Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kirill Sevcsenko, az ukrán jegybank vezetője videóüzenetben jelentette ki, hogy felfüggesztik Ukrajna devizapiacának munkáját, a devizaértékesítés kivételével. 

    A devizákat a 2022. február 24-i árfolyamon rögzítették. A jegybank vezetője azt is elmondta, hogy megtiltották a valutákban való készpénzkibocsátást, valamint 100 ezer hrivnyára korlátozzák a napi készpénzfelvételt – írja a Világgazdaság.

  • Az Ukrán Rendkívüli Állapotért Felelős Szerv hivatalos Twitter-oldalán az orosz pusztításról osztott meg megdöbbentő felvételeket.

  • Mintegy százezren menekülnek Ukrajnában a harctevékenységek következtében – jelentette az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Shabia Mantoo, a főbiztosság szóvivője szerint az államhatárokon belül tartózkodó menekülteken felül már ezrek hagyták el Ukrajna területét.

    Még nem tudunk pontos számokat mondani, de világos, hogy jelentős (menekült) mozgások vannak az országon belül és a határokon átívelően is

    – ismertette Mantoo.

    Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa nem sokkal korábban átfogó védelmi intézkedéseket követelt a háborús felektől a civil lakosság és Ukrajna polgári infrastruktúrája számára. Figyelmeztetett:

    A harcoknak elképesztő humanitárius következményei lehetnek a civil lakosság számára.

    A főbiztos egyben kijelentette, hogy az UNHCR és ukrajnai partnerei készek humanitárius támogatást nyújtani ott, ahol szükséges, illetve lehetséges. Ehhez azonban garantálni kell a humanitárius dolgozók biztonságos hozzáférését.

  • Erősödött a forint péntek reggelre az előző esti árfolyamához képest, az euró jegyzése 366,44 forintra csökkent péntek reggel nyolc órára az előző este hét órai 370,40 forintról.

    A forint 1,1 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal, 1,2 százalékkal a dollárral szemben.

    A dollár jegyzése 327,20 forintra csökkent 331,32 forintról, a svájci franké pedig 354,28 forintra 358,35 forintról.

    A forint csütörtökön idei leggyengébb árfolyamát érte el az euróval és a dollárral szemben és történelmi mélypontot állított be a svájci frank ellenében.

    Péntek reggeli jegyzésén a forint 0,7 százalékkal áll erősebben az év eleji kezdésnél az euróval, 0,7 százalékkal gyengébben a dollárral és 0,6 százalékkal erősebben a svájci frankkal szemben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.

    Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország agressziója miatt rendelték el az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett.

    Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra – ismertette az MTI.

  • Az ukrán védelmi minisztérium azt állítja, hogy légideszant-csapatok felrobbantottak egy hidat a Kijevtől mintegy 50 kilométerre lévő Ivankivnál, megakadályozva ezzel az orosz haderő előrenyomulását az ukrán főváros felé – számolt be a CNN.

    Péntek reggel az Egyesült Államok több magas rangú tisztviselője is úgy becsülte, hogy a fehérorosz határon keresztül Ukrajnába behatoló orosz erők mindössze 32 kilométerre voltak a fővárostól.

  • Paul Adams, az újságírócsapat tagja a Twitteren azt írta, hogy

    mindannyian a pincében vagyunk, miután robbanások voltak a városban. Ez egy újabb hosszú nap lesz.

  • Kijevben és Harkivban tömegek éjszakáztak menedékhelyeken az éjszakai bombázás veszélye miatt.

    Kijev elrendelte az általános mozgósítást, első körben a harci tapasztalattal már rendelkező 41 év alattiakat sorozzák be. A rendelet szerint azonban a 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárok nem hagyhatják el az ország területét.

    Helyszíni beszámolók szerint jelenleg is nagyon sokan próbálják elhagyni az országot. A határátkelőkön nagyon lassú a haladás, sok az ukrán fegyveres az átkelők közelében.

  • Sürgős vita megtartását kérte az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa elnökétől Ukrajna csütörtökön az emberi jogoknak az orosz agresszió következtében kialakult helyzetéről – közölte az ENSZ-szervezet.

