetve a fertőzések számának növekedését látva most kevésbé optimista, mint májusban volt.

    Egyértelmű, hogy az indiai variáns gyorsabban terjed és a fertőzések, valamint a kórházban kezeltek száma is nő

    – nyilatkozott a kormányfő.

    Brit sajtóorgánumok a nyilatkozatot úgy értelmezték, hogy ennek fényében valószínűsíthetően elmarad a korlátozások újabb enyhítése, amelyet június 21-re terveztek. Boris Johnson  azt ígérte, hogy hétfőig elemzik a járványügyi adatok és döntést hoznak arról, hogy lehet-e folytatni a korlátozások feloldását. 

  • A Copa America vasárnapi nyitómérkőzésére készülő venezuelai labdarúgó-válogatottból, illetve annak stábjából 12 személynek lett pozitív a koronavírustesztje.

    A dél-amerikai szövetség (CONMEBOL) egyelőre nem közölte, hogy így mi lesz a sorsa a házigazda brazilok elleni összecsapásnak, melyet közép-európai idő szerint vasárnap este 23 órától rendeznének. Annyit lehet tudni, hogy az érintettek tünetmentesek és a szállodai szobájukban vannak elkülönítve.

    A venezuelaiak pénteken érkeztek Brazíliába, két nappal korábban két futballista Wilker Angel és Rolf Feltscher pozitív tesztet adott, így ők nem is tartottak a csapattal.

    Az idei Copa Americának eredetileg Argentína és Kolumbia közösen lett volna a házigazdája, de a politikai helyzet és a pandémia miatt végül négy brazil város - Rio de Janeiro, Brazíliaváros, Cuiaba és Goiania - öt stadionjában rendezik a tornát. A döntőre július 10-én kerül sor a legendás Maracana Stadionban.

  • Átlépte szombaton a harmincmilliót azoknak a száma Franciaországban, akik már megkapták az új típusú koronavírus elleni valamelyik oltóanyag legalább első dózisát - jelentette be Jean Castex francia miniszterelnök.

    Az eddigi tervek szerint jövő kedden kellett volna átlépnie a francia oltási kampánynak a 30 milliós lélektani határt. "Cél teljesítve!" - írta Castex szombaton Twiterren.

    Az egészségügyi hatóságok mindazonáltal arra figyelmeztettek, hogy a korlátozások lazítása és az járványügyi helyzet javulása miatt nem szabad lankadnia a figyelemnek és az elővigyázatosságnak. Franciaországban a felnőtt lakosság mintegy 57 százaléka kapott egy dózist, és a beoltottak mintegy ötöde kapta már meg mindkét injekciót.

    A lazítások értelmében megnyithatnak az éttermek belső terei, az uszodák, edzőtermek, és a kijárási tilalom kezdetét 23 órára tolják el. Péntek este a rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia Párizs belvárosában, ahol több száz fiatal ünnepelte maszk nélkül a lazításokat.

  •  Oroszországban február 15. óta először emelkedett ismét 13 ezer fölé az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Moszkvában, ahol az új esetek több mint felét diagnosztizálták, szombattól korábban már feloldott szigorításokat állítottak vissza vasárnaptól.

    Az orosz operatív törzs szombati közleménye szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 13 510-zel 5 193 964-re emelkedett. A kimutatott esetek száma szerdán a 10, csütörtökön a 11, pénteken pedig a 12 ezret haladta meg ismét. Ilyen magas számokat legutóbb február közepén-március elején mutattak ki.

    Szombaton a legtöbb új esetet Moszkvában (6701), Moszkva megyében (889) Szentpéterváron (867), Nyizsnyij Novgorod megyében (179) és Voronyezs megyében (159) észlelték. Az orosz fővárosban december 26. óta nem diagnosztizáltak ennyi fertőzöttet. A reprodukciós ráta itt 1,7, ami a legmagasabb mutató szeptember 29. óta.

    Moszkvában az új koronavírusos fertőzött betegek kezelésére alkalmas mintegy 14 ezer kórházi ágy 78 százaléka foglalt.

