Ez a poszt a következő Percről percre része:
Az ukrán fegyvergyártás központja lehet az első orosz célpont
-
Belarusz katonai helikoptereket, vadászgépeket és légvédelmi rakétarendszereket vásárolna a következő években Oroszországtól – közölte Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. Lukasenka fokozni akarja katonai együttműködését Oroszországgal, hogy javítsa országa védelmi képességeit az európai feszültség közepette, miután Moszkva hétfőn elismerte a két, kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét. Lukasenka emlékeztetett: az elmúlt fél évben két nagyszabású közös hadműveletet is tartottak Oroszországgal, és ha kell, újabbak is lesznek, „bárhogy is vélekedjenek erről a határ túloldalán”.
A belarusz külügyminisztérium kedden bejelentette: Minszk támogatja a kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerését. Szerintük ennek a lépésnek nem csupán politikai, de „mélységes humán vonatkozásai is vannak”, tekintettel az érintett területeken élő orosz polgárokra – számolt be az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves Olvasóink!
Mai folyamatosan frissülő tudósításunk véget ért. Tartsanak velünk szerdán is!
Jó éjszakát kívánunk!
-
A donyecki régióba tartozó Mariupol lakosai kedd este Ukrajnát támogató tüntetést szerveztek. Az esemény számos résztvevője plakátot készített „Mariupol Ukrajna” felirattal.
A tüntetők elénekelték Ukrajna himnuszát is.
-
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint a kárpátaljai magyarok is rosszul járhatnak az orosz–ukrán-konfliktus miatt. A kedd reggel történt események ellenére nem tart ukrán–orosz-háborútól a szövetség elnöke. Azonban kiemelte: a kialakult helyzet fokozni fogja a nacionalizmust, ami rossz hatással van az ott élő nemzetiségekre, köztük a magyarokra is.
Az orosz elnök döntéséről pedig az a véleménye, hogy bár az oroszok hivatalosan is be fognak vonulni a donyecki és luhanszki népköztársaságokba, azok nem fognak orosz fennhatóság alá kerülni. Szerinte Oroszország olyan szerződéses viszonyt fog velük kialakítani, mint Abházia vagy Dél-Osztéria esetében. Tehát de jure nem, de facto azonban orosz fennhatóság alá fognak kerülni.
Az elnök kiemelte az InfoRádiónak adott nyilatkozatában: ahogyan csökkenhet Ukrajna területe, úgy erősödhet a nacionalista irányvonal. Tehát a kisebbségellenes politika marad, és az is elképzelhető, hogy egyre erősebbé válik.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) felvételeket tett közzé a kelet-ukrajnai szeparatisták közötti beszélgetésekről, akik részt vettek a donbászi eseményekben. A kiadott felvételeken szeparatisták és ellenőrizetlen területek lakói az alábbi témákról vitatkoznak:
- azt mondják egymás között, hogy ők maguk szerveznek provokációkat, és lőnek a civil lakosságra;
- megvitatják az orosz csapatok megnövekedett jelenlétét, beleértve a csecsen „Kadirov-ezred” bevonását is;
- meglepődnek azon, hogy az ukrán fegyveres erők nem reagálnak a szakadárok provokatív ágyúzására;
- megerősítik, hogy lövedékeik eltalálták a luhanszki hőerőművet, aminek következtében Scsásztyjá városa áram-, víz- és hőellátás nélkül maradt.
Ezeket a beszélgetéseket az SZBU kémelhárító munkája alatt szerezte be a donyecki és luhanszki régiókban – olvasható a szolgálat hivatalos közleményében.
-
Néhány órával ezelőtt orosz harci járműveket videóztak Volujszkij körzetben, az ukrán határtól nagyjából tíz kilométerre. Az ukrajnai konfliktust nyomon követő Telegram-csatorna közölte, Grad-rakétavetők és egyéb nehéztüzérségi lövegek látszanak a felvételen.
-
Az amerikai elnök szerint annak ellenére, hogy Oroszország már megkezdte invázióját Ukrajna ellen, még mindig van rá idő, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet.