    Az Emberi Jogi Tanács elnökéhez, az argentin Federico Villegashoz intézett levelében Jevhenyija Filipenko, Ukrajna nagykövete kérte, hogy a vitát a lehető leggyorsabban tartsák meg a jövő héten kezdődő 49. ülésszakon, amelyen a jövő kedden a tervek szerint részt vesz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

    Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás egyértelműen sérti a nemzetközi jogot, és az ukrán polgári lakosság védelme elsődleges feladat.

    Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az ukrajnai helyzet rohamosan romlik, és felszólította a szomszédos országokat, hogy tartsák nyitva határaikat a menedéket kérők előtt.

    Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke a Kijevet és más ukrajnai nagyvárosokat ért orosz rakétatámadások után közleményben figyelmeztetett, hogy a háborúban álló valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.

    Meg kell kímélni a létfontosságú infrastruktúrát, így a víz-, a gáz- és áramszolgáltató rendszert, a polgári lakóházakat, iskolákat és egészségügyi létesítményeket

    – tette hozzá Maurer.

    Amennyiben a biztonsági feltételek lehetővé teszik, az ICRC munkatársai továbbra is részt vesznek a kulcsfontosságú infrastruktúra helyreállításában.

    Ukrajnában a Vöröskeresztnek mintegy hatszáz segélymunkása dolgozik, közülük négyszáz az ország keleti részében. A szervezet részt vett két olyan, Donyeck megyei szivattyúállomás helyreállításában, amelyet a hét végén ért aknatámadás, és amelynek következtében egymillió ember maradt víz nélkül.

  • Péntek hajnalban újra megszólaltak a szirénák Ukrajna több nagyobb városában is.

    Értesülések szerint Kijev lakosságát hajnali fél ötkor ébresztették a légvédelmi jelzések, de Lviv városában is szólt a figyelmeztető hangjelzés – írja a Guardian.

  • Az ukrán határőrszolgálat tájékoztatása szerint orosz rakéták találták el helyi idő szerint hajnali fél 5 előtt nem sokkal az ország délkeleti részén lévő Zaporizzsja régióban állomásozó határőröket – közölte a BBC.

    Információk szerint a határőr egység tagjai között több áldozat és sebesült is van.

  • Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott „véres háborúban” Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt – számolt be az MTI.

    Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt, Nagy-Britannia (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni.

    Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok

    – mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló.

    Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van, és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz- és vízszolgáltatás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet.

    Volodimir Klicsko február elején jelentkezett a tartalékos hadseregbe.

    Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitásra és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút

    – írta csütörtökön LinkedIn-mikroblogján.

    Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia egy törékeny rendszer. A demokrácia nem képes megvédeni önmagát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szüksége ehhez. Alapvetően nincs demokrácia demokraták nélkül

    – fűzte hozzá.

  • Minden ország aggódik az Ukrajnában rekedt állampolgárai miatt, így távoli országok is kérik a segítségünket – írta csütörtök este Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közölte: este telefonon beszélt Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterekkel, akik Magyarország segítségét kérték, hogy amennyiben állampolgáraik eljutnak az ukrán–magyar határig, hazánk nyisson számukra humanitárius folyosót a legközelebbi repülőtérig, ahonnan hazatérhetnek.

    Mi természetesen segítünk mindenkinek, hogy biztonságban és épségben hazajusson – szögezte le a politikus. Szijjártó Péter ugyanakkor felhívta a kollégái figyelmét, hogy Kijev közúti elhagyása most rendkívüli nehézségekbe ütközik, de természetesen számíthatnak a segítségünkre.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.

    Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket

    – fogalmazott Biden, aki szerint a mostani szankciós intézkedések azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik meg majd az orosz gazdaságot. Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy maximalizálják a hosszú távú hatást Oroszországra, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást.

    Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz, hogy a globális gazdaság része legyen. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.

    A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek. Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légi közlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.

    Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz elitekre is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket.

    Biden kijelentette: nem tervezi, hogy beszél Putyin elnökkel.

    Putyin pária lesz a nemzetközi porondon. Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indított Ukrajna ellen, Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette

    – vélekedett Biden.

    Az amerikai elnök szerint Putyin elszakadt a világ többi részétől, és újjá akarja éleszteni a volt Szovjetuniót. Biden úgy vélte, hogy az orosz elnök ambíciói szöges ellentétben állnak azzal az iránnyal, amerre szerinte a világ többi része halad.

    Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy Ukrajnában harcoljanak, hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék.

    Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni

    – tette hozzá.

    Később az egyik magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő megerősítette: az Egyesült Államok 7000 katonát küld Németországba, hogy így segítse a NATO-szövetségeseket.

  • A Kreml csütörtök esti közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel – adta hírül az MTI. A telefonbeszélgetést Párizs kezdeményezte.

    A tájékoztatás szerint az orosz elnök a beszélgetésen kimerítő magyarázatot adott országa cselekedeteinek okaira hivatali partnerének. Az orosz államfői hivatal beszámolója szerint a két vezető között komoly és nyílt véleménycsere folyt az Ukrajnában kialakult helyzetről.

    Az Élysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron azt követelte Vlagyimir Putyintól, hogy haladéktalanul állítsa le az Ukrajna elleni orosz katonai műveletet.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel kiadta az általános mozgósításról szóló rendeletet. Az intézkedések egész Ukrajnára vonatkoznak.

    Az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt elrendelt mobilizáció a hadkötelesek és tartalékosok besorozását jelenti, továbbá ezalatt járműveket foglalhatnak le katonai célokra.

  • Az ukrán védelmi minisztérium azt mondta, fegyveres erői 800-as veszteséget okoztak az oroszoknak az invázió kezdete óta – jelentette a CNN.

    Az nem teljesen egyértelmű, hogy ez csupán az emberveszteségekre vonatkozik-e. Elmondásuk szerint több mint 30 orosz tankot, hét repülőgépet és hat helikoptert lőttek ki.

    A lap egyelőre nem tudta független forrásból ellenőrizni az adatokat.

  • Előreláthatóan február 28-ig hosszabbított nyitvatartással üzemelnek a Lónya–Harangláb és Barabás–Kaszony települések közötti ukránmagyar közúti határátkelőhelyek.

    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint már csütörtök estétől 23 óráig biztosítják a folyamatos határátlépést reggel 7 órától. Valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a rendőrség weboldalán a határinfó menüpontban megtalálhatók az aktuális, folyamatosan frissülő információk.

  • Az orosz csapatokat több helyen sikerült megállítaniuk, azonban Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak.

    Péntek hajnalban Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szintén „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján – számolt be az MTI.

  • Miután az ukrajnai orosz támadás miatt az olajár is emelkedett, az Egyesült Államok olajat szabadíthat fel a stratégiai tartalékából – jelentette be csütörtöki fehér házi beszédében Joe Biden amerikai elnök.

    Amint azt a feltételek megkövetelik, az Egyesült Államok olajat szabadíthat fel

    – fogalmazott az elnök. Biden hozzátette, hogy mind az olajtermelő, mind az olajfogyasztó országokkal együttműködnek:

    Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy csökkentsem azt a kellemetlenséget, amelyet az emberek a benzinkutaknál éreznek. Az amerikai kormány minden rendelkezésére álló eszközt bevet, hogy megvédje az amerikai családokat és vállalkozásokat a benzinkutaknál tapasztalt áremelkedéstől.

    Biden felhívta a vállalatok figyelmét, hogy „nem szabad kihasználniuk” a mostani helyzetet, és ne emeljék meg az áraikat a nyereség növelése érdekében – számolt be az MTI.

    Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, és az Ukrajna elleni támadást követően globálisan is megugrottak a nyersanyagárak. Csütörtök reggel, az orosz támadás hírére, az Egyesült Államokban komoly veszteségekkel nyitott a tőzsde, az olajárak pedig emelkedtek, mivel a befektetők a globális energiapiacok zavarára készülnek.

  • Európának nem szabad teljesen megszakítania a kapcsolatait Oroszországgal – jelentette ki Gerhard Schröder volt német kancellár, aki egyben felszólította Moszkvát az Ukrajna ellen indított hadművelet és a civil lakosságnak okozott szenvedések mielőbbi leállítására.

    Ez az orosz kormány felelőssége

    – hangsúlyozta Schröder a LinkedIn oldalon lévő mikroblogján, hozzátéve, hogy Oroszország biztonsági érdekei szerinte nem igazolják katonai erő bevetését.