  • Ne szervezzenek tömeges meccsnézéseket a tereken, mert kockázatos! – figyelmeztetett Davor Božinović horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője szombaton, utalva arra, hogy megkezdődött a foci-Eb, és nagyok az elvárások a horvát válogatottal szemben.

    A tárcavezető emlékeztetett: továbbra is legfeljebb száz főig lehet látogatni nyilvános rendezvényeket, a vendéglátóhelyek teraszaraira pedig külön szabályozások vonatkoznak. A kávézókban és bárokban tilos a beltéri kiszolgálás, ugyanakkor a válságstáb meghosszabbította a nyitvatartás idejét, a korábbi 23 óra helyett éjfélig.

    Szombattól már védettségi igazolással is lehet látogatni a sport- és kulturális rendezvényeket.

  • 125 új koronavírus-fertőzöttről és 9, a fertőzéssel összefüggő halálozásról számoltak be Horvátországban szombaton.

    Az országban összesen 1128 aktív esetről tudnak, közülük viszont 408 embert kórházban kell ápolni, 35-en pedig lélegeztetőgépen vannak.

    A járvány kezdete óta összesen 358 ezer fertőzöttet regisztráltak az országban, a fertőzéssel összefüggésben 8132 ember hunyt el. 

    Az oltásokból eddig 2 millió 87 ezer dózist sikerült beadniuk a horvátoknak: 1,4 millió ember még csak az első adagot kapta meg, 685 ezer ember pedig már a második oltást is felvette. 

  • Oroszországban megkezdték a Szputnyik V orrspray tesztelését a 8 és 12 év közti gyermekeken.

    A vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója, Alekszandr Gincburg azt mondta:

    úgy számolnak, hogy szeptember közepén akár már meg is kezdődhet a tömeges adagolás. 

    Hangsúlyozta azt is, hogy az orrspray nem különbözik a hagyományos oltóanyagtól.   „A kicsiket orron keresztül tesszük védetté, ugyanazt a vakcinát adjuk be orrspray-ként” – mondta. 

    A világ több országában is kísérleteznek már a Covid-orrspray kifejlesztésével, többek közt az Egyesült Államokban is fejlesztenek egy ilyet.

  • 28 elefánton végeztek koronavírustesztet Indiában, egy elefántok számára létrehozott rezervátumban, Theppakadu falu közelében.

    A helyiek azt követően döntöttek az állatok tesztelése mellett, hogy egy másik, Csennai város közelében lévő állatkertben 11-ből 9 oroszlán elkapta a vírust. Közülük egy 9 éves nőstény oroszlán el is pusztult a betegség következtében. 

    Az elefántok közt viszont szerencsére egy fertőzöttet sem találtak.

    Ennek ellenére a gondozók azt ígérték, hogy továbbra is figyelni fogják az állatokat, és ha szükségesnek látják, akkor a jövőben is tesztelni fogják őket. 

    A vírus sok esetben állatok közt is terjedésnek indul, egy amerikai állatkertben például áprilisban a vidrák között kezdett szaporodni a koronavírus. Mindez abból a szempontból is veszélyes lehet, hogy a vírus az állatok szervezetében terjedve is mutálódni tud, és aztán adott esetben az emberre is visszajuthat róluk a fertőzés. 

  • Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin bejelentette, hogy a járvány terjedése miatt egy hétre lezárják a 12 millió lakossal rendelkező orosz fővárost. A városvezető szombati közleményében azt írta, hogy a jövő héten „munka nélküli” hetet tartanak Moszkvában, és azt kérte, hogy mindenki maradjon otthon, akinek a munkája nem elengedhetetlen a város működése szempontjából. 

    Az intézkedés jegyében az otthon maradóknak home office-ban sem kell majd dolgozniuk, de a fizetésüket ezek után a napok után is megkapják majd. 

    Mindezt azért lépték meg, mert az utóbbi napokban a városban féléves csúcsra került az új fertőzöttek száma: legutóbb 6,701 új fertőzöttet regisztráltak, amire december óta nem volt példa. 

    Nem nézhetjük tétlenül ezt a helyzetet 

    – írta szombaton megjelent közleményében a polgármester. 