Aszerint fogjuk megítélni Oroszországot, hogyan cselekszik, nem pedig hogy miket mond. Készek vagyunk egységben, egyértelműen és meggyőződéssel cselekedni. Hiszek abban, hogy a diplomácia útja még mindig nyitva áll számunkra
– fejezte be sajtótájékoztatóját Joe Biden.
-
Joe Biden elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajna védelmét. Az elnök azt is bejelentette, hogy amerikai fegyveres erőket és hadfelszerelést fognak Észtországba, Lettországba és Litvániába küldeni, hogy megerősítsék a balti államok védelmét.
Világossá szeretném tenni, hogy ezek abszolút védelmi intézkedések a részünkről. Nincs szándékunk harcolni Oroszországgal
– tette hozzá.
-
Románia nem számít nagy méretű menekültáradatra az ukrán válság miatt, de felkészült rá, hogy fegyveres konfliktus esetén akár félmilliónál is több menekült érkezik az országba – mondta Vasile Dincu védelmi miniszter. Közölte: a belügyminisztérium és a helyi hatóságok valamennyi határ menti városban felkészültek a menekültek elhelyezésére, akárcsak 2014-ben. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a Krím félsziget akkori orosz annektálása nyomán sem özönlötték el Romániát az ukrán menekültek. Aki elhagyta a Krím félszigetet, az inkább Lengyelországba ment – tette hozzá.
Dincu szerint a katonai konfliktus „minden feltétele” adott, de még semmi sem dőlt el, van még remény, hogy „a diplomaták beszéljenek, ne a katonák”. A védelmi miniszter honfitársai megnyugtatására kijelentette: jelenleg egyetlen olyan előrejelzés sincs, amely szerint egy térségben kirobbanó katonai konfliktus Romániára is átterjedne.
Persze egy ukrajnai konfliktus az egész térséget érintené, de ez nem jelenti azt, hogy háború lesz a mi területükön
– mutatott rá a román védelmi miniszter.
-
Az amerikai elnök elismerte, hogy a most bejelentett szankciók az amerikaiak számára is magasabb gázárakat fognak jelenteni, de azt ígérte: dolgozni fog azon, hogy korlátozza a családokra háruló terheket.
Őszintén be kell látnunk, hogy a szabadság védelme tőlünk is megköveteli az árát
– mondta el Joe Biden.
-
Joe Biden elmondta, hogy két orosz pénzintézet, a VEB és a „katonai bank” ellen vezetnek be intézkedéseket. Az utóbbi vélhetően a védelmi szektor finanszírozásában alapvető fontosságú szerepet játszó Promszvjazbank.
-
Joe Biden figyelmeztetett: a mostani intézkedéseket újabbak fogják követni, amennyiben Oroszország továbbra is folytatja a válság eszkalációját.
Amennyiben Oroszország még tovább megy, mi is tovább fogunk menni a szankciókkal
– fogalmazott.
Az Isten nevében, kiről gondolja azt Putyin, hogy jogot adott neki, hogy új, úgynevezett „országokat” kiáltson ki azon a területen, ami a szomszédjához tartozik?
− jelentette ki az elnök.
-
Az Egyesült Államok elnöke közölte: az orosz pénzintézetekkel, valamint az ország vezetőivel és családtagjaikkal szemben is intézkedéseket fognak alkalmazni.
Ők is osztoznak a Kreml korrupt politikai játékaiban, így a szenvedésben is osztozniuk kell
– mondta el az orosz elithez tartozó családokról.
-
Svédországból hazatérve azonnal Orbán Viktor miniszterelnökhöz ment tárgyalni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Egyre súlyosabb a feszültség Kelet-Európában. Magyarország támogatja az Európai Unió egységes álláspontját és fellépését
– írta közösségi oldalán a miniszter.
-
Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján közölte: az orosz lépésekre adott válaszul, európai szövetségeseikkel összehangolva, teljesen elvágják az Oroszország és az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok közti kereskedelmi kapcsolatokat.
Közölte, hogy együttműködnek Németországgal abban, hogy leállítják az Északi Áramlat-2 gázvezeték beüzemelését, és tárgyalnak az energiaipari társaságokkal, hogy megszüntessék az Oroszországtól való függőséget.