    A volt német kancellár kiemelte, hogy bár a szankciók szükségesek, Európának nem szabadna teljesen megszakítania a kapcsolatait Oroszországgal.

    Mint fogalmazott, e kapcsolatok adják a jelenlegi drámai helyzet ellenére azon remény alapját, hogy

    ismét lehetségessé válik a béke és biztonság párbeszéde kontinensünkön.

    Schröder kormányfőként, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként barátkozott össze Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

    Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Északi Áramlat megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

  • Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől” – jelentette ki Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában. A nicaraguai parlament rendkívüli ülésén felszólalva Vologyin hangsúlyozta, hogy az orosz katonai beavatkozás célja elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút.

    Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja. Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni

    – fogalmazott Vologyin.

  • Kína különjáratokkal biztosítaná állampolgárai hazatérését Ukrajnából a csütörtökön megkezdődött orosz hadművelet nyomán kialakult helyzetre tekintettel – derült ki a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség pénteken közzétett felhívásából.

    A nagykövetség a hivatalos WeChat-oldalán arról tájékoztatta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy Kínába tartó charterjáratokra regisztrálhatnak. A felhívás szerint az Ukrajnában tartózkodó magánszemélyek és kínai vállalatok magas szintű biztonsági kockázatnak annak kitéve. A különjáratokat mindenki saját döntése alapján veheti igénybe – tették hozzá. A regisztrációra február 27-ig biztosítanak lehetőséget, a járatok indításának időpontját pedig a helyzet alakulásának megfelelően jelölik majd ki.

    A Global Times című kínai lap internetes oldalán pénteken megjelent beszámoló szerint jelenleg mintegy hatezer kínai állampolgár tartózkodik Ukrajnában.

    Kína kijevi nagykövetsége csütörtöki felhívásában még nem tett javaslatot az ország elhagyására. Akkor egyebek mellett azt tanácsolták az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon, aki pedig úton van, az helyezzen ki járművén jól látható helyre kínai zászlót.

  • Csehország, Lettország és Litvánia csütörtökön közölte, hogy felfüggeszti a vízumok kiadását orosz állampolgároknak, Japán és Ausztrália pedig további szankciókat vetett ki Oroszországra, tekintettel az Ukrajna ellen folyamatban lévő támadásra.

    Petr Fiala cseh miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy felfüggesztik az orosz állampolgárok vízumigényléseinek feldolgozását Csehország diplomáciai képviseletein. Mint mondta, kivételt a humanitárius ügyek képeznek. Hozzátette, hogy bezárják a szentpétervári és a jekatyerinburgi cseh konzulátust, és visszavonják a Karlovy Varyban és Brnóban lévő orosz konzulátusok működési engedélyét.

    Edgars Rinkevics lett külügyminiszter és a litván külügyminisztérium az orosz állampolgároknak kiadandó vízumokat illetően tett hasonló értelmű bejelentést.

    Még csütörtökön a lett médiahatóság három, illetve öt évre megvonta három, orosz nyelvű adó műsorszórási engedélyét nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva. A lengyel kormány kibervédelmi megbízottja, Janusz Cieszynski pedig bejelentette, hogy a lengyel országos médiatanács szintén megvonta több orosz adó, köztük a Russia Today működési engedélyét.

    Az egyik legfőbb lengyelországi kábeltelevíziós szolgáltató, az Orange szóvivője közölte, hogy az összes orosz adó sugárzását kiveszi a kínálatából.

  • Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki péntekre virradóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében.

    Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek

    – olvasható az Unian ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében. Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát – számolt be az MTI.

    Az elnök azt is közölte, értesülései vannak arról, hogy

    az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként jelölte meg. Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát.

    Kijelentette: Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad.

    Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státusának kérdését.

    Ma azt hallottuk Moszkvából, hogy beszélni akarnak Ukrajna semleges státusáról. Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státusáról sem

    – hangoztatta az ukrán vezető.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket.

    Mi jelenleg nem vagyunk NATO-tag, így milyen garanciáink lesznek? És a legfőbb kérdés: mely államok fogják ezeket nyújtani?

    – kérdezte az ukrán elnök.