    A városvezető azt is bejelentette, hogy az étkezdéket és a játszótereket is bezárják, valamint az éttermek, bárok és klubok éjjel 23 óra és reggel 6 óra közt senkit sem szolgálhatnak ki. Az intézkedések június 15. és 19. közt lesznek érvényben. Június 14-én, hétfőn amúgy is nemzeti ünnep lesz Oroszországban, így aznap emiatt nem kell menni dolgozni. 

    A döntés azért is érdekes, mert Vlagyimir Putyin elnök egészen idáig azt hangsúlyozta, hogy Oroszország jobban kezelte a járványt, mint más országok.

  • Bizonyos kivételektől eltekintve osztrák állampolgár továbbra sem léphet be Magyarország területére. Mint ismert, a Magyarországra utazó külföldiekre utazásuk jellegétől függően speciális rendelkezések vonatkoznak, turisztikai céllal 2020 szeptembere óta nem lehet Magyarországra utazni – írja a volksgruppen.orf.at.

    A belépést tiltó rendelkezések alól kivételt képeznek többek között azon külföldi állampolgárok,

    • akik állandó, 30 vagy 90 napon túli magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,
    • akik előre megküldött orvosi meghívólevéllel rendelkeznek,
    • ingázók, akik a határvonal 30 kilométeres körzetében dolgoznak,
    • vagy mindazok, akik igazolni tudják, hogy az elmúlt fél évben átestek a Covid–19-betegségen.

    A portál emlékeztet: az osztrák „zöld igazolványt” egyelőre nem fogadják el. A megoldást kétoldalú megállapodás jelenthetné.

  • A koronavírus-járvány miatt idén csak 60 ezer ember mehet a mekkai zarándoklatra, a haddzsra – jelentette be Szaúd-Arábia ezzel foglalkozó tárcája, a Haddzs és Umra Zarándoklat Minisztériuma. 

    A résztvevők kizárólag koronavírus elleni vakcinával beoltott, 18 és 65 év közti szaúdi állampolgárok, illetve helyi lakosok lehetnek – közölték. 

    A minisztérium indoklása szerint a döntést saját országuk, valamint a zarándokok védelme érdekében hozták meg. 

    A mekkai zarándoklaton évente körülbelül kétmillió ember szokott részt venni.

    A muszlimoknak életükben legalább egyszer kötelező elzarándokolniuk Mekkába. Az ötnapos vallási szertartásra idén július 17. és 22. közt kerül majd sor. 

    Tavaly még ennél is jóval kevesebben, megközelítőleg mindössze tízezren vehettek részt a zarándoklaton a járvány miatt. 

  • A német Szabad Demokraták (FDP) politikusa, Wolfgang Kubicki bejelentette, hogy a szeptemberben esedékes választások után kivizsgáltatnák a jelenlegi kormányzat járványkezelését.

    Kubicki – aki a német parlament, a Bundestag alelnöke – többek közt azt kritizálta, hogy az egészségügyi minisztérium „nem megfelelő”, kellő védelmet nem biztosító maszkokat vásárolt és osztott ki a járvány idején, és ezzel hamis biztonságérzetbe csalták az embereket. 

    A politikus szerint emellett azt is ki kellene vizsgáltatni, hogy a tesztelési stratégia megfelelő volt-e, illetve hogy túlterhelődtek-e az intenzív osztályok a járvány csúcspontján. 

    A politikus hozzátette: a céljuk az, hogy a szeptember 26-i választások után helyet kapjanak egy új kormánykoalícióban. 

  • Szlovákiában 5863 elvégzett PCR-tesztből 91 lett pozitív pénteken, írta a Parameter.sk. Három halálos áldozatot követelt a vírus az elmúlt 24 órában. Kórházban 264 fertőzöttet ápolnak, intenzív osztályon 24 pácienst kezelnek, 22 beteg szorul mesterséges lélegeztetésre.

  • Hiába ígérgették, továbbra sem hozzáférhetők a koronavírus elleni vakcinák tudományos adatai. Több mint egy éve, 2020 májusában jött létre az úgynevezett C-TAP, amely egyfajta tudományos információs központként működne. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO által indított program a vakcinák kikísérletezésének, gyártásának felgyorsítását célozta volna.