Elmondása szerint ezek csupán védelmi intézkedések, nem kívánnak fegyveres erőt bevetni orosz területen, de sokadszor elmondta, hogy a NATO területének minden centiméterét meg fogják védeni.
-
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte: újabb fegyverszállítmányokat kért Ukrajnának Nagy-Britanniától, és ugyanezt kéri az Egyesült Államoktól is.
Reggel levelet küldtem a brit külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy adjanak további védelmi fegyvereket Ukrajnának. Ugyanezzel a kéréssel fogok ma fordulni tárgyalópartnereimhez az Egyesült Államokban
– mondta Dmitro Kuleba közösségi oldalán közvetített videóüzenetében.
Kifejtette: Ukrajna azért kér fegyvereket, mert nem tagja egyik kollektív biztonsági szövetségnek sem, és emiatt nincs szavatolva a biztonsága.
Az egész világot mozgósítani fogjuk védelmi képességünk megerősítése érdekében
– hangsúlyozta.
-
A szakadár területek határainak ügye „a jövő kérdése” – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a helyi sajtónak. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, „ezért a kialakult valóság nyert elismerést”.
Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva
– fogalmazott. Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megye háború előtti határát ismerte el államhatárnak.
A szóvivő a politikának a gazdasággal történő összekapcsolására irányuló kísérletnek nevezte, hogy Németország felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, és hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtont „nem hagyja nyugodni” Oroszország és Európa energetikai együttműködése.
Az Egyesült Államoknak teljes függőségbe kellett hoznia Ukrajnát, mert ezen az országon keresztül ment az energiaáramlás Európa többi része felé – itt irányítható politikusokra, irányítható kormányokra és elnökre volt szüksége
– idézi Marija Zaharovát az MTI.
-
Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni – mondta Szergej Lavorov orosz külügyminiszter.
Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy a feszültség csökkentése helyett arra törekszik, hogy Oroszországot kibillentse egyensúlyából, és visszatartsa a fejlődésben.
Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, úgy reagált:
a hivatalban lévő ukrán elnök kiegyensúlyozatlan és önállótlan ember, aki közvetlenül függ amerikai gondnokaitól, és akitől minden kitelik.
-
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, aki jelenleg börtönbüntetését tölti Oroszországban, „részeg nagypapához” hasonlította az orosz elnököt, és azzal vádolta, hogy „ölni akar”.
Putyin és szenilis tolvajai a Biztonsági Tanácsból és az Egységes Oroszországból a nép ellenségei, ők jelentik a legnagyobb fenyegetést, nem pedig a Nyugat vagy Ukrajna
– írta közösségi oldalán Alekszej Navalnij. Hozzátette:
Putyin öl, és még többet akar ölni.
Navalnij a Biztonsági Tanács hétfői ülésére reagált. Szerinte hamis vádakkal illették Ukrajnát, olyanokkal, mint a nukleáris fegyverkezés és a népirtás.
-
Svédország tengeri hadgyakorlatot tart a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű katonai szövetség keretében a Balti-tengeren – jelentette be Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter Londonban. Közölte:
ez egyszerre biztonságpolitikai nyilatkozat és jelzés, hogy együtt tudunk működni, közösen fokozni tudjuk katonai képességeinket, és szeretnénk együttműködni a különböző válsághelyzetekben.
Ukrajna inváziója 2014-ben kezdődött, és most azokkal az intézkedésekkel folytatódik, amelyeket Oroszország hozott a nemzetközi jog megsértésével – emelte ki a svéd tárcavezető. Hozzátette: Stockholm kész rá, hogy növelje Ukrajnának szánt támogatását. A tengeri hadgyakorlat céljaként a hajózás szabadságának szavatolását nevezte meg a Balti-tengeren.
-
Csökkentik a svéd nagykövetségi diplomaták létszámát az ukrán fővárosban – jelentette be közösségi oldalán Ann Linde svéd külügyminiszter.