  • Az Egyesült Államok a kölcsönösség elve alapján kiutasította a washingtoni orosz nagykövetség második számú diplomatáját – közölte az amerikai külügyminisztérium.

    Az Egyesült Államok úgy gondolja, létfontosságú, hogy a kormányaink közötti kommunikáció elősegítése érdekében meglegyen a szükséges diplomáciai személyzet helyben. Ugyanakkor nem hagyjuk szó nélkül az ilyen cselekményeket

    – idézte az amerikai tárca szóvivőjét az MTI.

    A külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerint az orosz nagykövetséget már szerdán értesítették a döntésről. Hozzátette, hogy a lépés nem függ össze Oroszország Ukrajna ellen indított katonai műveletével, hanem a Washington és Moszkva diplomáciai képviseletei körül kibontakozott vita következménye.

    Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete újságírókkal közölte, hogy Szergej Trepelkov tanácsos kiutasítását az amerikai vezetés újabb barátságtalan lépéseként értékelik, amellyel folyamatosan csökkentik az Egyesült Államokban dolgozó orosz diplomáciai személyzet létszámát. „Oroszország válasza borítékolható” – tette hozzá Antonov.

    A nagykövet egyébként néhány héttel ezelőtt újságíróknak arra panaszkodott, hogy január végéig 27 orosz diplomatának kellett elhagynia az Egyesült Államokat, további 28 munkatársnak pedig június végéig kell távoznia.

    Február közepén Oroszország kiutasította Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét. A „vízumháború” hátterében az áll, hogy Washington három évben korlátozta az orosz diplomaták megbízását, Moszkva pedig bejelentette, hogy a kölcsönösség elve alapján válaszol.

    Egy nyilatkozattételre nem jogosult amerikai külügyi tisztségviselő újságíróknak elmondta, hogy a kölcsönös kiutasítások következtében az Egyesült Államok moszkvai képviseletének létszáma Oroszország washingtoni képviseletének létszáma alá csökkent, és ez már közel van ahhoz, hogy az amerikai nagykövetség csak „ügyvivői tevékenységet” lesz képes ellátni.

  • Ukrajna egyik legnagyobb csomagszállító cége, a Nova Posta közösségi oldalán jelentette be, hogy 25 millió hrivnya (körülbelül 279 millió forint) támogatást nyújt az ukrán fegyveres erők számára, az országban kialakult háborús helyzet miatt.

  • Az ukrán határőrszolgálat csütörtök este közleményben tudatta, hogy átmenetileg korlátozzák a kimenő határátlépést bizonyos kategóriájú ukrán állampolgárok számára. Ennek értelmében tilos a 18 és 60 év közötti férfiak számára elhagyni Ukrajnát.

    A tiltás a hadiállapot idejéig érvényes.

  • A CNN tudósítócsapata két nagy robbanásról számolt be Kijev központjában, és egy harmadikról távolabbról.

    Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.

    Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel, vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam

    – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.

    Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy

    az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat.

  • Csütörtök hajnalban Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai műveletet rendelt el a Donyec-medencében, miután a donbaszi népköztársaságok segítséget kértek a moszkvai vezetéstől. Az orosz vezető elmondása szerint Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.

    Vlagyimir Putyin döntését a világvezetők elítélték, több szankciót is életbe léptettek Oroszországgal szemben.

    Még csütörtök hajnalban megindultak az első orosz csapatok Ukrajna felé. Az orosz fegyveres erők átfogó támadást hajtanak végre. Első körben rakétákkal lőttek több ukránt várost. Kijev mellett találat érte az ukrán fegyvergyártás központját, Harkivot, amelyet már körbezártak, a déli Herszont, de még a nyugati Ivano-Frankivszkot is.

    Elsősorban az ukrán repülőtereket támadták, valamint a fegyverraktárakat, laktanyákat, de néhány lakóépületet is eltaláltak. Belarusz felől tankhadoszlop tart az ukrán főváros irányába, és már elfoglalták a csernobili atomerőművet is, délen, Odessza mellett, a Fekete-tenger partvidékén is partra szálltak orosz inváziós csapatok. A két ország megszakította diplomáciai kapcsolatait.

    Az Index folyamatosan nyomon követi a fejleményeket, tartson velünk, és értesüljön elsőként a legfontosabb történésekről.

Rovatok