    Akkor mintegy 40 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott a programhoz, amely azonban csúfos kudarcnak bizonyult.

    A The Africa Report megkereste a kezdeményezést támogató Orvosok Határok Nélkül szervezetet, Nathalie Ernoult pedig elmondta: a gyógyszergyártók messze nem szolidárisak. 

    Dél-Afrika és India tavaly októberben azt kérte a WHO-tól, hogy ideiglenesen függesszék fel a szellemi tulajdonjogokat, ez azóta politikai nyomás alatt tartja a kezdeményezést

    – mondta el Ernoult. A cikk hozzáteszi, a WHO áprilisban egy hasonló elven működő MRSN-központot is felállított, amely a vakcinagyártás felgyorsítását célozta. A nagy gyártók azonban ezen a platformon sem szívesen osztják meg ismereteiket. Az afrikai hírportál a vakcinagyártók nemzetközi érdekképviseletét is megkereste, a szervezet elmondta: ezt az információt egyetlen gyártó sem fogja kiengedni a kezéből feltételek nélkül. Hozzátették, a rászorult országok támogatásának a COVAX-kezdeményezés a legjobb terepe. Ennek lényege, hogy nagy tételben, vagyis nyomott áron vásárolják meg a vakcinát, amit aztán a WHO oszt szét a rászorult államok között.

  • Angliában már alig várják, hogy a válogatott elkezdje menetelését az Európa-bajnokságon. Gareth Southgate legénysége vasárnap délután 3 órakor játszik Horvátország ellen a Wembley Stadionban, és a jelek szerint elképesztő fogyasztásra készül a lakosság.

    Az előrejelzések szerint az emberek csak ezen a hétvégén 397 millió fontot költenek, vagyis az Európa-bajnokság hatalmas lökést ad a gazdaságnak

    – mondta Joshua Bamfield professzor, a Kiskereskedelmi Kutatóközpont igazgatója, hozzátéve, hogy ebből 334 milliót otthon, 63 milliót pedig a kocsmákban költenek el a fanatikusok, aminek köszönhetően valamelyest fellélegezhet a gazdaság

    a koronavírus által sújtott nehéz időszak után.

    Ami pedig az alkoholfogyasztást illeti, a rajongók várhatóan 10 millió pint (5,7 millió liter) sört fogyasztanak el az Anglia–Horvátország-mérkőzés idején, amit jól jelez, hogy a söreladás hétről hétre 14 százalékkal nőtt az utóbbi időben.

  • Romániában 127 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak pénteken, több mint 28 ezer teszt elvégzése nyomán. Az elmúlt 24 órában 123 beteg nem tudott megbirkózni a kórral, írta a Maszol.ro portál. Kórházban 1186 pácienst kezelnek a betegséggel, közülük 236 fertőzöttet gondoznak intenzív osztályon.

  • Ukrajnában több mint 150 ezren már megkapták a koronavírus elleni védőoltás második dózisát is. Az elmúlt 24 órában csaknem 48 ezren jutottak hozzá a vakcinához. Közülük 43 ezer embernek az első, több mint 5 ezernek pedig a második adagot adták be. A vakcinák közül a Pfizer/BioNTech a legnépszerűbb, írta a Karpathir.com.


    A vakcinázási kampány kezdete óta 1,4 millióan lettek beoltva a csaknem 42 millió lelkes Ukrajnában.

  • Miután munka nélkül maradt, koronavírusban megbetegedett családok megsegítésére indított kampányt egy kalkuttai néptáncos. Ahogyan az indiai emberek zöme, a 28 éves Dibyendu Tarafder is mobiltelefonján követte a dél-ázsiai országra tavasszal lesújtó, kegyetlen második hullám fejleményeit. A fiatal táncos azonban megunta, hogy passzív hírolvasóként értesül a környezetében zajló drámáról. A közösségi médiában segítséget kérő embereknek átküldözgette a potenciálisan hasznos információkat:

    például, ha valaki a beteg családtagjának kért oxigénpalackot, megnézte, hogy van-e a közelben szabad kórházi kapacitás, majd leadta a drótot.