A súlyos és kiszámíthatatlan biztonsági helyzet miatt a külügyminisztérium úgy döntött, hogy csökkenti a kijevi svéd nagykövetség létszámát. A külügyminisztérium kérésére a diplomaták családjai már elhagyták az országot
– olvasható a bejegyzésben.
-
Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Közölte:
Oroszország idézte elő a válságot, egyedül Moszkva felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért.
Az uniós szankciós csomag egyértelmű válasz a nemzetközi jog orosz megsértésére. A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és bankokat célozzák – fogalmazott az EB elnöke.
Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz
– idézi az uniós bizottság elnökét az MTI.
-
Egy új közvélemény-kutatás szerint az ukránok 40 százaléka biztos az orosz seregek inváziójában a kelet-ukrajnai szakadár területeken túl.
A Demokratikus Kezdeményezések Központja által végzett felmérés szerint a megkérdezettek 8,2 százaléka kész csatlakozni az ukrán fegyveres erőkhöz, hogy megvédje Ukrajnát. Önkéntes csoportok tagjaként indulna csatába 14,3 százalék, negyedük pedig más módon segítené hazáját. Kiemelik: a fiatalok körében az átlagosnál is nagyobb elhivatottságot figyeltek meg – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Azoknak az aránya 17,7 százalék, akik csak arra ügyelnének, hogy túléljék a háborút. Csupán 3,1 százalék menekülne külföldre egy kiterjedt fegyveres konfliktus esetén.
-
A bizonytalan katonai és politikai helyzet miatt az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) úgy döntött, hogy az ukrán csapatok részvételével zajló összes nemzetközi mérkőzést más országok területére helyezi át.
A Bajnokok Ligájában szereplő Motor Zaporizzsja a szlovákiai Eperjesen fogadja a Paris Saint-Germaint jövő kedden, majd a Barcelonát két nappal később. A női Európa-bajnokság selejtezősorozatában a jövő héten mindkét ukrán–cseh mérkőzést Csehországban rendezik – számolt be az MTI.
-
Az orosz invázió előjele lehet, hogy az orosz külügyminisztérium bejelentette:
evakuálják az ukrajnai orosz nagykövetség és főkonzulátus személyzetét az elkövetkező órákban.
A tárca a döntést a „jelenlegi helyzettel” indokolta, hozzátéve, hogy az elsődleges feladat a személyzet biztonságának garantálása.
Ez arra utalhat, hogy Oroszország valóban támadást indít Ukrajna ellen a közeljövőben, ez elől ugyanis minden törvényi akadály elhárult az orosz törvényhozás döntése nyomán. Vlagyimir Putyin teljes felhatalmazást kapott az orosz erők külföldi bevetésére.
(RIA Novosztyi)
-
A vezető orosz tőzsdék 1,6 százalék körüli pluszban zárták a keddi kereskedést, miután a hétfői 10 százalékot meghaladó esés után kedden a nap nagyobbik felében tovább gyengültek a mutatók – számolt be az MTI.
A jelentések szerint kedd délelőtt folytatódott a vezető orosz tőzsdék lejtmenete a hétfői jelentős gyengülés után, a geopolitikai feszültségek és a megnövekedett szankciókockázatok közepette, miután Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét.
A rubelelszámolású MOEX-index és a dollárban számított RTS-index 10 százalék körüli eséssel egyaránt 2020 novembere óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A MOEX mélypontja 2760 pont, az RTS-indexé pedig 1075,98 pont volt.
A veszteség 6-7 százalékra mérséklődött az orosz jegybank stabilizációs intézkedéseiről szóló nyilatkozatokra. Estére pedig a tőzsde ledolgozta napi veszteségének döntő részét azokra a hírekre, hogy a Nyugat a vártnál kevésbé szigorú oroszellenes szankciókat léptet életbe.
Zárásra a MOEX- és az RTS-indexek visszapattantak a 3000, illetve 1200 pontos ellenállási szintre. A rubelelszámolású MOEX 1,58 százalék emelkedéssel, 3084,74 ponton fejezte be a napot. Az RTS-index 1,59 százalékkal, 1226,69 pontra erősödött.
-
A lengyel kormány elfogadta a fegyveres erők megerősítéséről és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvénytervezetet – jelentette be Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter.