    A segítőkész fiatalembernek gyorsan híre ment, hamarosan ömleni kezdtek hozzá a kérdések. Napokon belül hetven aktivista csatlakozott hozzá, így a közösség tovább fejleszthette szolgáltatásait. Az NPR.org beszámolója szerint mára komplex adatbázist állítottak fel, követik az elérhető oxigénpalackokat, a szabad kórházi ágyakat, a mentőautók mozgását, az otthoni betegellátás aktivitását. 

    A program nem csak a fertőzötteknek és családjaiknak nagy segítség. Az amerikai állami hírportál cikke megszólaltatott egy kalkuttai orvost, aki elmondta:

    a megfelelő célcsoporthoz eljuttatott gyors információ jelentősen tehermentesíti a kórházakat, hiszen megkönnyíti a szervezést.

    Az önkéntescsoport továbbra is ingyen biztosítja szolgáltatásait, ami egy állandó forródrótként is működik. A cikk szerint a nap 24 órájában kapnak megkereséseket, melyekre a csoport minden napszakban válaszol. 

  • A University College London tanulmánya szerint a Covid-kezelés után a kórházból elbocsátottak csaknem harmada a következő hónapokban újra kórházba került, és tízből több mint egy ember meghalt.

    A trencséni kórházban ápolt összes beteg mintegy 30 százaléka olyan személy, aki vagy a kórházban, vagy otthon legyőzte a Covid–19-et, és az idő múlásával különféle egészségügyi problémákat tapasztalt. Ez főként a 70 évnél idősebbeket érinti. Trombózis, tüdőgyulladás, tüdőembólia, fizikai gyengeség és különféle fájdalmak jelentkeztek náluk, írta a Parameter.sk. Minden ötödik beteg halálának az oka összefügg a poszt-Covid-szindrómával az intézményben.

    A Pozsonyi Egyetemi Kórházban a poszt-Covid-szindróma a kórházi kezelésre szoruló emberek mintegy 15-20 százalékát érinti.

  • Az iráni Mesmed városban az országban kifejlesztett, Iran Barakjat típusú, koronavírus elleni vakcinával is oltják már a lakosságot – közölte szombaton az IRIB állami műsorszolgáltató.

    A tájékoztatás szerint az oltási kampányt hamarosan más tartományi központokban is megkezdik.

    Kedden a kormány hivatalos képviselője, Ali Rabin azt mondta, amint az ország egészségügyi hálózata megkapja az iráni vakcinákat, széles körűvé válik az oltási kampány.

    Iránban február 9-én kezdődött el önkéntes alapon a lakosság oltása a Szputnyik V orosz vakcinával. A közel-keleti országban ezenkívül használják a kínai Sinopharm, az indiai Bharat Biotech és a brit–svéd AstraZeneca gyógyszeripari cég védőoltását is.

  • A kazahsztáni hatóságok bejelentették, hogy elfogadják a magyar, a thaiföldi és a mongol védettségi igazolványt, oltási útlevelet – derült ki az egészségügyi miniszterhelyettes, Erlan Kijaszov országos tiszti főorvos által szombaton kiadott rendeletből.

    A dokumentum értelmében az egészségügyi és járványügyi ellenőrző szervek a határátkelőhelyeken utasítást kapnak arra, hogy a három ország állampolgárait a védettségi igazolványok felmutatása mellett beengedjék Kazahsztánba.

    Kazahsztánban február elsején kezdődött el az oltási kampány az orosz Szputnyik V védőoltással. Április 26-ától megindult a koronavírus ellen helyben kifejlesztett vakcina, a KazVak beadása is.

    A koronavirus.gov. hu szerdán arról számolt be, hogy már tizenhárom országgal született megállapodás az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről – a Magyarországon használt valamennyi vakcinával történt oltás esetében –, valamint egymás állampolgárainak beengedéséről.

    Ezek az országok Bahrein, Ciprus, Csehország, Észak-Macedónia, Georgia, Horvátország, Moldova, Mongólia, Montenegró, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

  • Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke azt a célt tűzte ki májusban, hogy az amerikai felnőttek 70 százaléka kapja meg legalább az első adag oltóanyagot július 4-ig.

    Seattle lett az első város, amelyben a felnőtt lakosok 70 százaléka már mindkét adag vakcinát megkapta, sőt a 12 évnél idősebbek körében már 78 százalékos a beoltottság – írja az abcnews.go.com.

    Azóta már Denver is átlépte a 70 százalékos szintet, és jó úton jár El Paso, San Francisco, San José, Boston és Washington is, hogy hamarosan elérje a kitűzött tervet.

    Az államokat tekintve eddig 13-ban érték már el a tervezett átoltottságot a felnőttek körében – Pennsylvaniában, Vermontban, Hawaii-on, New Hampshire-ben, Massachusettsben, Connecticutban, Maine-ben, New Jerseyben, Rhode Islanden, Új-Mexikóban, Washingtonban, Marylandben és Kaliforniában a lakosok 70 százaléka megkapta már az első oltását.

    Az Egyesült Államok lakosságának eddig 42,5 százaléka van teljesen beoltva, míg az 51,8 százaléka már legalább egy adag vakcinát kapott.

  • A koronavírus delta névre keresztelt indiai variánsa rohamosan terjed Angliában, ami aggodalommal tölti el az embereket. Bár eredetileg úgy tervezték, hogy eltörölnek minden korlátozást június 21-én, a jelenlegi helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány fontolóra veszi a szigorítások fenntartását további négy hétig – írja a BBC.

    Végleges döntés egyelőre nem született, az adatokat még vizsgálják, a tervek szerint hétfőn jelentik be a korlátozásokra vonatkozó szabályokat.

    A kormány még februárban közölte, hogy a szigorításokat csak akkor oldják fel, ha

    • sikeres a vakcinák bevezetése,
    • az oltások hatékonyan csökkentik a megbetegedést és a halálozást,
    • a kórházak nem lesznek túlterheltek,
    • az új variánsok megjelenése nem jár jelentős kockázattal.

    Ehhez képest tíz új megbetegedésből az Egyesült Királyságban jelenleg kilencet az indiai variáns okoz, amelyről megállapították, hogy nagyjából 60 százalékkal fertőzőbb a korábbiaknál, és jóval többen kerülnek miatta kórházba.

  • A járványügyi szempontból kevésbé kockázatos országokból már külföldön végzett PCR-teszttel is hazatérhetnek a szlovák állampolgárok, karanténkötelezettség nélkül. A határátlépés új feltételeit szabályozó rendelet hétfőn reggel lép hatályba.

    A szomszédos, úgynevezett zöld országok esetében még nagyobb enyhítést hagytak jóvá: a 24 óránál nem régebbi antigéntesztet is elfogadják a hatóságok, azzal a kitétellel, hogy Szlovákia vagy a szomszédos ország területén kell végrehajtani a vizsgálatot, írta az Ujszo.com.

    A karanténkötelezettség nem érinti a 18 évnél fiatalabbakat, illetve azokat sem, akik az elmúlt 180 napon belül átestek a fertőzésen.

  • India 84 332 új pozitív esetet regisztrált az elmúlt 24 órában. Az utóbbi két hónapban egyszer sem volt ilyen alacsony a napi fertőzöttek száma.

    Az országban eddig összesen 29,4 millióan kapták el a koronavírust, és 367 081 ember halt meg.

  • Igaz, jól halad a koronavírus elleni oltóanyagok beadása, de messze még az út vége. Az Our World In Data szerint eddig 1,98 milliárd adag vakcinát adtak be világszerte, és tekintve, hogy a lakosság 7,7 milliárd fő, az oltásból pedig legalább két adagot kell beadni emberenként, látszik, hogy sok még a teendő.

    Ráadásul tény, hogy az oltások 38,5 százaléka a világ lakosságának 16 százalékához került – írja az infostart.hu.

    Ami az oltásokat illeti, az országok közül Izrael 59,3, a Kajmán-szigetek 59, a Bermudák 53,8 százaléknál tart, míg Gibraltár 114 százalék fölött van, mivel a spanyol vendégmunkásoknak is jutott oltóanyag, ezzel szemben India vagy Kanada is 6 százalék alatt.