A már tavaly októberben bemutatott, a kormány után most a parlament elé kerülő jogszabálytervezetről Kaczynski elmondta: előkészítői nem sejtették, hogy véglegesítése egybeesik az Ukrajnával szembeni orosz agresszióval. Lengyelországnak a mai helyzettel arányos hadsereggel kell rendelkeznie, olyannal, amely képes visszaverni egy esetleges támadást, és megfelelő elrettentő erővel bír – tette hozzá.
Az új törvény a fegyveres erők működéséről szóló 14 régebbi, részint még a rendszerváltás előtt elfogadott és később módosított jogszabály helyébe lépne. A törvény értelmében a tervezettnél gyorsabban, már 2023-tól a GDP 2,3 százalékára, 2026-tól pedig 2,5 százalékára emelnék a védelmi kiadásokat.
A hadsereg létszámnövelése érdekében bővíteni tervezik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből fog állni, amely után az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább – számolt be az MTI.
-
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hozzájárulását kéri a Lengyel Labdarúgó-szövetség ahhoz, hogy nemzeti válogatottjuk semleges helyszínen játszhassa le az Oroszország elleni világbajnoki pótselejtezőt – adta hírül az MTI.
Kamil Bortniczuk lengyel sport- és turisztikai miniszter egy keddi rádiónyilatkozatában beszélt a varsói igényről, amelyet az ukrán–orosz-viszony kiéleződésével indokolt. Hozzátette: a lengyel labdarúgó-válogatott a jelenlegi katonai és politikai helyzetben nem repülhet Oroszországba.
Az orosz–lengyel-találkozót március 24-én rendezik Moszkvában. Az összecsapás győztese öt nappal később játszik a B jelű ágról a svéd–cseh-párharc továbbjutójával a világbajnoki részvételért.
-
Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO–Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus. A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz agresszióra sem, Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról. A főtitkár arra kéri Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására – jelentette az MTI.
-
Belarusz katonai helikoptereket, vadászgépeket és légvédelmi rakétarendszereket vásárolna a következő években Oroszországtól – közölte Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. Lukasenka fokozni akarja katonai együttműködését Oroszországgal, hogy javítsa országa védelmi képességeit az európai feszültség közepette, miután Moszkva hétfőn elismerte a két, kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét. Lukasenka emlékeztetett: az elmúlt fél évben két nagyszabású közös hadműveletet is tartottak Oroszországgal, és ha kell, újabbak is lesznek, „bárhogy is vélekedjenek erről a határ túloldalán”.
A belarusz külügyminisztérium kedden bejelentette: Minszk támogatja a kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerését. Szerintük ennek a lépésnek nem csupán politikai, de „mélységes humán vonatkozásai is vannak”, tekintettel az érintett területeken élő orosz polgárokra – számolt be az MTI.
-
Még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az ukrajnai válság diplomáciai úton történő rendezésének szerinte nyitva álló lehetőségére utalva.
A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsa bécsi rendkívüli ülésén szólalt fel, amelyet annak nyomán hívtak össze, hogy Vlagyimir Putyin hétfő este elismerte a luhanszki és donyecki köztársaságok szuverenitását.
Oroszország számos figyelmeztető jelzés ellenére a rossz utat választotta
– mondta az osztrák néppárti politikus. Hasonlóan Karl Nehammer osztrák kancellár előző napi felhívásához, ő is az EBESZ keretén belüli tárgyalásos rendezést sürgetett, amellyel szerinte elejét lehetne venni egy orosz katonai beavatkozásnak.
Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése Ukrajna szuverenitásának és területi épségének súlyos, elfogadhatatlan megsértését jelenti
– hangsúlyozta a külügyminiszter. Oroszország – mint fogalmazott – ezzel az egyoldalú, nemzetközi jogot sértő lépéssel „eltemette” a konfliktus békés rendezését szolgáló minszki megállapodásokat. Schallenberg Ausztria szolidaritásáról biztosította Ukrajnát.
Kiemelte, hogy az Európai Unió összehangoltan és egységesen fog fellépni az ügyben.