    Az egyenlőtlenségeknek több oka is van, így például a vakcinák elérhetősége, egyenlőtlen eloszlása, az oltásellenesség, a logisztikai nehézségek vagy akár a keresletet alulmúló kínálat.

    Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint az oltások egyenlőtlen eloszlásáért azok az országok felelősek, amelyek a saját lakosságuk beoltását tűzték ki legfőbb célként, ezért önálló megállapodásokat kötöttek vakcinagyártókkal más nemzetek kárára.

  • Az Egyesült Államokban élő 12 és 17 év közöttiek, különösen a tinédzser lányok körében emelkedett jelentősen az öngyilkossági kísérletek száma – írja a CNBC egy most közölt felmérésre hivatkozva.

    A Betegségmegelőzési Központ (CDC) 50,6 százalékos emelkedést mért 2021 februárja és márciusa között, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ennyivel többen kerültek kórházba öngyilkossági kísérlet miatt.

    A CDC szerint a távolságtartás, a lezárások, illetve a vírus okozta egzisztenciális fenyegetettség ezt a korosztályt sújtotta a legjobban mentálisan. Érdekesség, hogy 2020 júniusában a korosztályban vizsgáltak 25 százaléka tapasztalt öngyilkos gondolatokat, ami megegyezett az egy évvel korábban, vagyis a járvány előtt mért adatokkal. A pandémia tehát ugyanazt a kört sújtotta, közöttük viszont jelentősen megnőtt azok száma, akik ténylegesen kárt is tettek magukban.

    A cikk szerint különösen az amerikai lányok vannak rossz hangulatban, esetükben tapasztalták a legnagyobb emelkedést.

    De a vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakemberekhez mentális problémákkal általánosságban több eset érkezett, de a gyermekekkel szemben elkövetett erőszak terén is kimutatható volt emelkedés a járvány alatt – e két jelenség pedig bizonyára összefügg azzal, hogy az öngyilkossági kísérletek meredeken emelkedtek az elmúlt egy év alatt.

  • Hétfőtől ismét teljes nyitvatartással működik három átkelő a szerb–magyar határon – közölte honlapján a rendőrség szombaton.

    Újra megindul az átléptetés a Tiszasziget–Gyála és a Bácsalmás–Bajmok közúti átkelőhelyen, valamint teljes nyitvatartással működik az Ásotthalom–Királyhalom közúti ellenőrzőpont is. Az átkelők 7 és 19 óra között működnek.

    Az utazók a határátkelőhelyeken várható várakozási időkről a rendőrség határinfóoldalán és a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikációval tájékozódhatnak.

  • A japán törvényhozás felsőházában pénteken szólalt fel egy liberális ellenzéki képviselőnő, Mori Juko, aki szerint diplomáciai korszakváltást eredményezne, ha Tokió vakcinákkal segítené ki Észak-Koreát.

    Az 1970-es és 1980-as években a sztálinista remeteállam 880 japán állampolgárt hurcolt el, az elraboltak többségét a észak-koreai hírszerzés kényszerítette együttműködésre.

    Bár néhány eset kivételével Észak-Korea az egész ügyet tagadja, Japán a mai napig kiemelt diplomáciai feladatként tekint az elraboltak hazaszállítására, de legalábbis sorsuk megismerésére.

    Mori Juko arra hívta fel a figyelmet, hogy Japán eddig 364 millió adag vakcinát rendelt meg, ami bőven elég a 126 milliós lakosság beoltásához. A fennmaradó készletet ezért Észak-Koreának adományoznák, az ellenzéki képviselő egyúttal a gazdasági szankciókat is enyhítené.

    Ahogyan azonban arra Motegi Toshimicu külügyminiszter válaszában felhívta a figyelmet:

    Észak-Korea egyetlen koronavírusos megbetegedést sem regisztrált, ennek megfelelően egyszer sem jelezte igényét oltóanyagra.

    Mori Juko felszólalását követően kisebb gyűlölethullám söpört végig a japán közvéleményen, sokan azzal vádolták meg, hogy a phenjani kormány beépített ügynöke.   

Rovatok